Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-24 / 265. szám
2 B ü K E S 1937 november 24 tál való összeköttetést is kellene nyernie. A délután Budapestről 14 óra 40 perckor induló 604 sz. gyorsvonat legalább valamivel később volna indítandó, hogy a dolgát végzett tiszántúli utazó közönségnek egyrésze már ezzel a vonattal utazhasson haza s ne legyen kénytelen a 17 óra '0 perckor Budapestről induló debreceni gyorsvonatot igénybevenni, amely a csabai és gyulai utasoknak nem valami kellemes utazást nyújt, mivel Szolnoktól kezdve egy jóformán minden őr- háznál megálló személyvonaton kell útjukat folytatniok, hogy ütjük céliát későn este elérjék. A fővárossal való összeköttetést különösen megjavítaná és gyorsabbá tenué — amint ez a többi fővonalon már megvan — egy gyors-sinautó vonatpárnak, vagy egy uj gyorsvonatpárnak a beállítása a budapest—békéscsabai viszonylatban csatlakozással Gyuláról és Gyula felé. Ezen uj vonat, vagy sinauto- busz — tekintettel arra, hogy a korai összeköttetés a fővárossal a Békéscsabáról 7 óra 42 perckor induló sebesvonattaí már megvan — Gyula—Csabáról fél 9 - 9 óra reggeli indulással dél felé érhetne a fővárosba s onnan este 7 óra körül volna visszainditandó úgy, hogy a gyulai, csabai utas kényelmesen és alaposan elintézhetné hivatalos, vagy más ügyes-bajos dolgait s még aznap vissza is utazhatna, elkerülvén az éjszakai utazás fáradalmait. (Folyt, köv.) Vigyázzunk a gyermekekre Molnár Katalin, egy vésztői napszámos egy éves kisleánya székről leesett és csontrepedést szenvedett. Orvosi tanácsra gyógykezelés céljából beszállították a gyulai állami Kórházba. Bánfi Illés, ujkigyósi asztalos három éves kisfia leesett a padkáról es karját törte. Az orvos sinkötést alkalmazott és tanácsára a gyermeket további gyógykezelés végett a gyulai Állami Kórházba szállították be. Békéscsabán leégett egy Berényi-uti szőrmeraktár Hétfőn éjjel kevéssel két óra előtt tűzhöz hívták a békéscsabai tűzoltóságot. Marticsek Mátyás szücsmester Berényi-u* 27. szám alatt lévő szőrmeraktárában kelet' kezett tűz. Mire az oltási munkálatokat megkezdték, az egész raktárhelyiség nagy lángokkal égett. Legfőbb feladat a tűz lakalizálása volt. Hajnali négy óra felé sikerült az égő raktárt eloltani A felhalmozott szőrmék azonban elég- teg vagy nagy részt használhatatlanná lettek A délelőtt kiszállt bizottság nem tudta megállapítani a tűz okát. Ezért a rendőrség nyomozást inditott. A jelekből arra lehet következtetni, hogy öngyulladás történt, a szorosan egymásra rakott szőrmék között. A kár körülbelül 30—35.000 P. ■»■■Ilimn i—ii im ■mim ■líiiiimiiii ■■ mi i mim Tnirniiiini Tinim EkeuhaU egy dúsgazdag amerikai agglegény Tragikus körülmények között halt meg Albert Reidel 50 éves pénzbeszedő, akinek holtteste egy teljes héten át feküdt lakásában. A halálesetet a levélhordó fedezte fel, akinek feltűnt, hogy a levélszekrényben elhelyezett postát napok óta senki sem vette ki. A postás rendőrt hivott. Behatoltak a lakásba, ahol az ebédlő padlóján akadtak rá Albert Reidel feloszlásnak induló tetemére. A rendőrök házkutatást tartottak és egy szivarosdobozban 3590 dollár értékű aranyra szóló bankjegyet, egy másik szivarosdobozban pedig értékes ékszereket, gyémánt gyűrűket, arany tárgyakat találtak, amelyeket Reidel évek során gyűjthetett össze. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a halált az éhezésig vitt rossz táplálkozás okozta. Az agglegény Reidel egy év óta magányosan lakott a házban, édesanyja és nénié tavaly elhaltak. A szerencsétlen ember azóta alig evett. Összes hátrahagyott vagyonát 15,000 dollárra becsülik, ezt mo3t Alfred E. Hinrichs nevű nagybátyja örökli. Tamesváry Ltolé : Hirdetjük hogy a aranka az igazi hazafiság Tegnapi számunkban már említettük Temesváry Lászlónak a Baross-gyülésen elmondott beszédét, most teljes szövegében közöljük. Holnapi számunkban Lányi Árpád felszólalását hozzuk: Meg kell cáfoljam azt a felfogást, mely szerint a pénz tőke, bár valójában ma a gazdasági életben minden pénzért történik és mindent pénzzel bonyolítanak le. Még a klasz- szikus gazdasági tudósok sem állítják, hogy a pénz tőke volna, mégis a gyakorlati életben a pénz tőkeképében jelentkezik. Az igazság ezzel szemben az, hogy a magyar nemzet tőkéje a földje, mely minden évben meg-megujulólag bőven ontja az áldást, azok a természeti kincsek, amely a föld ölén nyugszanak, az a fizikai munkaképesség és munkaakarat, mely dolgozóinkat hajtja és sarkalja és végül azok a szellemi tőkék, az a szellemi pallérozottság, mely földből és munkából javakat teremt. Ezeket az igazi reáltőkéket tőlünk elvenni nem lehet, ezek a magyaroké és csak a pénz kalózfogásain keresztül lehet a megtermett javakat eluzsoráskodni tőlünk. Minden társadalmi rendszer két pilléren épül fel. Az egyik pillér a polgári szabadság- jogok pillére, melyben egyenlőek vagyunk mindannyian, másik a gazdasági érvényesülés jogai. Ha a két pillér egyenlő és a polgári szabadságjogok mellett a gazdasági érvényees J sülés jogai is fennállanak, akkor a társadalom biztos alapokon nyugszik. Ha a két pillér egyensúlya felborul, a társadalmi rend is megbomlik, elégedetlenség lesz úrrá a nemzeten, erői meggyöngülnek és történelmi feladatok megoldására alkalmatlanná válik. A Baross Szövetség hirdeti és kívánja a megbontott két pillér egyensulybahozatalát, minden dolgozó és dolgozni akaró előtt egyenlő feltételek mellett megnyíljék a gazdasági érvényesülés útja. (taps.) Újabban sokat hivatkoznak az ősi alkotmányra. Mi is az ősi alkotmány alapján állunk, mely a vérszerződésig nyúlik vissza és ma is hirdetjük a vérszerződésnek azt a pout- ját, hogy amit közösen szereztünk, közösen bírjuk. Dp nem lehet az ősi alkotmány az a takaró, amely alatt uzsoráskodással megszerzett vagyonok jogvédelmet követelnek. Az ősi alkotmány szellemében kívánjuk a vagyonjogi kérdések rendezését, a munkával és a nemzettel szemben mindenkinek egyforma mértékben való egyenjogositását. Fel akarjuk ébreszteni a magyar nemzet lelkében szuuy- nyadó gazdasági öntudatot, mely a munkán keresztül kenyeret és boldogulást juttat minden dolgozójának, mert valljuk és hirdetjük, hogy a munka az igazi hazafiság. (Nagy taps.) Felmentették az apát a könnyű testisértés és rágalmazás vádja áléi Futás Antalné, egy vésztői nyugdíjas j M.A.V. váltókezelő különváltan élő felesége feljelentést tett férje ellen, mert 15 éves Ilona leányát úgy megverte, hogy annak orrán száján dűlt a vér s a nála levő revolverrel any- nyira megfélemlítette őket, hogy a nyitott ablakon keresztül voltak kénytelenek elmenekülni. Az apa a megtartott tárgyaláson azt adta elő, hogy ő nem érzi magát bűnösnek. Egy temetésre akartak elmenni. Elment