Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-21 / 263. szám
4 BÉKÉS 1937 novemberül Gyümölcsfák áloltása Galli János gyümölcstermelési intéző Átoltással a sok rossz — nem megfelelő fajtájú és minőségű gyümölcsfa jó fajtájú — minőségűvé javítható meg. fjf Lényege az átoltásnak az, hogy a régi koronát teljesen visszavágjuk — a megmaradt ágcsonkokba pedig a kívánt jó fajtát és minőséget oltjuk be. Az ebből fakadó ágak 2—3 év után már termést is adnak. Az átoltások ideje tavasszal van, minél erősebb, nagyobb növésű a fa, annál előbb kell kezdeni a visszavágást és az oda átoltást. Februárban fagymentes időben már hozzákezdhetünk. Az átoltáshoz szükséges oltóvesszöket az ősz folyamán, tél elején kell megszedni Pincében homok közé elmervelve tartjuk el. Az átoltandó fák ágait közvetlen az átol- tás előtt kell visszavágni. Az egyes ágakat egy és egy fél méteresre vagy ennél rövidebbre vágjuk vissza. Nagyobb fáknál az olcsóbie ágakat hosszabbra is meghagyhatjuk — hogy a korona eredeti körvonala megmaradjon. Erre — vagyis hogy a korona természetes alakja megmaradjon — ügyelni kell. Vagyis az erősen rövidre visszavágott ágak végei képzelt körvonalat mutassanak, ngv mint az a régi koronánál megvolt. Az alsóbb ágakat ne vágjuk rövidebbre — mint a felsőket. Minden ágat egyszerre kell levágni — de a megmaradt visszavágott részen levő egyes oldalágakat nedvfogyasztás céljából — meghagyunk, melyeket fokozatosan majd ellá- volitunk. Ha az ágak igen vastagok, a visszavágott metszlap 10 cm-nél vastagabb — vagy jobb ezen vastag ágtól előtörő megjelölőén álló oldalágáig visszavágni és ezt az oldalágat beoltani. Nagyon vastag ágakat, célszerű az oltást megelőző év tavaszán megfelelő rövidre visz- szavágni. Az ágcsonk végén előtörő hajtásoktól a legjobbat szabadon hagyjnk nőni — a többit többször 6 — 8 levélre visszakurtitjuk. A meghagyott vesszőt aztán a következő tavaszon párositássa! vagy szemzéssel oltjuk át. Maga az oltás, vagy őzláb ékezéssel, vagy párosítással, vastagabb ágakon héjaláol- tással vagy javított hasiték oltással történhet. Ha a visszavágott metszlap 2 —3 cm.-nél nagyobb átmérőjű, akkor abba egymással szembe helyezhetjük az oltóvesszőt. A vastagság szerint tehát 2-4 oltóvesszőt is tehetünk. A visszavágás által keletkezett sebeket az oltás után oltóviasszal kenjük be. Átoltani csak megfelelő jó karban levő fát — melynek törzse, gyökérzete egézséges — érdemes, minél fiatalabb a fa, annál jobb eredményű az átoltás. Anyakönyvi hírek Születtek : Szabados János, anyja Anna Gyula, Szt. István u. 24. Perei Mária, sz. János, Sándor Mária, Gyula, Gróh Ferenc u. 12. Duna Ilona, sz. Ilona, Gyöngyösi u. ö. Illés Terézia, sz. Mihály, Beleznai Katalin, Vásár u. 26. Lauró István, sz. István, Uhrin Judit, VI., Fehérló u. 16. Misley László, sz. Endre, Sin- genberger Erzsébet, Part u. 4. Sebestény János, sz. Pál, Csomós Erzsébet, Szlányi dűlő 54. Székely Juliánná, sz. Lajos Stir Juliánná, i Kálvária dűlő 1. Radnai Reinhardt, sz. András, i Domokos Erzsébet, IV., Dürer u. 14. Házasságot kötettek : Szférle György Vásár u. 21—Márkus Szidónia Templom u. 30. Ludvig József Gyep u 18—Haasz Terézia Bárány u. 20. ífj. Csele András Villa u. 13— Stier Mária Ince pápa u. 2. Sz. Patkás János Sarkádkeresztur - Miskucza Ottilia Vadaskert u. 5. Alb János Hódi u. 28—Mellár Erzsébet Vad. u. 8. Pikó Ferenc Sáros u. 2—Pluhár Dorottya Köröspart u. 2. Szabó Lajos Szegedi Kiss István u. 23—Sólyom Mária Árpád u. 21. Tólh Miklós Dömény u. 9—Frattini Ilona Dö- mény u. 9. Elhalt: özvegy Török Jánosné, Kovács Sozália, 43 éves, Hagyma tér 9. A kisszekeres! Hsynau-birfok azt teszi, amit egykor Haynau : magyarokat fojtogat III. Kisszekeres, 1937 október. Kisszekeresen ötvennyolc családnak kétszázötvennyolc hold földje van. Száztíz családnak földje nincs. Birtokmegoszlás : 1300 holdon felüli Haynau birtok van 1 20 V * gazda „ , 1 10 » • D » „ „ 5 5 n »1 >1 7 5 » alóli „ 45 0 „ nincstelen » « no Ezelőtt tizenöt esztendővel a község őszszes földje 168 hold volt. E zt a falu öregjei szerint negyvenkilenc után osztották öt családnak. Azóta ez szétdarabolódott. Az ősi Vályi-család birtokából vett a lakosság szabadkézből kilencven holdat. Az ezerháromszáz holdas birtokot földreform során a szomszéd községek vették meg. Kisszekeresnek mindössze negyven hold jutott belőle. A kétezer holdas kisszekeresi Hayuau-birtok a földreform céljaira mindössze hétszáz holdat adott le, azt is a salakjából. Kisszekeresnek ebből is csak ötven hold jutott. Végeredményben 1930-ban Kisszekeres határa mindent beszámítva hároinszázötven hold. Erre a csöppnyi kis határra terpeszkedik rá