Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-05 / 275. szám

4 BÉKÉS 1937 december 5 Az orosházi Nemzeti Egység népművelési előadása A Nemzeti Egység orosházi szervezete igazán elismerésre méltó buzgalommal és szép sikerrel tartja meg kéthetenként népművelési előadásait. Legutóbb december 1-én tartotta meg műsoros estjét mintegy 300 főnyi hallgatóság részvételével. Ezen az előadáson Péterfia Zoltán gimn. tanár a nyultenyésztésről, annak nagy nem­zetgazdasági jelentőségéről, a csekély befek­tetés mellett nagyon is számottevő jövedelme- zeségéről tartott számadatokkal beigazolt és a hallgatóságot meggyőző és lebilincselő elő­adást. Vásárhelyi Lajos ref. hitoktató humoros felolvasásával, Csordás Mihály kedves ének­számaival, Nagy Józsi és cigányzenekara pe­dig édes-bus magyar dalaival gyönyörködtet­ték a hallgatóságot. Emelkedett a tengeri és liszt-, vissza­esett a buza- és sertésszállitás november folyamán A Máv. gyulai állomásfőnökségének ada­tai szerint a következőképpen alakult Gyula megyei város áruforgalma : a vasúton elszál­lítás alá került búzából 300 mázsa, tengeriből 2050 mázsa, zabból 150 mázsa, lisztből 2000 mázsa, sertésből 420 mázsa, szénából 1330 métermázsa. Ismét eljön Gyulára a Thália Kamaraszínház Miskey József együttese, amelyet a gyu­lai közönség előző vendégszerepléseinél mű­vészi és nívós előadásaiért nagyon megszere­tett 8—10 napos vendégszereplésre ismét Gyulára készül. Szerdán kezdené meg előadá­sait a göndöcs-kerti pavilion színháztermében. Ha a közönség érdeklődése ismét felé fordulna, Az előadandó színdarabok a következők : Kék róka, Virágzó asszony, Két lány az utcán, Vá­lóperes hölgy otthon, Ne váljunk el, János, Tündérlaki lányok. A színháztermet uj kály­hákkal szerelik fel és kellemesen befütik Déri Béla titkár megkezdte szervező munkáját. Nagyon olcsó szelvénybérleteket ajánl és kéri Gyula város szinpártoló közön­ségét, hogy munkájában, amellyel a társulat működését akarja biztosítani, előjegyzéseivel támogassa. Pofou csattant a tárgyalóteremben Kinos botrány a miskolci járás­bíróságon. A vádlott a bíró szeme- láttára arcul ütötte a tanút, Botrányos „eset történt a miskolci kir. járásbíróságon. Öreg, töpörödött, hajlotthátu asszony állt Barsy Ferenc dr. járásbiró előtt. Az öregasszonyt és Novak Juliannát becsület- sértés és könnyű testisértés vétsége miatt jelentette fel Verespey Józsefné. Csonka János- né siró hangon kéri a bíróságot, hogy leül­hessen, miután beteg és nem bir állni. A biró azt meg is engedte. Amikor a biró Kruppa József 12 esztendős elemistát hallgatta ki, aki súlyosan terhelő vallomást tett a vádlottársak ellen, Csonka Jánosné hirtelen felugrott és arcfii ütötte a fiút, majd kirohant a tárgyaló­teremből. A gyerek elpityeredett. A járásbiró felfüggesztette a tárgyalást. Később a harcias j öregasszony is visszatért a tárgyalóterembe i és a bíróság folytatta a kellemetlenül megza- | vart tárgyalást, amelyet azonban bizonyítás j kiegészítése végett szintén elnapolt. A pofon j miatt eljárás indult. Harc Isten ellen A bolsevizmus szemben áll vallással, ha­zával, mindenkivel és mindennel. A rombolás és halál eszméje élteti. Nyilt ellensége az em­beri nemnek, ellensége a világnak, mert vérre szomjazik és mert a pusztulás magvát hinti szét mindenüvé. A bolsevizmust nem lehet felfogni, megmagyarázni, igazolni, mert egy bestiális erő, mely rászabadult az emberi­ségre. Nem rajongás, nem elmélet és nincsenek elvei. Zavaros gondolathalmaz, mely ellenke­zik a szellem szabadságával és minden ér­tékével. „A vallás a nép ópiuma“ jelentette ki Marx Károly. A marxizmus szemében a vallás, az egyházak és mindenféle vallásos szervezet a kapitalista reakció megnyilvánulása, mely­nek egyedüli célja, hogy a munkásosztályt el- butitsa és kiuzsorázza. A gyermekeket eítávolitják az egyháztól és a családtól. Ezzel szemben az erőszak és halál ideológiáját vésik beléjük. Még a dalaik sem olyanok, hogy azokból az ifjúság bátor­ságot meríthetne az élettel való küzdelemhez. Az uj generáció leikéből minden optimizmus, minden hit ki van irtva. Isten léte még csak nem is éiintheti lelkűket. Húsz éves történelmükből megdöbbentő kép tárul elénk. Az első napoktól kezdve har­cot hirdettek az egyház ellen. 1917 december 1-én minden földet nacionáltak és ennek kö­vetkeztében az egyház elveszti birtokait és létalapját. 1918 augusztus 24-én megtiltják a hitoktatást az iskolákban. 1919 január 23 án kihirdetik az egyház és iskola teljes szétvá­lását. 1921-ben alapítják meg az első vallásel­lenes propaganda- és agitációs-egyesületet. 1922-ben a templomot megfosztják minden kincsüktől és értéktárgyuktól. Ugyanebben az évben megalapítják a Hitetlenek Lapját. 