Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-10 / 279. szám
2 bakes 1937 december 1® Gyulai tapasztalatok Irta : NATKÓ GYULA. jelentése következik, amelyből megtudjuk, hogy az idén 56.196 tanköteles gyermeket Írattak be, ami a tavalyival szemben közel 1.000 főnyi csökkentést mutat. Nem iratkozott be a vármegye területén 2Ő17 tanköteles korban levő gyermek. A legtöbb tanuló római katolikus iskolába jár, ez az összes tanulók 24 százaléka, református iskolába kereken 23 százalék jár, állami iskolába 20 százalék, köz ségi iskolába 12 százalék. A jelentést a bizottság tudomásul veszi. A távol-levő főállatorvos helyett dr. vitéz Pánczél József vm. főjegyző olvassa fel az állatorvosi jelentést, amely szerint az állat egészségügyi viszonyok kielógitőek, * a járványos betegségek csökkentek, amelyben nagy része vau a földmivelésügyi miniszter s a vármegye részéről rendelkezésre bocsátott sertésvész-, illetve sertéspestis elleni szérum segítségével végzett védőoltásoknak, amelyek kielégítő eredménnyel jártak. A lórühesség megszüntetésére 4000 pengő költségvetési fedezet biztosítását javasolja az állatorvos, hogy megfelelő gázkamrák építhetők legyenek. Az állatorvos jelentésének tudomásul vétele után Ritter Sándor műszaki főtanácsos, az állam - építészeti hivatal vezetője tette meg jelenté sét, mely szerint az állami utak állapota általában rossz. Az utak javítására megfelelő mennyiségű kavics áll rendelkezésre, a munkálatok befejezését késlelteti az, hogy kevés a henger, bár igy is hat hengerrel dolgoznak. A vármegyei utak állapota általában jó. Részletesen ismerteti a már megvalósított és a tervbevett útépítési programot. A jelentést tudomásul veszik. Ugyancsak 'tudomásul veszik dr. Kiss László árvaszéki elnök és dr. Schröder Gábor kir. ügyész jetentését. Dr. Márky Jenő gazdasági főfelügyelő jelentéséből megtudjuk, hogy a vármegye területén az elmúlt hónapban átlag 70 milliméter csapadék esett. A vetések állása jó, kismértékű egér és légykár az esőzések beálltával megszűnt, a mezőgazdasági munkások foglalkoztatása megfelelő, a nap- számbérek férfiaknak 1.60 P, nőknek 1.20 pengő. Az állattenyésztés feljavítása céljából megfelelő tenyészállatokat vásároltak egyes községek. Csizmadia András bizottsági tag szóváteszi a vásárolt tenyészkocákkal kapcsolatos anomáliákat, melyekre vonatkozólag a gazdasági főfelügyelő jelenti, hogy a tenyész- kocák eladását lebonyolító budapesti hússertés szövetkezet az eladott állatokért szavatosságot vállal és amennyiben az állatok a kikötéseknek nem felelnek meg, úgy a szövetkezet perbevonható. A főispán javasolja, hogy utasítsa a köz- igazgatási bizottság a gazdasági főfelügyelőt az idevonatkozó panaszok összeírására, «helynek alapján aztán a földművelésügyi miniszternek jelentést tesznek. A közigazgatási bizottság ezt elhatározta, a gazdasági főfelügyelő jelentését egyebekben elfogadta és ezzel a közigazgatási bizottság ülése végétért. Vigyázzunk a dugéhuzásná! Dr. Szarka Miklós gyulai pénzügyi fogalmazó egy üvegből dugót akart kihúzni. Közben az üveg nyaka eltört s oly csúnyán összevagdalta a fogalmazó kezét, hogy a gyulai állami kórházba kellett mennie, ahol az erősen vérző sebet kimosták, összevarták s bekötözték. Vigyázatlanságbél karját törte Csete Róza 15 éves sarkadkereszturi leány szüleinek lakóházában az egyik napon a padlásra akart felmenni. Eközben elvétette a lépcsőfokot, felbukott s a magas padlás feljáróról legurult. Amikor feltápászkodott, karjában erős fájdalmat érzett. Azonnal orvoshoz ment, aki kartörést állapított meg nála. A törött karra sinkötést alkalmazott s to vábbi gyógykezelés végett a gyulai állami kórházba utalta, ahol gipszbe kötötték a vigyázatlan fiatal leány eltört karját. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTA PAPÍR OK szépek, olcsók DOBAYNÁL Várakozással és sejtelemmel ültem vonatra Debrecenben, hogy ellátogassak Gyulára a „diéta“ előadásaira. Nem kis dolog az, hogy egy 25 ezer lelket számláló magyar város a 14 milliónyi összmagyarság, sőt az egyetemes emberiség sorsproblémáinak felfedezésébe és megoldásába vágta a fejszéjét. Tanulni akarunk, kritikát kell gyakorolnunk nemcsak másokra, de önmagunkra is, le akarunk számolni a ködös felfogásokkal és hazug illúziókkal — ez volt Gyula társadalmának szellemi kicsapódása a diéta előadásai kapcsán. Politikai pártállás és felekezeti különbség nélkül a szociális igazságosság mellett nyilatkoztak az emberek. Elsősorban is a magyar agrár-tömegek gazdasági felemelése állt előtérben és az a kivánalom, hogy a magyar agrár-tömegekben rejlő erkölcsi erő egyetemes nemzeti alap-tökévé tétessék. A gyulai diétának a hatásai helyi viszonylatban bizonyára maradandó értékűek lesznek. Egy kis magyar város, melytől három kilométerre feszül a trianoni határ sodronykötele, amely éppen ezért vesztette el kereskedelmi, forgalmi, gazdasági súlyát, mégis vállalkozott a magyar létkérdések szólam-mentes, higgadt megvitatására. Gyulán pedig különösen szükség van a lélek, a szellem síkján való összetalálkozásra, mertha nincs is igaza a „Viharsarokénak abban, hogy Gyula a kaszt-rendszer városa, de az tény, hogy bizonyos közöny, bizalmatlanság van az egyes körök, társadalmi rétegek között. Arról is meggyőződtem, hogy Gyula a szabadság és nemzeti függetlenség városa, mert Kossuth Lajosnak legendás tisztelete frissen él a gyulaiak lelkében, különösen a nép fiaiban. Gyula a nemzeti egység, a nemzetiségi megértés és béke városa. A Harrucaern által letelepített németség, a lassú beszivárgás utján beköltözött románság és a magyarság mint jelenleg is, de a történelem folyamán mindig, teljes békében él egymással. A Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesületének a Városháza nagytermében rendezett ezidei tárlata vasárnap este végétért. 6.-án, hétfőn este 6 órakor négy darab képet sorsoltak ki a Városháza nagytermébéu az egyesület tagjai között, 380 pengő össz-értékben. A sorsolás eredményeképp Aradi—Edvi Illés Jenő : „Cirkusz Melkben“ c. kópét Bekker Antal, Kiss Kálmán: „Hullámverés“ c. képét dr. vitéz Pánczél József, Mihalovics Miklós : „Jó pásztor“ c. képét dr. Schröder Gábor és Viski János : „Sárga csikó“ c. képét Czinczár Dezső nyerte. A Norma külső gondozottjainak száma 184 volt. Ezek részére lakbérre 36550 P. értékben, kenyeret 343‘09 P., vegyes élelmiszert 488'28 P. értékben, tejet 16’20 P., tűzifát 52’50 P. értékben adtak c ki. Készpénzsegély címén 102‘20 pengőt fizettek ki. A külső gon- | dozottaknak juttatott egész érték tehát 1367 j Az angyalcsinálók frontjának erőteljes felgöngyölítésére vet élénk világot Gyula megyei város ez évi október, november havi népesedés mozgalmi statisztikája, amely szerint a fenti két hónapban a szülések száma 135, mig a halálozásé 85 volt. Házasságot 46 esetben kötöttek. Két hónap alatt