Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-17 / 259. szám
Gyula, 1937, november 17 szerda LXIX, évfolyam 25f*. szánt lierkesdfiség é» «ladóhívatal tnyMlu Vár«s>fáas-ií<ca 7 sasra Telefon íiyafa 33. shessk saams»! Politikai napilap FAszerkesztő; »OBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Hiába, az Igazság csak Igazság marad Érdekes korban élünk, az tagadhatatlan. Az is igaz, — mint azt a túloldalon mondják — hogy az emberiség két pártra szakadt. Az egyik a nemzeti ideálok megvalósításával akarja biztosítani az emberi kultúra és civilizáció eddigi vívmányainak fennmaradását és a népek és nemzetek boldogulását, a másik pedig egy minden eddigi képzeletet felülmúló elnyomás keretében akarja a világra rázuditani az emberiség rabszolgaságát jelentő' elnyomó rendszerét. Természetes, hogy ez a két csoport szemben áil egymással, mint tűz és viz, azon sem csodálkozunk, hogy a túloldal minden eszközt jónak talál arra, hogy a nemzeti ideálok megvédéséért küzdő államokat lehetőleg diszkreditálja. Az azonban már mégis sok, hogy azt állítsák, hogy a belsevizmus elleni küzdelem egyedül jogosított bajnokai ők : a nyugati demokrácia harcosai. Nagyon is átlátszó manőverrel akarják süllyedő hajójukat az elmerüléstől megmenteni. Hiába számolnak a tömegek kritikátlanságával, hiába mennek le kétségbeesésükben addig a határig, hogy önmagukkal ellentmondásba kerülnek, ma már érezniük kell, hogy nemcsak a tömegek kezdenek tisztán látni, hanem a „nyugati demokráciák“ államai is kezdenek tisztában lenni azokkal, akik minden nemzeti megmozdulásra felhorkannak és mindent kiirtandónak tartanak, ami a nemzeti érzés fenntartásával akar a saját népének fennmaradást és boldogulást biztosítani. Azt nem tudják semmiféle rabu- lisztikával és fejlett sajtótechnikával letagadni, hogy a nemzeti államokban a munkanélküliség megszűnt, a lakosság minden rétege megtalálja a maga tisztességes megélhetési lehetőségét, hogy ezekben az országokban béke és nyugalom van, hogy az anyagi fellendülés ritkán tapasztalt magaslatára emelkedtek, hogy a nemzet rajong vezetőiért és nem kell, mint az ő világnézetük végső kifejtésében, Oroszországban minden pillanatban életükért remegniük. Hogy mint gondolják ők a bolsevizmus ellen vívandó harcot, arról meggyőző bizonyítékaink vannak nekünk magyaroknak még 1919.-ből, a saját bőrükön érzik a spanyolok, de beszédesen mutatja Franciaország példája is, ahol a népfrontos kormányízás végeredményben a bolsevista akarat megvalósítást és irányvételt jelent. Miért nem olvasunk soha egy hangot sem a bolsevizmus ellen azoknak a lapjaiban, akik magukat jelentik ki a bolsevista ellenes küzdelem egyedül szabadalmazott lovagjainak ? Azért, mert minden céljuk és minden gondolatuk abban összpontosul, hogy csakis a bolsevista államforma valósuljon meg szerte a világon. Van azonban egy bökkenő. Az t. i., hogy baj van a nyugati demokrácia legnemesebb képviselőjével. Anglia ugyanis nem hajlandó vörös vágyálmok megvalósítója lenni és a józan ész szavára hallgatva inkább a nemzeti államokkal keres megegyezést, mert a jelenségek józan mérlegelése után rájött arra, hogy az angol világbirodalom érdekeit nem áldozhatja fel vörös kalandorok őrületének. Látják ezt, de nem szeretnék beismerni és különösen szeretnék az angol-olasz-német közeledést meghiúsítani. Erre más eszközük nincs, hát a régi kipróbált eszközhöz fordulnak: hazudnak. Azt