Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-27 / 268. szám

Gyula, 1937. november 27 szombat

LX1X. évfolyam 268. szám

ScsrkesztSség és kiadóhivatal Gyula Vérosb&e-ulca 7 stám Telelőn Gyula 32.

Az embervásár

Nem olyan régen volt, emlékezhetünk rá : az egész jólfejlett technikájn sajtóegyüttes nagy lendülettel támadta a kormányt, hogy ki merte engedni a magyar munkásságot Németországba mezőgazdasági munkára. Valóságos embervásárt csinált — mondották — és az egész munkás kiszállításnak csak politikai célja van, hogy a munkásság diktatórikus eszmékkel eltelve kezes eszköze legyen a kormánynak diktatórikus céljai megvalósításában. Aztán jöttek a hirek, hogy a munkásság jól érzi magát. Akkor meg kitalálták, hogy csak cenzúrázott leveleket Írhatnak a munkások és ezekben nem Írhatják meg a való helyzetet Hanem, ha majd hazajönnek, majd meghalljuk, hogy milyen hajcsár rendszer van Németországban és milyen rabszolgasorsuk van ott a magyar munkásoknak. Aztán jönnek levelek tovább, amelyek még mindig nem hajlandók semmi rabszolgaságról tudomással bírni és jönnek fényképek, melyek szerint a munkások rendesen felruházkodtak, kerékpárokat vettek, egyre több pénzt küldenek haza. Szóval mindent hallunk a legilletékesebbektől, a munkásságtól, csak azt nem, hogy a magyarok rabszolgasorsban tengődnek. Inkább azt hallottuk, hogy jobb dolguk van, mint ebben a szegény kifosztott országban lehetne és azt, hogy mindnek egy óhaja van : jövőre ismét kijutni.

De azoknak sem lett igaza, akik attól féltek, hogy a magyar munkásság látva a németországi jobb munkásszociális viszonyokat, hazajőve olyan követelményekkel fog fellépni íiogv azokat a magyar mezőgazdaság kielégíteni nem tudja. Nem, a magyar munkásság, ha tisztességes, de mégis nagyszerű viszonyok között él. Itthon nemfog követelőleg fellépni. Ha pedig a viszonyokkal számolva a magyar munkaadóknak az a része, amely eddig nem nagyon tette meg kötelességét a munkássággal szemben, kénytelen lesz munkásai számára emberségesebb viszonyokat teremteni, az nem tekinthető a német- országi munka káros hatásának.

De baj volt az itthonmaradt munkásokkal. Szemrehányást tettek azoknak, akik lebeszélték őket a kimenetelről. Kellemetlen volt és kellemetlen még ma is hallani nekik a keresettől elesettek számonkérését. Hanem hát van mindenre felelet abban a nagy kelléktárban, ahol a nemzet érdekeit semmibevevő csoportok készítik a maguk kisded terveit. Az egyik közeli faluban azt terjesztették el, hogy nem ők. a mindent rágalmazók beszélték le tulajdonképpen a munkásságot, hanem a községi főjegyző nem nyilatkozott annak idején valami biztatóan a németországi útról, csak azért, hogy a munkások itthon maradjanak és az uradalomnak ne kelljen magas napszámot fizetnie. Ez természetesen szemenszedett valótlanság, hanem hát annyi baj legyen ! Ki fog egy kis hazugságért lelkiismereti furda- lást érezni, ha arról van szó, hogy ezzel is árthatunk valamit a kormányzatnak, ha mást nem, hát azt, hogy megakadályozhatják a munkásság és a kormány egymásratalálását ? Azaz, hogy meg nem akadályozhatják, legfeljebb megnehezítik. De az igazság csak igazság marad. A munkásságnak is van józan esze. Belátja, hogy mégis van különbség a boldogulását előmozdító tények és az elérhetetlen légvárakat ígérő bujtogatások között, különösen, ha ezek a bujtogatások párttagsági és szakszervezeti dijak lefizetése ellenében történnek.

