Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-19 / 261. szám
Gyula, 1937, november 1?) péntek LX8X. évfolyam 281. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Magyar és magyarországi kisebbség Ez az egymásmelléállitás önkéntelenül adódik, ha arról olvasunk, hogy a magyar- országi német kisebbség képviselői megjelentek Darányi Kálmán miniszterelnöknél és előadták kívánságaikat. A kormányelnök válaszából láthatták, hogy tulajdonképpen nyitott ajtókat döngetnek : a miniszterelnök teljesi tette kérésüket. Ez alkalommal rámutatott Darányi Kálmán árra, hogy a magyar kormány és a magyar nemzet komolyan akarja a hazai kisebbségek boldogulását és azt nagy mértékben elő is segíti. Nálunk a nemzeti kisebbségek semmiféle tekintetben nem szorulnak háttérbe a magyarsággal szemben, sőt azt látjuk, hogy pl. a német gazda minden tekintetben előnyösebb helyzetben van, mint a vele egy társadalmiosztályhoz tartozó magyar földműves. Ezzel szemben nézzünk a trianoni határokon túlra. Ott tagadhatatlan, hogy a magyarság és általában a kisebbségek tudatos elszegényitése áll a politika homlokterében. Ott a magyarságot nemcsak anyagilag, de kulturális tekint#tben is ki akarják vetkőz tetni mivoltából. Egy elszegényedett, idegen kultúrájú kisebbséget könnyen lehet pl. elro- mánositani. Mig a magyar kormány nemcsak gazdasági lehetőségeket biztosit teljes mértékben a kisebbségeknek, de kultúrájuk ki- fejlesztésében is támogatja őket, addig a Királyhágón, meg az Ipolyon túl egyre hangosabbak lesznek a magyarság jogos panaszai. A magyar kisebbség sorsa odaát egyet jelent a lelki szenvedések hosszú sorával, az anyagi elnyomatás minden átkával. Magyarországon ilyen értelemben kisebbségek nincsennek': itt csak más anyanyelvű, de teljes jogú magyar állampolgárok vannak. Olyan állampolgárok, akik, ha nehézségekkel küzdenek, kisebb mértékben küzdenek, mint a magyar ság és nehézségeik az egész nemzet nehéz sorsából adódnak. Olyan kisebbségek, akiknek másnyelvü mivoltuk egy ezred év óta nem jelentett akadályt abban, hogy akár a legnagyobb közjogi méltóságokat is elnyerhessék, akár a legerősebb gazdasági pozíciókat foglalják el. Magyarnak lenni a költő szerint oly bus, oly nehéz, de magyar kisebbségnek lenni, minden magyar fájdalom és megpróbáltatás felfokozott mértéke. Ha komolyan belátnák a mai utódállamok, hogy ők mennyire embertelenül bánnak az uralmuk alá tartozó magyarsággal és ezzel szemben milyen nemesen bánik a magyarság kisebbségi honpolgáraival, akkor bizonyára feltámadna lelkiismeretük és eszükbe jutna, hogy a szerencse for- gandó és hogy a történelmi igazságtalanságok keményen megbosszulják magukat előbb utóbb. Ne feledjék el azt sem, hogy már kezd vir radni. Már kezdik belátni azok a hatalmak, melyeknek jóakarata egyetlen létalap egyes hirtelen megnőtt országoknak, hogy az európai kultúra és a civilizáció szégyene, hogy megvalósították a modern rabszolgaságot és mig az Amerikai Egyesült Államokban véres polgárháborút vívtak a néger rabszolgák felszabadításáért, addig a huszadik század nagyhatalmai milliókat szolgáltattak ki sokkal kisebb kultúrájú elnyomók kénye-kedvének. Kezdik már belátni és bizonyos, hogy nem késik már soká az orvoslás. Ezeket tudva az volna a természetes, hogy ennek az országnak minden lakosa, minden rendű és rangú polgára azon munkálkodnék teljes erejéből, hogy ez a magyar rabszolgasors megszűnjön. Ezzel szemben azt látjuk, hogy itthon egyes rétegek mindent megtesznek, hogy ennek a nemzetnek hitelét lerontsák, hogy minél nagyobb nyomort és szociális elégedetlenséget idézzenek elő, hogy a társadalmi bajokat hamis, sokszor egészen hazug megvilágításban felnagyítva, torzítva tálalják a világ elé. Ha aztán a magyar igazságszolgáltatás felelősségre vonja azokat, akik ily módon iparkodtak ártani a nemzetnek, akkor alkotináDysérelmet igyekeznek belőle konstruálni és azt a kérdést harsogják szerte, hogy mit szólnak ehhez a határokon túl ? Ők tehát a határokontuli hatásra vadásznak, nekik az a fő céljuk, hogy alaptalan vádaskodásaikkal módot nyújtsanak a megszállóknak arra, hogy a maguk javára és a magyarság rovására tehessenek összehasonlításokat. Azt bizonyosaa nem fogják megkérdezni lapjaikban és szószékeiken, hogy mit szól a megszállók serege a miniszterelnök kisebhségi A Baross Szövetség Gyulai Fiókjának megalakítására gyűltek össze szerdán este az Egyesült Katolikus és Polgári Körbe Gyula város keresztény nemzeti alapon álló iparosai és kereskedői. A gyűlés hangulatán megér- zeít, hogy a megjelentek tudatában vannak annak, hogy nem egyszerű sablonos egyesület alakításáról van szó csupán azért, hogy eggyel több legyen, hanem arról van szó, hogy a gyulai iparos és kereskedő társadalom kapcsolatot találjon olyan erkölcsi testülettel, amelyik a nemzet érdekeit szem előtt tartva a krisztusi erkölcsi alapon akarja az ország gazdasági