Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-08 / 277. szám - 1937-12-09 / 278. szám
Gyula, 1937» december 8 szerda LX1X. évfolyam 278. szám Uarkeuiőség és Itiadéhlvatal fjyala Városház-utca 1 szám Telefon Gyula 33, Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Gyulai Diéta Érdekes elnevezése egy egészen aktuális és modern előadássorozatnak. Van benne valami régies, ami mintha a múlttal kapcsolna egybe bennünket. Latin a szó ; azt juttatja eszünkbe, hogy a mi nemzeti életünk oly sokáig csak érzelmeiben vélt magyar, sokszor még érzelmeiben sem. A magyar nyelv oly hosszú századokon át volt elhanyagolt hamupipőke. Mennyit kell még nekünk fejlődnünk, hogy behozzuk mindazt a mulasztást, ami ezen a téren rovásunkon van. Igaz, hogy nem a magunk hibája az egészen, hogy magyarságunk kiteljesedése nem lehetett száz- százalékos. Idegen hatalmak ellen védtük évszázadokon át Európát, aztán hálából nyugat akart bennünket kipusztitani. Nem fejlődött a magyar kultúra, nem fejlődhetett a magyar civilizáció, amennyiben mégis utat tört magának, nem volt egyetemes és nem volt annyira magyar, hogy európai átütő ereje lehetett volna. A nemzet, a magyarság zöme, különösen pedig a népi rétegek elmaradtak azoktól a kulturáramlatoktól, melyek nyugat népei számára a haladást biztosíthatók. A magyarság vezető rétegének sem volt nemcsak megfelelő világszemlélete, de mégcsak nemzeti, népi elgondolása sem. Innen magyarázható az, hogy még ma is ott tartunk hogy a vajúdó világot mozgató problémák forrongásában nem tudunk tájékozódni. Nem látnak tisztán még azok sem, akik pedig a közélet jelenségével, vagy hivatásuknál, vagy képzettségüknél és hajlamaiknál fogva rendszeresen foglalkoznak. Nyersen és magyarán megmondva tudatlanul állunk szemben olyan kérdésekkel, melyek pedig világrészek, nemzetek sorsát döntik el és ezeken belül pedig társadalmi osztályok és végeredményében az egyének életét viszik ilyen, vagy amolyan irányban. Ezt érezte meg a magyar ifjúság és ezt érezték meg a gyulai fiatalok is. Ez a vágy hozta létre a Debreceni Diétát és ennek köszönhető a Gyulai Diéta létrejötte. Egy századévvel ezelőtt Széchenyiben élt a tudás elengedhetetlen szükségének a tudata annyira, — kortársaiban sajnos, nem — mint él, egyre fokozódó mértékben a mai nemzedékben. Megrendezik tehát a Gyulai Diétát és — kettős meglepetéssel jár. — Meglepetésként hatott annak a felismerése, hogy hány olyan probléma, még pedig husba-vérbe vágó probléma van, amit nem ismerünk és hogy menynyit kell még tanulnunk, hogy követhessük a kor követelményeinek megfelelően a világot irányitó eszmeáramlatokat. A másik meglepető az, hogy milyen örvendetesen nagy érdeklődés nyilvánult meg Gyulán a Diéta komoly problémái és nívós előadásai iránt. Az érdt'klődődő közönség ösz- szetétele szintén okozott némi meglepetést. Kellemesen lepett meg, hogy ott láttuk a városnak gazdálkodó és munkásrétegét. Nemcsak az első előadás újszerűsége tartotta őket az előadás termében, hanem komoly érdeklődéssel hallgatták végig a Diéta valameny- nyi előadóját és hozzászólóját. A fel-feltörő tetszés-zaj mutatta, hogy figyelemmel követik az elhangzottakat. Örömmel láttuk ott Gyula intelligensrótegének vezetőit, örömmel hallottuk, hogy egyikük-másikuk értékes hozzászólásával nagymértékben járult hozzá a vitatott problémák megvilágításához. Volt egy szomorú megállapításunk is : az értelmiségi osztály nem volt tömegével ott. Ott voltak közülök azok — egy nehányan — akiket mindenütt ott látunk, ahol a tudás, a nemzetépités oltárán gyújtanak lángot, de nem láttuk ott azokat, akiknek tömegeikkel kellene bebizonyítani, hogy szellemi elitjei a magyar társadalomnak. De nemcsak demonstrativ megmozdulásnak kellett volna lenni a közép- osztály nagyszámú részvételének, hanem jelentette volna azt, hogy megszívlelte ez a társadalmi réteg vármegyénk alispánjának a kormányzó névünnepe alkalmából rendezett kaszinói vacsorán mondott beszédének azt a részét, melyben felhívta a középosztályt, hogy közéleti problémák iránt tanúsított érdeklődésével és alapos önképzéssel bizonyítsa be, hogy méltó arra, hogy a magyar társadalom vezető rétege legyen, hogy ezt a vezetőszerepel ilyen módon vissza is tudja szerezni. Hálával kell megemlékeznünk a Diéta illusztris előadóiról, akik önzetlenül állottak be abba a nagy nemzetmentő munkába, amelyet feltétlenül el kell végezni, mert elvész a nép, mely tudomány nélkül való. Az előadók tudása, széles látóköre, az egyoldalú kontro- veriákon felülemelkedő szemlélete mindvégig élvezetessé tették az előadásokat a legkülönbözőbb világnézeti elemekből álló közönség számára. A tudás