hazudjék ez alkalommal, hogy a né- met-olasz-japán bolsevistaellenes megegyezés csak látszólag irányul a bolsevizmus ellen, tulajdonképpen — Angliával szállnak szembe. Azt a diplomáciai munkát, amely Anglia és a Berlin—-Róma tengely között való közeledést munkálja, jellemző elmecsavarodással arra akarják magyarázni és ezt a magyarázatot a közvéleménnyel elfogadtatni, hogy azért szövetkeznek a bolsevizmus ellen, mert tulajdonképpen egymástól félnek. Erre csak az ő kifejezésükkel felelhetünk, „hogy nagyon korlátoltnak tartják a közvéleményt, ha azt gondolják, hogy józanul gondolkozó ember felül átlátszó mesterkedésüknek.“ Akarva, nem akarva tudomásul kell venniük, hogy hiába minden : a világ kezd magához térni. Nem lehet többé demokráciának nevezni azt, ami valójában a legvadabb tiran- nizmus. Nem lehet kultúráról beszélni ott, ahol minden müértéket, minden erkölcsi és anyagi szépet kiirtanak. A milliók éhhalálát nem lehet kollektiv boldogság és szociális jólét címen szervírozni. De nem lehet letagadni és semmiféle agyafúrt bűvészkedéssel sem láthatatlanná tenni azt, hogy az ő szájuk ize szerint kormányzott országokban milliók pusztulnak ehen, vagy lebegnek az anyagi biNovember 16.-án délelőtt nyitotta meg dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán azt a közgyűlést, amely végre majdnem teljes számban egybegyüjtötte Gyula város képviselő- testületének érdemes tagjait. A tiszti-ügyészi állás betöltése körül kavargó viharokat volt hivatva ez a kögyülés lecsillapítani és egy többhónapos huzavona után pontot tenni. Már 9 óra előtt népes volt a városháza emeleti folyosója. Egymásután jöttek a sokszor és ritkánlátott város atyák, de a karzat is benépesült. 9 órakor csendül meg az alispán csengője, aki megállapítja, hogy a tisztujitó-szék szabályszerűen hivatott egybe, a gyűlést megnyitja, A jegyzőkönyv vezetésére Szentes Károly főjegyzőt kéri fel, hitelesítésére dr. Schrif- fert Ferenc, M. Kempf József, Biró Ferenc és Maróthy Ferenc bizottsági tagokat kérte fel, Bejelenti az alispán, hogy a törvény értelmében a jelölőbizottság két tagját a közgyűlés választja. Egyben bejelenti azt is, hogy beadvány érkezett tíznél több aláírással, melyben úgy a jelölőbizottsági tagok, valamint a tisztiügyészi választásra a titkos szavazás elrendelését kérik. Az alispán ezt elrendeli. A szavazatszedő bizottság elnökéül felkéri dr. Kaczvinszky József, tagjaiul Titz Reinhardt és Willy János bizottsági tagokat, jegyzőjéül dr. Horányi Mártont jelöli ki. A közgyűlés dr. br. Apor Vilmos és dr. Schriffert Ferenc bizottsági tagokat választotta meg a jelölő bizottság tagjaiul, az alispán a maga részéről felkérte Harsááyi Pál és Biró Ferenc bizottsági tagokat és a jelölő bizottság átvonult a polgármesteri szobába jelölés meg- ejtése végett, A bizottság hét, illetve dr Hoffmann Pál visszalépése folytán, hat pályázó közül jelölt. A jelölő bizottság hosszantartó tanácskozása után fél 11 óra után nyitja meg újból az alispán a közgyűlést. Bejelenti, hogy a jelölő bizottság 1. helyen dr. Koval- szky Róbertét, 2. helyen dr. Sebestyén Pétert, 3. helyen dr. Sál Istvánt, 4. helyen dr. Fényes Pétert, 5. helyen dr. Pogány Józsefet jelölte. Hétfőn délután Tisch Ernő gyulai ruha- áruháztulajdonos hazaküldötte az üzletében szolgálatot teljesítő fiatalkorú kifutóját, hogy a Mágocsy-utca 12 szám alatti autógarázsában felejtett kulcsot hozza fel. A kifutó el is ment