leányáért, aki felesége rokonságánál tartózkodott és felszólította, hogy öltözzön át és jöjjön haza. A leány makacskodott és ellene szegült akaratának, erre ő apai fenyitő hatalmát gyakorolta és arcul verte serdületlen leányát. Az anya és a leány vallomásából lépten nyomon kicsendült az engesztelhetetlen gyűlölet a családfő ellen. Oka, amint azt a védő beszédében kifejtette az volt, mert Futás nem volt hajlandó eltűrni, hogy a serdületlen 15 éves leányának egy csendőr udvaroljon és nem nézte jó szemmel a feleség és a leány célta- lán éjszakai kóborlását. Ennek a gyűlöletnek válóper lett a vége. Futásnó és Ilona nevű leánya azt hiresz- telték Futásról, hogy „angyal uszítással“ vádolta meg őket. Kihallgatása alkalmával a 15 éves Ilonka a bíró azon kérdésére, hogy az apai felszólításnak miért nem tettjeleget, kijelentette: — Apámhoz azért nem mentem vissza, mert állandóan csipkedett, bokszolt és szerelmével üldözött. — Hát az „angyal uszitás“-sal, hogy volt faggatta tovább a biró a leányt. — Apám azt hiresztelte rólunk, hogy azért nem megyünk haza lakni, mert angyal uszítás volt, felelte hosszas ingadozó s ellentmondó vallomása után a leány. Ez a rágalmazás vádja nem bizonyult be, mert a kihallgatott tanuk, csak az anya és a leányától hallottak a vád tárgyává tett kifejezést. így azután a járásbíróság ítéletében úgy a rágalmazás, mint a könnyű testisértés vádja alól felmentette az apát. Futásné és leánya nem nyugodtak bele az ügybe és felebbeztek miért is az ügy a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbvitali tanácsa elé került, amely az első bíróság felmentő Ítéletét helyben hagyta azzal az indokolással, hogy az apának mindaddig jogában van kiskorú gyermeke felett a fenyitő hatalmat gyakorolni, amig az illetékes árvaszék az apai hatalomból való megfosztást ki nem mondotta. Az egyszerű apai pofon nem képez testi sértést. Egy gyulai mérnök előadása a Magyar Földrajzi Társaságban November hó 18 án tartotta meg Halmos Béla, mérnök a Magyar Földrajzi Társaság Gazdasági Szakosztályában Budapesten a Közgazdaságtudományi kar IV. sz. tantermében előadását „Színezett katonai térképek és a belőlük nyert földrajzi kép“ címen. Az előadáson megjetentek gróf Teleky Pál Cholnoky Jenő és még sokan a szakkörökből és az érdeklődő közönség soraiból. Az előadásnak osztatlan nagy sikere volt. A kifejlődött vita során a hozzászólalók mind nagy elismeréssel adóztak az előadás nagy gyakorlati szak- és különösen pedagógiai jelentőségét emelték ki. Amikar ezt örömmei regisztráljuk, bízunk benne, hogy Halmos Béla további sikereiről is hirt adhatunk rövidesen. Elfogták a román megszállt területre szökőt két gyulai fiatalkorul Napokkal ezelőtt megírtuk, hogy a gyulai Tisch Ernő cég kifutója egy öltözet kész uj ruha és egy csikós nadrág kíséretében eltűnt Gyuláról. Vele együtt tűnt el egyik szintén fiatalkorú pajtása is. Valószínűnek látszott az a feltevés, hogy a két fiatal kalandor román megszállt területre szökött. A feltevés helyesnek bizonyult. A hétfői napon az államrendőrség gyulai kapitánysága arról értesítette Tisch Ernőt, hogy a két szökevényt az aradi rendőrség elfogta. Letartóztatták őket s átszállították a temesvári hadbíróság börtönébe. A két kalandot kereső pajtás óhaja beteljesült. Valószínűleg hosszabb idő fog eltelni, amig a temesvári börtönből hazai földre kerülnek.