Mindaddig, amig nem bizonyosodott be, hogy hazudnak, addig a leglehetetlenebb rá galmakkal iparkodtak az egész akciót diszkre- ditálni. Amikor aztán Békés megye főispánja — akinek szavahihetőségét még ők sem merik legalább nyíltan kétségbe vonni — a helyszínen győződött meg a való tényállásról, akPolltlkai napilap

Főszerkesztő :

POBAY FERENC f

kor, mint a fába szorult féreg, mindenféle kibúvót keresnek és rágalmazva iparkodnak a felelősség alól menekülni. Ezt intézzék el a maguk lelkiismeretével, ha van nekik ilyen burzsujrekvizitumuk, de arról már sehogy sem tudnak tenni, illetve aknamunkájuknak azt a hatását jóvátenni, hogy azok a munkások, akik itthon maradtak 5—600 pengővel kevesebbel néznek a tél elé, mintha kimentek volna. Ez azonban nem bántja őket. Hiszen nekik igy jó. Minél nagyobb nyomorban sínylődnek a tömegek, annál könnyebben kaphatók bármily esztelenségre. Ha a munkásság jobb anyagi viszonyok közé kerülne, az egyet jelentene azoknak a pártszervezeteknek és vezetőségeknek az összeomlásával, amelyek eddig nagyon jól, sőt fényesen megéltek és megElőflzetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

élnek a nép nyomorából.

Nemsokára hazatérnek a Németországban dolgozó munkások és örömmel térnek haza, mert legyen bármilyen jódolguk idegenben, de csak itt vannak itthon, A Karácsonyt szeretteik, körében, honi földön kívánják megünnepelni. Hát ennyi hatása mégis volt a németországi kimenetelnek: felébredt a magyar munkáslel kék mindegyikében annak

érzete, hogy a haza nem üres szólam csak, hogy nem lehet olyan jó dolga külföldön senkinek, hogy vissza ne kívánkoznék a hazai vidékre, ha az talán kisebb és nehezebben megszerezhető kenyeret tud nyújtani gyermekeinek. Ennek a német infekciónak mi szívből örülünk. Odaát nem örülnek ?

Mikeez Ödön államtitkár Békésmegyében

Csütörtökön délelőtt érkezett meg Debrecen felől gépkocsin Mikeez Ödön államtitkár Szeghalomba, hogy tanulmányozza Békés vármegye szociális viszonyait. A kormány megbízásából járta végig a vármegyének egy részét a veleérkezett dr. Ferry Tibor, miniszter- elnökségi és Szekeres János belügyi osztály- tanácsosok, valamint a Szeghalom hozzájukcsatlakozó dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán és dr. Liszonyi Vince, főispáni titkár társaságában. Minden járásban a járási főszolgabíró kalauzolása mellett látogatták meg az egyes falvakat, hallgatták meg a hatóságok jelentéseit és a különböző társadalmi osztályok képviselőinek előterjesztéseit. Szeghalmon a községi elöljáróság és a gazdák, valamint a mezőgazdasági munkások képviselőjének előadásából ismerkedett meg az államtitkár a község szociális viszonyaival.

Szeghalomról Füzesgyarmatra ment az államtitkár és kísérete. Útközben a már régóta folyó sziktalajjavitási munkálatokat tekintették meg, melyekre vonatkozóan Nádudvary Sándor járási gazdasági felügyelő tartott szakszerű magyarázatot. Füzesgyarmaton ugyancsak meghallgatta az államtitkár a község vezetőinek jelentését és meghallgatta a gazdák és munkások megbízottját, akik szintén informálták a helyi állapotokról és előterjesztették a kívánalmakat.