s az autóban talált kulccsal kinyitotta az elzáró szerkezetet. Az öninditóval begyújtotta a motort, a gázpedállal gázt adott s az autó dübörögve ütötte ki a garázs oldalát. zonytalanság kétségei között, mig a nemzeti államokban a nemzet jóléte egyre szembetűnőbb. Nem hatnak már az amúgy is rosszul hangszerelt csábszinfóniák. Hiába itt Magyar- országon is kísérletezni a hamis melódiákkal. Nem cikk már a vörös demokrácia, mert a nép tudatára ébredt, hogy hiába várja a vérgőzös demokráciáktól sorsa jobbrafordulását: reményével csak arra fordulhat, ahol a saját népük boldogulását tartják szem előtt az ország sorsának intézői és nem hajlandók külföldi fantomokért saját fajtájuk vérét oly borzalmas tömegben ontani, mint azt a nyugati demokráciát hazudó államok szövetségesei teszik. Az idők kerekét megállítani nem lehet. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, eltűnik a történelem színpadáról. Az alispán felhívására a közgyűlés Schneider Mátyás, dr. Scherer Ferenc, Góg András és Murvay István bizottsági tagokat jelölte ki a szavazás tartamára bizalmiakul. A szavazást Harsányi Pál nyitotta meg és igy járultak egymás után az urnához a képviselőtestület tagjai. Meglehetősen feszült a várakozás, mert az előzetes készülődésekből mindenki erős küzdelmet vár. Hetven szavazatot adtak le a jelenléti iv szerinti hetvenötből. A választás, illetve a szavazatok össze- számlálása nagy izgalommal ment végbe. Először három Ízben egymás után dr. Pogány József nevét veszi ki a szavazatszedő bizottság elnöke, dr. Kaczvinszky József, akkor há rom dr. Fényes Péter cédulát olvas fel. Végül is az alispán kihirdeti az eredményt. A hetven leadott szavazatból 36 esett dr. Fényes Péterre, 27 dr. Pogány Józsefre, dr. Kovalszky Róbert 4, dr. Sál istván 2 szavazatot kapott, mig egy szavazólap üres volt Ennélfogva dr. Fényes Péter elnyerte a szavazatok abszolút többségét, az alispán megválasztott t. ügyésznek jelentette ki és felhívta, hogy a hivatali esküt tegye le. Ennek megtörténte után az uj t. ügyész megköszöni a megválasztásával őt ért megtisztelő bizalmat, Ígéri, hogy működésével iparkodik megérdemelni azt. Ezután dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán üdvözli a megválasztott t. ügyészt, meleg szavakkal rámutatván arra, hogy rögös pályára lépett, amikor most köztisztviselőnek megválasztatott. A saját érdekét mindig alá kell rendelnie a közérdeknek. Nem nagy ellenszolgáltatás a javadalmazás, melynél többet munkások is kapnak nyugaton. De nézzünk azokra, akik még a tisztviselőnél is nehezebb sorsban vannak. Vigaszul szolgál az a tudat, hogy majd nyugodt lélekkel elmondhatja a tisztviselő, hogy lelkiismerettel végezte kötelességét. Isten áldását kéri munkájára. A közgyűlés meleg ünneplésben részesíti dr. Fényes Pétert. Majd az alispán a tisztújító széket, illetve közgyűlést berekeszti. Amikor főnöke erről tudomást szerzett, hazasietett s megállapította, hogy az autó hűtője összetörött és a kár körülbelül 400 pengő, hivatta a kifutó fiú apját, aki megfedte a fiát a kárt okozó csínyért. Hétfőn este záráskor Tisch Ernő egy öltöny szürke Elertex teljesen uj öltönyt és egy csikós nadrágot küldött haza a fiúval az egyik gyulai tanár részére. Legnagyobb megA képviselőtestület SS szavazattal, abszolút töbséggel dr. F'éuyes JPéíert választotta meg gyislavaros tisztiügyészévé H kalaisdregémysk hatása alatt megszökött két gyulai kiskorú
