Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-09 / 252. szám

2 BÉKÉS 1937 november 9 Peches ember vigyázzon magára! Szentesi István debreceni vállalkozó a gyulai Lugos-erdó'ben levő' Józsefszanatórium- ban ez évben átalakítási munkálatokat vég­zett. Egy az állványozáshoz megásott gödör­be, ahelyett, hogy kötéllel eresztette volna le a gerendát, egyszerűen lelökte azt, úgy hogy a gödörbe lezuhanó gerenda ráesett a lent tartózkodó Diószegi Sándor debreceni ács lá­bára és a nagylábujját eltörte. Súlyos testisér­tés vétsége miati emelt vádat a gyulai kir. ügyészség Szentesi ellen. Szombaton tárgyalta a fenti ügyet a gyu­lai kir. büntető' tövényszék vályi Nagy ta­nácsa. Diószegi Sándor sántítva, bottal érkezik. Amikor nagy nehezen besántit a tárgyalás színhelyére, az egyik biró résztvevőén meg­kérdi : — Még mindig sántít azóta ? — Nem, kérem alázattal — feleli a vád- | lőtt. A lábujjam két hét alatt meggy ógyult, j de azután, hogy újra munkába állottam, megint szerencsétlenség ért. Eltört a lábam. Valaki mellettem fülembe súgja : „peches ember. “ ... Rövid tárgyalás után az elnöklő vályi Nagy István kihirdeti a törvényszék ítéletét, amely szerint a bíróság Szentesi Istvánt bű­nösnek mondja ki gondatlanságból okozott sú­lyos testisértés vétségében s ezért 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Fűteni fogják a fotballpáiyákat 119 fertőző megbetegedés a vármegyében, ebből 7 esik Gyulára A vármegyei tisztifőorvosi hivatal jelen­tése szerint ^október 28.-tól november 3.-ig összesen 119 uj fertőző megbetegedést jelen­tettek be, ebből 7 volt Gyuláról bejelentett eset. Részletezve alábbi betegségeket jelentet­ték be: 15 esetben hastífuszt, ebből egy volt Gyulán, egy vérhaseset volt Gyulán és egy Gyulaváriban. A 22 roncsoló torkolobból egyet jelentettek Gyuláról. Bárányhimlő öt volt, Gyulán egy sem. Ugyancsak egysem volt a két kanyaró esetből sem. Erősen csökkenőben van a hökhurutos megbetegedések száma, amiből 1 volt Békéscsabán, 2 Békésszentand- ráson és 50 Öcsödön. Mindkét influenzaeset Gyuláról lett bejelentve. Malária 1 fordult elő Endrődön. A bejelentett 12 uj nyilt tüdőgü- mőkoros megbetegedésből 2 gyulai bejelentésü Hat trahomaesetből egysem gyulai szárma­zású. jjHfjnppMwwaw nmm uiu»m | m Tizenöt évi f egyház anyagyilkosságért Döllesz Gyula kaposvári gazdálkodó ez év szeptember 6-án szóváltásba keveredett anyjával, majd mikor anyja a padlásra ment, onnan lelökte és mikor segítségért kiáltott, egy téglával összeroncsolta fejét. Az asszony kórházbaszállitás közben meghalt. A kapos­vári törvényszék most 15 évi fegyházra ítélte az anyagyilkost. Javult az állategészségügy a vármegyében A vármegyei főállatorvos jelentése szerint november hó 3-án alábbi ragadós állatbeteg­ségeket tartották nyilván a vármegyében. Lépfeneeset kettő volt Gyomán, ugyanott egy sercegő üszők. Rühösség 19 esetben fordult elő, sertéspestis 11, sertésorbánc 48 volt, Fü­zesgyarmaton még mindig megvan az egy baromfikolera. Ebből a jelentésből örömmel ál­lapítjuk meg, hogy egyetlen fertőző állatbe­tegség sem fordult elő Gyulán és, hogy a ra­gadós állatbetegségek száma meglehetősen csökkent. Békeszerződések a gyakorlatban Ismeretes, hogy a román kormány elren­delte, hogy a román uralom alatt levő terüle­teken nemcsak a