1923- ban kezdődik Péterváron egy óriási per a ka­tolikus papság ellen, amely nagyszámú halá­los Ítélettel végződik, i 925-ben a harcos atheis- ták egyesülete hivatalos szervvé válik. 1926- ban letartóztatják a katolikusokat. 1928-ban intenzivebbé válik a vallásellenes propaganda és börtönbüntetés vagy halál vár azokra, ki­ket vallási kötelességeik teljesítésén értek. Egy egyszerű ima elmondása már halálos ve­szedelem. 1919-ben folyik le a „Harcos Atheis- ták“ második kongresszusa. 956 delegált talál­kozik, akik körülbelül egymillió tagot képvi­selnek. Ez a kongresszus elhatározza, hogy megszervezi az istentelen fiatalságot is. Az utolsó, eddig nyitva maradt templomokat is erőszakkal zárják be és egész Oroszországban összerombolják a harangokat. 19ü0-ban a val­lásellenes propaganda elérte tetőpontját és a vallásellenes újságok többszázezer példányban jelennek meg. Ugyanebben az évben a „Har­cos Atheisták“ száma eléri a kétmilliót és folyton növekszik. A propaganda a következő években fokozódik, de már odajut, hogy a la­kosság kezd elferdülni tőlük. Kezdi megérte- | ni, hogy hit nélkül nem lehet élni és újból leborul a kereszt előtt, mely most a szivekben fénylik, úgy mint valaha az oltáron. Az utóbbi időben sokat beszélnek arról, hogy az üldözés csökkent és azt is Írták, hogy a Sztalin-kormány meg akarja engedni az- istentisztelet szabadságát. Ez nem igaz. Szta- I lin és a bolsevista vezetők most éppúgy, mint j ezelőtt, Isten ellen fordulnak. Utalunk arra a ; hírre, mely a Le Temps-ban látott napvilágot. Megtudjuk belőle, hogy Krupszkája asszony, Lenin özvegye, az Izvesztiában a vallásellenes propagandáról nyilatkozott. Úgy találja, hogy az nem elég aktiv és nem eléggé felvilágo- sodott. A legutóbbi összeírás bebizonyította, hogy a tömeg, de különösen az asszonyok, zavarba jöttek ennél a kérdésnél: Hiszel Is­tenben ? Igen sokan felelték, hogy „Éri hi­szek.“ Krupszkája azon a véleményen van, hogy nagyon alábecsülték a vallás művészi szépségeinek és a templomok légkörének vonzóerejét. Már e sorok elején állítottuk, hogy a belsevizmus az emberiségre nézve valóságos Isten ostora. Látjuk ezt, ha összevetjük a szovjet val­lásellenes politikáját a vörös Spanyolország­ban elkövetett atrocitásokkal; Papok és meggyalázott apácák sírjait lát­juk ott is, a holttesteket diadalmenetben hord­ja körül a tömeg á városok utcáin és terein-; papokat arra kényszerítenek, hogy maguk ásta sírjuk szélén szolgáljanak céltáblául vad­állatok hordájának ; szentképeket mocskolnak be olymódon, hogy a toll képtelen leírni a jelenetek borzalmait. Ezekből a vonásokból tisztán felismer­hetjük a bolsevizmus lényegét, mely vért iszik és kéjeleg a rombolásban. . . Snaelkedett a fa — visszaesett a szénszállítás az A Máv. gyulai állomásfőnökségének no­vemberi statisztikája szerint tűzifából 110 va­gonban 16.500 métermázsa, szénből 69 vagon­ban i 1.260 'mótermázsa futott be, ami az ok­tóber havi eredménnyel szembeállítva a fánál 3930 mázsa emelkedés, a szénnél 2300 mázsa visszaesés mutatkozik. Értesülésünk szerint Gyula állomásra elmúlt hónapban fennakadás nélkül szállít a román egykéz a „Sei“ s remény van reá, hogy december hó folyamán emelkedni fog a román tűzifával megrakott vagonok száma. Egyébként Gyulán tüzifahiányról szó sem lehet, legfeljebb az ára kifogásolható. A kereskedőknél raktáron levő" tüzifamennyiség a város egy hónapi szükség­letének fedezésére bőven elegendő. Felifinősn kevés bort ás sort ittunk november hónapban Gyula megyei város fogyasztási adóhiva­talának kimutatása szerint a város novemberi fogyasztása a következőképen alakult: levá­gásra került: marha 50, borjú 51, ló 4, bika 93, sertés 1120 darab. Behoztak a városba 1811 kg. husnemüt. A fogyasztási adó és vá­góhídi dij együttesen 10.414 pengő 58 fillért tesz ki. A hús fogyasztás a sertéstől eltekint­ve az október havi szinten mozgott. A levágott sertések száma 205 darabbal emelkedett. Az italoknál több mint száz százalékos visszaesés mutatkozik a bornál és a sörnél. Megittunk november hó folyamán 23.801 liter bort, 1841 liter sört, 870 liter mustot, 1788 li­ter szeszt, 506 liter likőrt. — Ásványvíz után 67 pengő 46 fillér, szikviz után 308 pen­gő folyt be. Az italok után befizetett fogyasz­tási adó végösszege 5001 pengő 30 fillért tett ki. A múlt havi összbevétel 15.415 pengő 88 fillért tesz ki, amely összeg az október fo­gyasztási adóval szemben kerek ezer pengős emelkedést mutat, mig az 1936. év hasonló időszakával összehasonlítva lényegtelen csök­kenést mutat. a Zölcthordó-borozó a Miklősvároson Galainb-u. 10. Söntés- árak, billiárd, zene. Pon­tos kiszolgálás! Szives pártfogást kér Megyeri Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents