Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-11 / 280. szám

Gyula, 1937«, december 11 szombat LX1X. évfolyam 280. szám BÉKÉS i S arhesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyala 32. Mozgalmas külpolitika Ez év utolsó hónapja rendkívül mozgal­mas külpolitikai eseményekben. Európaszerte olyan diplomataforgalmat tapasztalunk, hogy a magyar közvélemény tájékoztatására nem lesz érdektelen, ha összefoglaljuk azokat a szálakat, amelyek ezeket az utazásokat moz­gatják. Világszerte rendkívüli nagy jelentőséget tulajdonítottak Halifax lord berlini látogatá­sának, ami után számtalan kombináció, beál­lítás és megvilágítás került napvilágra. Ne­künk nem célunk az, hogy a diplomaták ta­nácskozó ajtajaira tapasszuk fülünket és be­szédfoszlányokból kombináljunk, avagy szét­tépve eldobott stenogrammjegyzeteket kapar­junk ki a papírkosarakból, tehát nem diplo­máciai titkok ulán kutatunk, hanem e külpo­litikai utazgatásokkal kapcsolatban a termé­szetesen adódó konklúziókat vonjuk le csu­pán. Ezekbe a külpolitikai utakba épült bele a magyar kormányelnök és a magyar külügy­miniszter németországi útja is, akik többna­pos künntartózkodásuk után megelégedetten jöttek haza. Adva van azonban most egy másik nagyjelentőségű középeurópai és bal­káni diplomáciai ut is, amelyet Delbos fran­cia külügyminiszter éppen ezekben a napok­ban absolvál. Varsói tartózkodása alatt nyi­latkozott is a sajtó képviselői előtt és miként ezek a diplomata nyilatkozatok rendesen hangoztatni szokták, a lengyel-francia barát­ság rendben is volna. Kérdés azonban, hogy Delbos varsói útja mennyiben vitte előbbre azt a problémát, aminek érdekében történt : a Lengyel- és Csehország közötti feszült vi­szonyt. Az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy nagyon kérdéses, vájjon sikerül-e Del- bosnak áthidalnia azokat. Varsó után követ­kezik Bukarest, majd Belgrád, s Budapesten való keresztülutazás után, Prága lesz a végső állomás. Az sem lehetetlen azonban, hogy Prága után Németországban még találkozik Delbos Neurathtal s ez valószínű is, ami ki­csendül Delbos varsói sajtónyilatkozatának ama passzusából, amelyben nagy megelége­déssel és megnyugvással emlékezett meg az utazása kezdetén történt első találkozásról. Egy másik igen érdekes diplomata-ut is történt a minapában Stojadinovich jugoszláv miniszterelnök római látogatásával. Erről a látogatásról a francia sajtó hangjából tudunk, hogy bizonyos idegességet keltett Párisban, viszont Rómában rendkívül meleg fogadtatás­ban részesült a jugoszláv miniszterelnök. Az utazás lényegéről úgy emlékeznek meg az olasz hírlapok, hogy Olaszország tiszteletben tartja minden más állam függetlenségét és egészséges, őszinte együttműködésre alapítja kapcsolatait. Olaszország különösen örül an­nak, hogy a hosszú időn át Franciaország hű­béresének tartott Jugoszlávia miniszterelnöke hivatalosan Rómába utazott, ahol megvizs­gálták az olasz-jugoszláv kapcsolatokat. Mi van tehát itt a háttérben? Miért in- lult meg ez a nagy diplomatanyüzsgés s vár- rnt-e Európa közvéleménye valami változást, alami előnyt, sorsának biztosabb bázisokra aló helyezését s ezek nyomában enyhülni >g-e a népek közötti feszültség ? Tényként lehet msgállapitani, hogy euró- aszerte versenyfutás folyik barátok után. zok a kapcsolatok, amelyek a békeszerződé- ik megkötése óta az egyes nemzetek között trejöttek, mintha már nem elégednének meg zaí ami van, továbbtapogatóznak újabb ba- ti kezek után, olyan formák .között, hogy antartják a régi kapcsolatokat, de keresik a isik oldalon lévők baráti nexusait is. Len- jelország