Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-23 / 264. szám
Gyula, 1937» november 23 kedd LXIX. évfolyam 264. szám BÉKÉS Siarkeszt^ég és kiadóhivatal Ülyüia Városház-utca 7 Hsáig Telefon öyaia 82. Politikai napilap Főszerkesztő; BOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1,80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Magyar asszonyok Ha szép hivatás ezen a földön embernek lenni, akkor csodálatosan szép asszonynak lenni, magyar asszonynak lenni pedig nemcsak ezerszer szép, hanem drága, de a fájdalmak utján járó elhivatás. Hiszen a min- denség legszebb emberi fogalma az édesanya. Ez a szó egyet jelent a megtestesült szeretet legmagasztosabb fogalmával. Az önmagában való szeretet, mely könnyesen, kinosan, sok- i szór összeroskadva, de mindig izzó szereleíé- vel vesz körül bennünket és elkísér bölcsőnktől a siron tűi is. A legszebb hivatás magyar asszonynak lenni. Az a végtelen szeretet, mely csak nemes asszonyi szívben lakozik, most kérő szóval fordul az asszonyi szivekhez, segítségre hívja azokat, akiknek élete az áldozatos segités láncolata. Érezzük mindannyian, de különösen érzik az asszonyi szivek, hogy csak egy végzetes szikra kell, hogy lángra lobbanjon a világon felhalmozott elkeseredés, gyűlölet, bosszú, démoni pusztitásvágy ekrazittömege. A legveszedelmesebb gyujtóanyag a nyomor, az elkeseredést szülő niacstelenség, Ez a mi őszi boruiatban szürkülő magyar rónánk, a tanyák, a falvak világa oly sok nyomornak, oly sok elhagyatottságnak tároló helye. A sár, a sötétség, a munkanélküliség, az Ínség marcangolja a szinmagyar lakosság lelkét s testét, ezt látták meg a magyar asszonyok, ezt érezte meg segítésre mindig kész szivük. Tehát meglátták, hog'y hol legsürgősebb a segítség, oda irányítják tehát a gyógyító asz- szonyi szereteiet. Tudják, hogy a bűnnek fegyveríársa a nyomor. Ha tehát a tanyák népének kezébe az eddiginél valamivel nagyobb kenyeret tudnak adni, ha elérik azt, hogy a most mereven, a kétségbeesés kábulatában, eltompultan maguk elé bámuló szemekbe élet költözzön, ha a lelkekben bizalom gerjed, ha a fázlódó tagokra meleg ruha kerül, akkor már biztosabb alattunk a talaj, akkor már biztosabb nemzetünk jövője és nem lesz majd módjában a mindig ugrásra kész rombolóknak ennek az országnak életét újból tönkre tenni, ük, a magyar asszonyok, a magyar anyák érezték meg, hogy abból a heroikus erőfeszítésből, amellyel a Nemzeti Egység kormánya kivánja a magyarság sorsát felfelé ivelővé tenni, nekik is ki kell venni részüket, mégpedig ott kell barázdába állani, ahol a férfiak nem érhetnek el sikereket, vagy legalább is nem olyan sikereket, mint a szeretet összefűzte asszonyi sereg. Nagy dolog a férfias kiállás és küzdelem. A csaták és a közélet hősei érhetnek el igen tiszteletreméltó eredményeket. De vannak az emberi életnek rejtett, nehezen hozzáférhető részei, ahova az asszonyi hang, az asszonyi kéz simogató melege elhatol és csodát müvei. Ennek bizonyítására a magyarság, de az emberiség történelme is az adatok tömegét tárja elénk. Ezért hiszünk és bízunk abban, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének most elhangzott hivószavára megmozdulnak a magyar édes anyák, a magyar feleségek és fény gyűl a kisirt szemekbe, kevesebb lesz a gyűlölet moraja és nagy, nagy karácsonyi szeretetben forrnak össze a tanyák, a falvak egyszerű asszonyai a műveltebb társadalmi réteg asszonyaival. A múlt arra tanított meg, hogy amit a Magyar Asszonyok elhatároztak, azt mindig maradéktalanul végrehajtják. Kimennek a tanyákra, a sárba, sötétségbe burkolt falvakba és kinyújtják kezüket a magyar nép asszonyai felé. Hívják őket, álljanak sorba, segítsenek önmagukon és segítsenek családtagjaikon. Hagyják el télen a csiigge- dést, a nyomorttermő kétségbeesést. Rokkát, orsót vegyenek kezükbe, kattogjon a szövőszék és, ha lassan is, de bizonyosan megindulnak a haladás, a boldogulás utján. Ha foganatja lesz a felhívásnak és a falu, a város, intelligens asszonyai tényleg megtalálják először egymást, ha ők összeforrnak szeretetben, akkor bizonyos, hogy magukhoz tudják ölelni a falvak, a tanyák magyar asszonyait is és akkor olyan áttörhetetlen falanx fog csatasorba állani a magyar éietküzdelem frontján, amellyel meg lehet majd vívni azt a harcot, amelyet feltétlenül meg kell vivni, fia azt akarjuk, hogy a magyarság ne szédüljön bele a bomlasztó erőknek körülötte tátongó örvényébe. Szép és nemes ez a küzdelem, de útja egyelőre kálváriás, sok könnyel és bizony sokszor vérrel kell megáztatni, amig majd Isten segítségével felzendülhet ajkunkon a Te Deum, amikor majd hálásan borulunk rá a magyar asszonyok áldott kezeire, hogy megköszönjük nékik, hogy lehozták a bánatos magyar ugarra a remény, a boldogság sugarát. Ilovsihy Jásio^s A haza feltétlen szolgálata kell, hogy minden munkánkban érvényesüljSn A Baross Szövetség nagysikerű dlszqyülése Ünnepnapja volt Gyula városának : megalakult a város gazdasági életében nagy szerepre hivatott egyesülése a kereskedő és iparos társadalomnak, a Baross Szövetség Gyulai Fiókja és vasárnap tartotta ünnepélyes beiktató közgyűlését. A pavilion nagyterme gyönyörű Baross-diszben várta az öt órára nagyszámban összegyűlt közönséget. Ott volt a város kereskedőin és iparosain kivül a város szine-java. Megérzett, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy nem sablonszerű egyesületi közgyűlést tartottak vasárnap a pavil- lonban, hanem olyan megmozdulás volt,amely esetleg — és ha mi is úgy akarjuk — a város életében döntő jelentőségű lesz. Van már olyan képviselete iparosainknak és kereskedőinknek, amelyre bármikor számíthatnak. A terem képe impozáns volt, a hatalmas Baross zászló és a Baross-standardok tömege, a fegyelmezett sorokban, formaruhába felvonuló frontharcosok és hadirokkantak zászlói, a női egyesületek küldöttségei, a cserkészek szolgálatkész serege a termet zsúfolásig megtöltő közönség, melynek soraiban ott volt a társadalom minden rétege gyönyörűen szimbolizálva az annyira kívánatos magyar egységet, már külsőségeiben is felemelő látvány volt. Ott láttuk a közönség soraiban dr. báró Apor Vilmos apátplébánost, dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispánt feleségévei, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt feleségével, dr. Varga Gyula polgármesterrel az élén a város minden számottevő egyéniségét. Ott voltak a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület szalagos képviselői, a szociális misszió, a Lorántff'y Zsuzsánna nőegylet, az Általános Gyulai Nőegylet hölgyküldöttségei. Öt órakor bevonultak a terembe a gyulai fiók elnöksége és a központ budapesti kiküldöttei : Iiovszky János országos elnök, Barna Szögyén Bertalan nyug- miniszteri osztályfőnök, Temesváry László, a külkereskedelmi hivatal osztályfőnöke, Nagykovácsy Milenko, kereskedelmi főtanácsos, Lányi Árpád nyug. ezredes és Ispánovits Sándor, a Baross Szövetség háznagya. A Nemzeti Hiszekegynek közösen történt elmondása után Horti Béla elnök megnyitotta a gyűlést és felkérte dr. Varga Gyula polgár- mestert beszéde megtartására. A polgármester a város közönsége nevében köszöntötte a aross Szövetség országos vezetőit és kérte, hogy azt a nagy erkölcsi erőt és befolyást, mellyel az ország gazdasági életében rendelkezik a szövetség ennek a szegény határmenti városnak a megsegítésére használják fel. Az elnöklő Horti Béla megköszöni a polgármester szavait és felkérte Iiovszky János országos elnököt beszéde megtartására. Nagy taps fogadta a szólásra emelkedő országos elnököt, aki alábbi megfogó beszédet mondotta : Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először hálás szívvel köszönöm meg a Baross Szövetség itt megjelent urai nevében azt a kedves és szeretetteljes fogadtatást, melyben részünk van. A polgármester ur azt méltóztatott mondani, hogy a gazdasági élet helyes megoldása nélkül a nemzeti élet el sem képzelhető. Azt méltóztatott mondani, hosy a Baross Szövetség e nehéz gazdasági viszonyok között levő várost a maga összeköttetéseivel, a maga egész országra kiterjedő szervezeteivel segitse. Ez a cél hozott bennünket ide. (Taps.) Hölgyeim és Uraim ! Nekem végtelenül jól esik, hogy a hadirokkantak, a frontharcosok, a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület, a Szociális Misszió, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a gyulai Általános Nőegyletnek mélyen tisztelt tagjai szerencséltették a nagygyűlést és örömömre szolgál, hogy a megye első politikai képviselőjét, vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főispánt, kihez* régi, meleg barátság fűz és aki fenn Budapesten az illetékes fórumok előtt is abszolút tekintélynek örvend és akinek a nevét országos viszonylatban is végtelen szeretettel említik az emberek, itt látom. (Nagy taps.) Márki Barna alispán Öméltósága nagybecsű személyét is itt látom, aki 15 esztendő óta a Baross Szövetség kötelékébe tartozik. De ugyan igy örömömre szolgál, hogy itt látom az egyházak képviselőit is. A megye és a város előkelőségeit. Amint a polgármester ur mondotta, hogy az ipar és a kereskedelem kérdéseinek helyes megoldása nélkül nem lehet nemzeti élet ! Halljátok tehát magyar testvérek, asszonyok és férfiak, iparos, kereskedő, földmivesek, de nemkülönben törvényhatóságok és hivatalok, kéz a kézben, vállvetett munkával kell a nemzet érdekében eggyé forrnunk! (Nagy taps.) Gyula város sokszor ment keresztül katasztrófán s most jól esik látnom a rendet, a tisztaságot, a szép polgári épületeket. Igen, ezekből a városokból kell jönni a megújhodásnak, amely meghozza azt a várvavárt szellemet, amely a magyar szivekben él, hogy legyen megint történelmi Magyarország. (Nagy taps) Most ipari és kereskedelmi vonatkozásban beszélek. Ezt a várost a megpróbáltatások évszázadaiban látogatták iparosok és kereskedők. A gyulai csizmákat hordták épp úgy Erdélyben, mint Pozsonyban, vagy Krassószö- rényben. A jó munka talált utat és éppen igy a jó szellemnek is utat kelt találnia. Mi teheti nagygyá ezt a nemzetet ? A tisztes, szorgos, becsületes, példaképül szolgáló munka. (Taps). Csak a munka adhat jövendőt. Mit szolgál a Baross Szövetség ? A Baross Szövetség egy célt ismer, a nemzet feltétlen szolgálatát. (Taps.) A magyar ha szót ad valamire és ha munkát vállal — nem a naplopókról beszélek, hanem azokról, akik a munka nemességében hisznek — legyen az napszámos, iparos, vagy kereskedő, az teljesiti is mindenkor a hivatását. És ha ez igy van, veheti e valaki rossz