közel hatvan százalékkal múlta felül a szülések száma az elhalálozásét, ami igen szép eredmény az eldició városa, mely 1435-ben épült várával szemtanúja volt Mátyás erőskézben tartott, de amellett népi Magyarországának és küzdő gladiátora az ozmán invázió kereszténységet veszélyeztető korának. Gyula hősiesen ellenált a pogány hordáknak, de büszke is keresztény hitére, erkölcsére, sőt mondhatnám érzékenyen büszke. Legnagyobb élményem a gyulai látogatásomból, hogy Gyula népe nem szolga-nép A városban szertejárva felkerestem a nevezetességeket, gyűjteményeket és intézeteket. Mindenütt a legnagyobb készséggel, előzékenységgel viseltettek irántam, de meglepődve tapasztaltam, hogy Gyulán még a legszegényebb altiszt sem fogad el u. n. „borravalóit. Ezt talán egyesek detail-jelens égnek gondolják. Azonban tudnunk kell azt, hogy közösség elsősorban is egyedeiben és mindennapjaiban mutatja meg az igazi arcát. — „Örülünk, hogy fel tetszettek keresni benün- ket, nemhogy még pénzt kérnénk“ — mondta nekem egy gyulai altiszt. Nagy nyereségnek tartom, hogy megismerhettem br. Apor Vilmost, a nagymüveiísé- gü és szociális telítettségű gyulai plébánost, ki a Máriafalván felállított napközi otthonával megindította azt a szerencsés lépést, mely a menhelyek dehonestáló, tömegjellegét megszüntetve, a szegény ügyet is az emberi méltóság kívánalmainak szemmeltartásával igyekezik megoldani. Gyula ékes bizonyítéka a magyarországi nemzetiségek állapotának és polgári szabadságjogainak. A görögkeleti román egyház önálló vagyonnal rendelkezik, úgyhogy tagjainak nem is kell gondoskodni fönntartásáról. A gyulai határban a románok tetemes vagyonnal rendelkeznek s ma is megvan a szabad földvásárlási lehetőségük. Ez bizonyítja, hogy Magyarország a Pap Valér féle vérmes aspirációkkal szemben is milyen lojálisán viselkedik nemzetiségeivel. Örülök, hogy felkerestem Gyulát, mert magammal viszem Debrecenbe a béke, önkritika és függetlenségi öntudat szent hagyatékát. Ezzel kapcsolatban mint érdekességet említjük meg, hogy a gyulai Művészek és Mübarátok Egyesülete egyedülálló abban a tekintetben, hogy tagjai részére ilyen értékes nyereményeket juttat. A sorsolás szabálya, szerint, akik valamely évben képet nyerteki azok a következő évi sorsolásokon már nem vesznek részt. így biztosítva van az, hogy minden tag hozzájut egy-egy értékes képhez. Ha most meggondoljuk azt, hogy például egy 100 pengő értékű kép megfelel 26 évi tagdíjnak, igy világos, hogy az egyesületi tagság semmiféle külön megterhelést nem jelent. P. 77 fillér volt. December hónapban ez az összeg természetesen emelkedni fog, ameny- nyiben több lesz a tüzelőfára fordítandó kiadás. A Norma bevételei ezzel szemben nem emelkednek és ebben ;a pillanatban még bizonytalan, vájjon a decemberi szegénygondozás megfelelő mértékben megtörténhetik-e. múlt évek szomorú arányszámához képest, amikor még nem fogtak erőteljesen hozzá a tiltott műtétekkel foglalkozók szigorú megbüntetéséhez. Reméljük, hogy a hatóságok és a bíróság vállvetett munkája után sikerülni fog az angyalcsináló gócok kioperálása után, a jelenlegi kedvező népesedési arányszámot nemcsak megtartani, hanem még javítani is. Gyula a magyar mult, a történelmi traVégetért a Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesületének kiállítása A Gyulai Norma november havi külső szegénygondozása Örvendetesen javul Gyula népesedéit arányizáma