abszolút értékét hozták ők ide hozzánk és felélesztették bennünk a vágyat a tudás, a tisztánlátás iránt. Ha ez a vágy állandósul és gyakorlati megnyilvánulásai is lesz, úgy a Diéta és ennek előadói olyan eredményt értek el Gyulán, melyért soha eléggé hálásak nem lehetünk A hozzászólók — talán ez a legtalálóbb jelző — lelkes serege is annyi tudásról, talpraesett ideatermelésről tettek tanúságot, melyek nélkül hiányos lett volna a Diéta szellemi kincstára. A debreceni egyetemi ifjúság kiküldöttjének, Natkó Gyulának izzó fajszerete- tét, lobogó temperamentumát már eddig is megszerzett az átlagon jóval felül levő tudás támogatja. Forrásban levő must, melyen azonban már megérzik, hogy nemes bornak az anyaga. Apor Vilmos báró előkelő tónusa, alapos erudiciójának gazdag 'eredményei, fennkölt világszemlélete felszólalását a Diéta egyik legszebb értékévé tették. De igy sorolhatnám fel mindazokat, akik az előadások sorozatában megszólaltak: valamennyien gyarapították azt a szellemi értéktörneget, melyet a Diéta eredményezett. Köszönjük ezt a három értékes napot az előadóknak, akiknek a köszönő szón kívül mást nem adhatunk és megtoldjuk ezt egy kéréssel : nem szeretnénk végleg búcsúzni, jöjjenek el máskor is. A Diéta rendezőinek forró köszönet. így tovább ! Társas vacsoráira I ünnepelte meg a Kaszinó a kormányzó névflnnepót A Békésvármegyei Kaszinó tagjai ünnepi vacsorára gyűltek össze Horthy Miklósnak, Magyarország Kormányzójának névünnepe alkalmából. A vacsorán az első felszólaló dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán volt, aki beszédében rámutatott arra, hogy ezen a napon különösen a középosztálynak, a tisztviselőtársadalomnak kell a legnagyobb tiszteletről és háláról tanúságot tenni a kormányzó fennkölt személye iránt, mert az osztály jóformán mindent a kormányzónak köszönhet, aki bölcsességével és erejével ebből a kifosztott, le- züllött országból konszolidált államot csinált. Hangsúlyozta az alispán, hogy a tisztviselőrétegnek aktiv részt kell venni a társadalom életében és vissza kell szereznie azt a paziciót, melyet talán nem egészen a saját hibájából vesztett el, de mindenesetre nagy része van ebben annak a közönynek, mely a középosztály részéről a közéleti és társadalmi problémák iránt megnyilvánult. Ennek meg kell változnia, hogy a középosztály érdemesnek bizonyuljon elvesztett pozíciójának megtartására. Ezután felkérte az alispán Elek Lajos, min. tanácsos, pénzügyigazgatót ünnepi beszéde megtartására, aki nagyhatástkeltő beszédében vázolta, hogy a kormányzó a szélsőségektől távoltartva bölcsen, ha kell eréllyel irányítja a nemzet életét és vezeti azt a haladás útjára. Nemcsak a mindennapi békés életben, hanem a háború legnagyobb megpróbáltatásai között is megállta a helyét. A közélet terén, mint a nemzet vezére tölti be küldetés szerű hivatását. Beszédét, melyet lelkes tetszés követett, a kormányzó éltetésével fejezte be. Felavatják a békés! Kisbirtokos Szövetség* székházit^ A békési Kisbirtokos Szövetség vasárnap este tartotta székházavató ünnepségét, melyen a gazdák igen nagy számmal vettek részt. Jelen volt az ünnepségen dr. Lányi Márton Tótkomlós és Csizmadia András Orosháza országgyűlési képviselője, dr. Marschal Ferenc főszolgabíró, valamint a község főjegyzője dr. Molnár Jenő is. Az impozáns ünnepélyt K. Szabó Gábor, a Kisbirtokos Szövetség elnöke nyitotta meg, aki az egyesület célkitűzéseit ismertette. Utána a Békéscsabai Kisgazdaifjak Művelődési Körének elnöke, Jánovszky János, ifj. Benárd Géza, a mezőgazdasági kamara békéscsabai kirendeltségének előadója, Balogh Gábor, a békési iparosok elnöke és dr. Telegdy Lajos kormányfőtanácsos szólaltak fel. Az ünnepély után társasvacsora, majd hajnalig tartó tánc volt. Hiába ad a láihiiíé vagyon földei, fia a láthatatlan ingó vagyonok nem adnak hozzá forgótőkét —■ mondotta Serédi hercegprímás a dorogi bányászok közgyűlésén Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vasárnap délelőtt a bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére a dorogi bányásztemplomban ünnepélyes főpapi szentmisét pontifikáit, majd a Munkásotthon Egyesület közgyűlésén mondott beszédet. A hercegprímás elismerésének adott kifejezést az egyesület működése felett, amely 14 év alatt félmillió pengő vagyont gyűjtött a bányászoknak. — Manapság — mondotta Serédi Jusztinián — sokat beszélnek a tőkéről. Beszélnek mellette és ellene. Én ebben a kérdésben Szent Ambrus püspökkel tartok, aki 1600 évvel ezelőtt azt mondotta, hogy nem a tőkében van a bűn, hanem azokban a tulajdonosokban, akik a tőkét elvonják a felebaráti szeretet gyakorlásától, vagy akik a tőkét iparkodnak