például régi szövetségese Francia - czágnak, de ez a helyzet nem zárta ki azt, iry Németországgal is szoros baráti kapcso­lgat tartson fenn. Majdnem hasonló a hely­Polltikal napilap Főszerkesztő; POBAY FERENC f zet Jugoszláviánál, ahol most már egész nyilvánvaló kapcsolatok épülnek ki a szom­szédos Olaszország és a távolabbi Németor szág között. Ha ezek a diplomata utak végső fokon azt eredményezik, hogy Európa népei számá­ra a béke szellemét fenn lehet tartani és a meglévő és időközben felmerült problémákat békés utón lehet megoldani, ám robogjanak a diplomatavonatok s nyissák meg olyan tár­gyalások útját, amelyek az emberiség boldo­gulását szolgálják. És nem is kétséges, hogy mélyen a lelkekben él a béke szellemének a fenntartása s Európa nagy országainak dip­lomatái nem a robbanások gyujtózsinórjait hordozzák magukkal, mégis azt kell monda­nunk, hogy az ilyen utazások, ha egyes or­szágokban csupán keresztülutazásokká válnak, olyanokká, amiből csak azt lehet tapasztalni, Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér hogy súlyos problémákon csupán keresztülte­kintettek, nem lehet úrrá rajtunk a tökéletes megnyugvás. Magyar szemmel nézve ezeket a diplomatautazásokat, azt mondjuk, bogy a ma­gyar külpolitika egészséges és stabil pilléreken nyugszik, amit az a fogalom jelöl meg : római jegyzőkönyv. Ennek szellemében őszinte öröm­mel látjuk, ha baráti kapcsolataink mélyül­nek és erősödnek azok az országok, amelyek­kel külpolitikai irányvezetésünk azonos bázi­son nyugszik. A magyar közvélemény nyugodt lehet afelől, hogy felelős irányítói nem mu­lasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy az ilyen diplomatautakat figyelemmel kisérve, mi is gyarapitsuk barátaink számát s mélyítsük azokat a kapcsolatokat, amely baráti nexusokat már a realitások vonalán is kama­toztatni tudunk. lyngodt mederben folyt le a kf&f*yü!és t&rgyal&sa Véglegesítik a gyulai fogyasztási adóhivatali állásokat Pénteken reggel 9 órakor nyitotta meg dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán Békés­vármegye törvényhatóságának kisgyülését. A kisgyülés a szombati törvényhatóság tárgyso­rozatának letárgyalása után áttért a 95 pontból álló kisgyülési rendes tárgysorozat és 31 pon­tos póttárgysorozat tárgyalására. A számonkérő székbe ismét Bohnert Jó­zsef és Schneider Mátyás kisgyülési tagokat küldötték ki. A kétegyházi testedző egyesület vagyoni érdekeinek megvédése kapcsán felmerült perköltség kiutalására felhatalmazást kap az alispán. Békéscsaba város 32000 pen­gőt vállalt a Békéscsaba—kétegyházi ut tovább­építési költségeire, fedezetül kölcsönt vesz fel. Orosháza 13000 pengőt ajánl fel a vasúti át­járó megépítésére azzal, hogy az átjáró ott építtessék meg, ahol az a község és a vár­megye érdekében áll. Békéscsaba város beszüntette a községi gyógyiskolai hitoktatók díjazását. A kisgyülés jóváhagyja azzal az indokolással, hogy a hit­oktatók díjazása az egyházak feladata. Bucsa- telepen az uradalom segítségével egészségház létesült. A kisgyülés felhívja Füzesgyarmat község elöljáróságát, hogy ezentúl több figye­lemmel legyen Bucsatelepre, mert amint azt a főispán személyes tapasztalatai alapján is megállapította, eddig ez a telep nagyon mos­toha elbánásban részesült. Orosháza község­ben általános egészségvédelmi szolgálatot ve­zettek be. Az ez ellen beadott felebbezést, mint tévedésen alapulót, elutasítja a kisgyülés. Békéssámson község felemelte a képviselőtes­tületi tagok létszámát, de az uj körzeteket úgy állapította meg, hogy a tanyai körzetek nem jutottak volna képviselethez, azért a kis­gyülés a községet megfelelő határozathozatal­ra utasítja. A továbbiak során Gyoma községnek ama határozatát, mely szerint a tanítók java­dalmazásába földilletményeiket bele számítja, jóváhagyja a kisgyülés. Jóváhagyja a kisgyülés Gyula megyei város képviselőtestületének ama határozatát, mely szerint a fogyasztási adóhivatal vezető­jének szerződési minőségét megszünteti és a X. fizetési osztályba sorozott alszámvevői ál­lást szervez, a három fogyasztási ellenőri te endőkkel megbízott tisztviselő állását egy fő­ellenőri és két ellenőri végleges állássá szer­vezi át. Segélyt kap a GyAC és a GyTE. A bérkocsi viteldijak felemelése tárgyában Gyula m. város képviselőtestületének hozott határo­zatát a kisgyülés jóváhagyja. Gyula megyei város árverésen megveszi Csete Juliánná és társai telkét utszabályozási célokra. A békés­csabai MOVE 1500 P. segélyt kap, a békés­csabai Szociális Misszió 300 pengőt. Békés­csaba város a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara békésvármegyei kirendeltsége részére 1940. évig biztosítják a világítási és fűtési költségeket. Jóváhagyta a kisgyülés Békés­csaba város képviselőtestületének azt a hatá­rozatát, mely szerint az 1938. évi kövesutépi- tési programot 49238 pengő kiadással megva­lósítja. Az Őr-utcát kikövezik. Békéscsaba város a villamosmübérletét képező épület részbeni újjáépítésére 6000 pengőt fordít, az építési szabályrendelet mó­dosítja, Tótkomlós második községi orvosi ál­lást szervez. Békés község a kataszteri mun­kálatok költségeire 660 pengőt szavazott meg. 2.40 pengőt szavazott meg a hordójelzési szol­gálat ellátására. A békési vezető jegyző havi 120 pengő személyi pótlékot kap. Nyilvános illemhelyek létesitésitésére 1800 pengőt költ a község. A községi polgári lányiskola 1800 pengőt kap berendezési tárgyak beszerzésére, a község villanyórát is állít fel. A község 1935 pengőt takarított meg a testnevelési alap­pal kapcsolatosan és elhatározta, hogy ezt az ösgzeget leventeoktatási és nevelési célokra használják fel, mihez a kisgyülés hozzájárult. Békés község az önkéntes tűzoltók ruhabe­szerzésére 400 pengőt ajánlott fel, mig az adó- összeirási költségekre 1000 pengőt, a községi bérház házmestere havi tizenöt pengő kész- pénzfizetést kap. Szarvas község az útátjárók, áteresztők és sárrázók építése céljára Í2.000 pengőt állapit meg. Ugyancsak Szarvas köz­ség két Norton-kutat épit 3000 pengő költség­gel. Az ág. ev. egyház templomjavitási segély címén 500 pengőt kap. Mezőberény község is emelte a szellemi szükségmunkások díjazá­sát az eddigi 1 pengő 60 fillérről napi 2 pen­gőre. Mezőberénynek a husszemle dijak fel- használása tárgyában hozott határozatát oda módosította a kisgyülés, hogy az e címen be­folyó 700 pengőből 500 pengőt az állatorvos, mig 200 pengőt a község többi tisztviselői kapjanak. Kondoros község az állatvásártér fokozatos kiépítésére évi 2000 pengőt szava­zott meg. Több kisebb és helyi jelentőségű ügy megszavazása után jóváhagyta a kis­gyülés Csabacsüd község képviselőtestületé­nek azt a határozatát, mellyel a képviselő- testületi tagok számát 12-re emeli fel. Oros­háza község elhatározta nemzeti zászlók be­szerzését ; a községi újabb gőzmalomnál ga­bonatárolást vezet be Tótkomlós. A Békésvármegyei Gyümölcstermelők Egyesülete részére 580 pengő segélyt szava­zott meg a kisgyülés. Füzesgyarmat község a felekezeti iskoláknak kisgyülési jóváhagyással segélyeket szavazott meg. Az endrődi polgári lövészegylet 200 pengő segélyt kap. A legteljesebb mértékben magáévá tette /'STlclsgyulés Kecskemét város átiratát

Next

/
Thumbnails
Contents