fojtogató masszájával az ezerháromszáz holdas Haynau-birtok. El lehet képzelni azt a föidéhséget, amely az országnak ezt a legszaporább a legderekabb és legszorgalmasabb népét eltölti és azt az elkeseredést, amellyel látja, hogy minden előretörő igyekezetét már eleve megfojtja annak a birtoknak puszta léte is. Idők során megpróbálták, hogy bérlet formájában hozzájussanak valamelyes darabocskához, de ezerkilencszázharmincig azt sem sikerült megtudniok, mikor jár le a bérlet, és mennyi a holdankénti bérösszeg. A rengeteg kilincselés harmincban némi vékony részleteredményre vezetett, a fÖIdmi- velésügyi minisztérium közbejöttével egy, két és három holdas parcellákban a földéhes kis- parasztság száz holdnyi bérlethez jutott. Száz hold föld : még bérlet formájában is valami, de vagyonszaporulat népet kínosabb helyzet elé nem állított még, mint a száz hold a kesszekeresi kisembereket. Mi történt a kisbérietek körül? Elnézés, vagy kisemberek romlására törő vakmerő oklraiiiamlsitás ? A kisemberek művelésre alkalmatlan ötödik osztályú földeket kaptak bérbe, határaikkal össze nem függő darabokban részben az uradalmi birtok legtávolabbi parcelláiból. Vetésfordulót beállítani nem képesek, legeltetni nem tudnak, s így nemcsak kétszer annyiba kerülne az állattartás, de lehetetlen is, mert egész éven át kaszált élelemmel igavonó állatot tartani nem lehet. Hiszen az egy-, két- és háromholdas parcellák már silány voltuknál fogva is fokozott igényeket támasztottak a művelés és megmunkálás szempontjából, de nem fedezték az igásjószágek élelmét, annál kevésbé az emberi munka ellenértékét és a bérösszeget. E pár sorban Kisszekeres igyekvő kisparasztságának földbérlői nyomorúsága benne van; a felháborító lelketlenség romlásba és nyomorúságba döntötte a kisembereket. — Amikor közölték velük a kisbérietek elnyerését, — mondják egyértelműen, — a helyrajzi számokat is megjelölték. Nagy volt az öröm, mert azokat a földeket kapták a gazdák, amelyeket ők maguk is kívántak. Azonban mire átvehették, ezek a számok csodálatosképpen megváltoztak, hogy az eredetiekből egy sem maradt. Egy két és háromholdas parcellákat osztottak. Azonban akár egy, akár két, akár három holdnyi bérletet kapott valaki, három parcellában kapta, a határnak teljes különböző részén. S maga a bérlet vagy azon parcellákból adatott ki, amelyek a birtoktesten legkívül csak rongyokként lóg tak, vagy azon a részen, ahol a bérlő még hat ökörrel sem iud szántani s ahol tiz évenként egyszer, ha termés volt. Fegyveres készenlét Párisban Egész Franciaország az úgynevezett „csuklyások“ ügyével kapcsolatos események lázában él. A baloldali lapok riasztó híreket közölnek egy óriási arányú fasiszta szervezke désről, amely meg akarta dönteni a francia demokráciát. A jobboldali sajtó ezzel szemben rámutat arra, hogy az egész csuklyás ügy nem egyéb, mint a baloldal manővere, amellyel a tényleg létező kommunista összeesküvésről akarja a figyelmet elterelni. Kétségtelen, hogy a házkutatások során tényleg találtak fegyvereket., de viszont a baloldali lapok által világgá kürtőit óriási rejtett fegyverraktárakról szó sincsen. A baloldali lapok egyes állításai egymás után dőlnek össze a szűkszavú hivatalos jelentések következtében, amelyekből az derül ki, hogy a csuklyás mozgalom valószínűen nem eg5mb, néhány poltikai fantaszta, a baloldal által óriásivá felfújt ártalmatlan próbálkozásnál. A rendőrség a legnagyobb titokban folytatja a nyomozást és eddig többszáz házkutatást foganasitott. A letartóztatottak száma azonban feltűnően csekély és a letartóztatottak nevei egyáltalában nem ismertek a francia politikai mozgalmakban. Vasárnap délután tél négy érakor kezdődik u leventék nép mii vetési előadása Megemlékeztünk már róla, hogy a Gyulai Levente Egyesület népművelési bizottsága vasárnap novemben 21-én délután tartja első népművelési előadását. Az előadás műsora a következő : 1. Himnusz. Játsza a Gyulai Levente Egyesület zenekara. 2. Zászló alatt. Előadja Józsa József levente. 3. Megnyitó. Elmondja Fehérváry Géza ny. alezredes. 4. Magyar dalok. Előadja hegedűn Rácz Antal ! 3 éves* levente. 5. A Levente Egyesület nemzetnevelő hivatása. 6. Zalai Szalay László novelláiból olvas fel Lukács József levente. 7. A Gyulai Levente Egyesület zenekara indulókat játszik. 8. Magyar Hiszekegy. Játssza a Levente Egyesület zenekara. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az előadás nem, mint előzőleg közöltük, négy órakor, hanem poutosau félnégy órakor kezdődik. Hétfős* a „ff Ifi ft ÄIJJI TÉÍ az egyetlen keresztény lap! Keresztény ember csak azt vásárolja! Kapható minden sjságelárusitónál ! I „Bis“