Ugyanúgy történt ez Körösladányban is, ahol Tóth Béla szeghalmi főszolgabíró elbúcsúzott és az utimarsall szerepét dr. Marsall Ferenc békési főszolgabírónak adta át. Körös- tárcsán is meghallgatták az előterjesztéseket, majd Békés községbe mentek át, ahol az államtitkárt és a kíséretében levő vármegyei és miniszteriális előkelőségeket dr. Telegdy Lajos üdvözölte. A hivatalos és a szokásos előterjesztéseket itt is meghallgatta az államtitkár. Mindenütt érdeklődött a külön helyi adottságok és kívánalmak iránt. Behatóan

tanulmányozta mindenütt a háziipar állását.

Békésről Gyulára jött át Mikeez államtitkár és kísérete. Este nyolc órára értekezletre hívta egybe a főispán a gyulai közhivatalok vezetőit. Az értekezleten az államtitkár elnökölt, aki előadta, hogy békésmegyei utjának helyzetismeret szerzése volt a célja. Békésmegye eddig nem nagyon volt ismeretes. Szüksége mutatkozott annak, hogy a helyzet e tekintetben megváltozzék. A békésmegyei állapotokra tapasztalatai alapján erősebben szeretné a figyelmet illetékes helyen felhívni. Bár eddig is mintegy 3,700.000 pengő folyt be a vármegyébe a különböző kormányzati szervek utján. Ezen felül is segítségére kíván a kormány lenni a megye rászorult lakosság gának. A maga részéről ilyen irányban fog javaslatot tenni. Nem kimondott segélyek nyújtásával lehet a helyzeten javítani, hanem produktiv munka lehetőségének biztosításával. Különösen a háziipari tevékenység erőteljes fokozását fogja a kormányzat figyelmébe ajánlani. Békésmegyében ugyanis sok az agrárlakosság, melynek téli kevesebb foglalkoztatottsága lehetővé és szükségessé teszi a lakosság jövedelmének háziipar utján való fokozását. Itt már megvan az alap, melyen felépülhet egy erőteljes háziipari tevékenység. A megalakult Békésmegyei Háziipari Szövetkezet az egységes nyersanyagbeszerzés, értékesítés, standard cikkek készitésestb téren olyan lehetőségeket biztosit, melyekkel más vármegyék még nem rendelkeznek. A békésmegyében ez irányban tapasztaltak alapján rajta lesz, hogy más vármegyék is hasonlóképpen rendezkedjenek be. Az értekezlet féltiz órakor ért véget. Az államtitkár az éjszakát a főispán vendégeként Gyulán töltötte és pénteken reggel tovább utazott Biharmegyébe, Berety- tyóujfaluba.

Bővült a gyulai képtárlat kiállítóinak névsora

Megírtuk, hogy vasárnap, november 28-án nyílik meg a Gyulai Mübarátok és Művészek Egyesületének tizedik kiállítása, melyet dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán nyit meg déli 12 órakor a városháza nagytermében. A jubiláris kiállításon, amint ugyancsak megírtuk résztvesznek a müvésztelep tagjai közül Aradi Edvi-Illés Jenő, Kiss Kálmán, Mihalovits Miklós és Viski János. Helybeli kiállítók a meghívó szerint P. Barna Margit. Biró György, Braun Gábor, Erdős Péter, Kiss Sándor és dr. Ladies Tamás.

Ez a névsor, amint értesülünk, örvendetesen bővül, mégpedig két nem hivatásos festő

ígérte meg Szentes Károly városi főjegyzőnek, az egyesület elnökének, hogy részt vesz a tárlaton. Koczó Emil gyulai fogházgondnok és dr. Kulcsár Sándor, békéscsabai hatósági orvos, akit rokoni kötelékek fűznek Gyulához. Kulcsár Sándor, dr. akvarellista és már több önálló és más tárlaton ért el szép sikereket. Koczó Emil pedig elsősorbau csendéletfestő, de fest tájképeket is. Kíváncsian várjuk a két uj kiállító képeit. Mindig örülünk ugyanis, ha városunkban, vagy a vármegyében sikerül eddig nem ismert tehetségeket felfedezni és a nyilvánossággal megismertetni.