életét olyan vágányra átállítani, melyen haladva úgy a társadalom, mint az egyén megtalálja a maga boldogulásának lehetőségét. A megjelentek a gyűlés megnyitására Dobay Jenőt kérték fel, aki a Nemzeti Hiszekegy elimádkozása után üdvözölte a megjelenteket s majd felkérte dr. Kovács Gézát, hogy ismertesse a Baross Szövetség célkitűzéseit. Ennek megtörténte után az elnöklő Dobay Jenő feltette a kérdést, hogy a megjelentek kivánják-e a Baross Szövetség gyulai fiókjának megalakulását. A megjelentek egyhangú lelkesedéssel jelentették ki ez iránti óhajukat és Dobay Jenő a megalakulást kimondotta. Majd javasolta a közgyűlésnek, hogy a tisztikar és a választmány tagjainak megválaszthatása céljából jelölőbizottságot küldjön ki. A jelölőbizottság tagjai: Veres Lajos, Dobay Jenő, Petik Ferenc, Garay János és Barát István javaslatai alapján a közgyűlés egyhangúlag alábbiak szerint választotta meg a tisztikart és a választmány húsz tagját. Elnök lett Horti Béla, ny. számvevőségi főtanácsos, alelnökök Emhő Ferenc és Veres Lajos, ügyvezető igazgató Dobay Jenő, titkár dr. Kovács Géza, ügyész dr. Fényes Péter, pénztáros Nagy József, ellenőrök vitéz Pusz tay Rezső és Wiszt Ádám, háznagy Petik Ferenc. A választmány tagjai ; ifj. Antalóczy Nándor, Baráth István, Dóka László, Fiam Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter szombaton külön- vonaton utazik Németország fővárosába. A miniszterelnökkel utazik a felesége is és úgy a miniszterelnöknek, mint Kánya Kálmánnak hivatalos kíséretük is lesz. A különvonat november 21-én, vasárnap délelőtt érkezik az Anhalter Bahnhofra, ahol díszes fogadtatás várja a magyar kormányférfiakat. Darányi Kálmán első útja az Unter der Lindenen lévő hősi emlékműhöz vezet, ahol nyomban megérkezése után megkoszorúzza a német hősök emlékművét, délután pedig a vadászati kiállítást tekintik meg, amelyen Manyilatkozatához és a magyar kisebbségi politikához. Inkább arra kaphatók, hogy ebben a tekintetben is a magyarságot valótlan, kedvezőtlen színben tüntessék fel. Természetesen ezt csak itt tehetik, ebben a parancsuralmi berendezkedésű államban, ahol az alkotmányos szabadságot lábbal tiporják, mig azokban az igazi demokratikus államokban, ott túl a trianoni határokon, csak egyszerűen börtönbe vetik és vagyonából forgatják ki a magyart, csak nemzetiségétől, csak nyelvétől akarják megfosztani. Űzött vad oda át a magyar, de az ezeknek az alkotmányvédőknek | nem fáj, mert mit szólnának hozzá a határo- i kon túl ? István, Garay János, Gróh József, ifj. Jeszenszky Béla, Menyhért Gáspár, Mihalik János, Murvay István, ifj. Nagy József, Nagy P. István, Ruck Ferenc, Soltész, Béla, dr. Schneider József, Török József, Vincze Lajos, Wageuhoffer József, • Wertner János. Választmányi póttagok lettek : Bende Imre, Halmay Gyula, Junászka Lajos, Kiss Mihály, Krész József, Muudruczó János, Simon László, Scheibert László, Vecsernyés András, Werner Károly. Horti Béla elnök a megválasztást alábbi szavakkal köszöni meg : Azt a megtiszteltetést, amelyben engem a megválasztással részesíteni szívesek voltak, hálás szívvel köszönöm. ígérem, hogy az alapszabályokat megtartom és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezzel a szövetkezéssel a tagok erkölcsi és anyagi előnyöket is érjenek el. Ezután a tagok kívánságára a titkár az alapszabályok alapján ismertette a tagok jogait és kötelességeit és választ adott egyes feltett kérdésekre. Bejelentette továbbá, hogy vasárnap délután 5 órai kezdettel ünnepélyes beiktató díszközgyűlést tart a szövetségi fiók a népkerti pavilion nagytermében, melyre kérte a tagoknak, családtagjaikkal és ismerőseikkel együtt való megjelenését. A megválasztott elnökségnek tisztébe való beiktatása akkor fog az országos elnök részéről megtörténni. Ä beiktató díszközgyűlésen — mint már megírtuk,- részt vesznek a vármegye főispánja, alispánja, Gyula város polgármestere és társadalmunknak még sok vezetőtényezője hozzátartozóikkal együtt. Miután több felszóidlás nem volt, elnök a tagok megjelenését megköszönve a közgyűlést bezárta. A választmány a közgyűlés után megtartotta első ülését, melyen a vasárnapi díszközgyűlés előkészületeit és az országos elnökség tagjainak fogadását beszélték meg. gyarország nagy sikerrel szerepel. A következő nap kerül sor a Hitler vezér és birodalmi kancellárnál teendő látogatásra, majd Darányi Kálmán és Kánya Kálmán Göring porosz miniszterelnöknek és Neurath külügyminiszternek adják vissza Magyarországon tett látogatásaikat. A miniszterelnök és a külügyminiszter négy napig tartózkodik Berlinben. Darányi Kálmán azonkívül, hogy egyes szociális intézmények berendezését megtekinti, Darré földmi velésügyi miniszier társaságában kimegy az egyik Berlin környéki mezőgazdasági üzembe is. Horti Béla lett a Baross Szövetség Gyulai Fiókjának elnöke Szombaton utazik Darányi Kálmán és Kánya Kálmán Berlinbe