szellemi, de a fizikai munka­helyekre is fajrománokat kell kinevezni. Akik ennek a rendelkezésnek bármilyen okból ele­get nem tesznek, azokat súlyosan megbünte­tik. így legutóbb is Pop Valér, román keres­kedelmi miniszter többszáz kisebbségi vállalat- tulajdonost, mert a román nemzeti munkavé­delmi törvény ilyen irányú rendelkezéseit állí­tólag nem tartották be, 1000 leutól 10.000 leuig terjedő pénzbüntetéssel sújtott. Egyszerű kisiparosok és kiskereskedők is súlyos bünte­téseket kaptak. A megbüntetett munkaadók legnagyobb része brassói és nagyszebeni lakos. Csutakolás közben megrugta a ló Tóth Károly komádi 41 éves községi kocsisnak még e hó 6 .án az egyik ló csuta­kolás közben megrugta a karját. Eleinte nem tulajdonított Tóth nagyobb fontosságot az ügynek. Időközben azonban karja annyira megdagadt, hogy orvosi tanácsra a gyulai állami kórházban jelentkezett felvételre, ahol sérülését gondos kezelés alá vették. Kovács Sándor zongorhangoió november hónapban városunkba érkezik. Előjegyzéseké felvesz Dobay János könyvkereskedése. 1—x 4 x v. k. cs. Egy liverpooli mérnök olyan eljárást ta­lált fel, melynek segítségével télen a fotball- pályák füthetők, esős időben pedig szárazzá tehetők. A pálya alatt húsz centiméter mélyen villamoshuzalokat fektet le és oly módon hálózza be a pálya altalaját, hogy elektromos árammal a pálya felmelegithető és felszántható lesz. A futballisták szempontjából örömmel üdvözöljük a liverpooli mérnök találmányát annál is inkább, mert a találmány, ha beválik, óriási perspektívákat nyit meg. Képzeljük el, mit jelentene, ha az utcá­kat, az országutakat lehetne fűteni és kiszá­rítani. Feleslegesekké lennének a drága rnü- utak, mert hiszen a legkezdetlegesebb plani* (Saját tudósítónktól). A Háztulajdonosok Egyesülete magas nívójú és igazán tartalmas előadást tartott vasárnap délután az ipartes­tületben. Talán a filléres gyors vonta el a közönség egy részét ettől az előadástól, mert a kitűzött tárgysorozati pontok és az előadók felkészültsége sokkal nagyobb érdeklődésre számíthatott volna. Az előadáson megjelentek rendkívül nagy megelégedéssel állapították meg, hogy az alig pár éves egyesület milyen intenziven dol­gozik. Az egyesület ugyan ritkán gyülésezik, de annál többet tesz azáltal, hogy minden nap reggel 8—9 óra között irodai órát tart és egyenként foglalkozik a tagok ügyes-bajos dolgaival. A vezetőség a mostani előadáson is ar­ról tett bizonyságot, hogy teljesen ismeri a háztulajdonosok problémáit és minden igye­kezete azon van, hogy a házbirtokosság sú­lyos bajait s sérelmeit kiküszöbölje és a ház- birtokoüa közgazdasági életben beillessze ar­ra a helyre, amely a közteherviselés után méltán megilleti. Határozati javaslatokat fogadtak el a gyűlésen a rendkívüli pótlékok teljes eltörlése, a gazdavédelemnek az eladósodott házakra való kiterjesztése, az utkövezési járulékoknak közadókból való fedezése, a nádas tetejű há­zaknak tűzbiztos tetővel való átfedése és erre kamatmentes kölcsön nyújtása, a háztulajdo­nos kamara felállítása és még több igen fon tos kérdés tárgyában. Rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség Molnár Albert főmérnök előadá­sát az ártézikut társaságokról, amelyről külön cikk keretében fogunk beszámolni. De ugyan­Vasárnap Vésztőn a községháza udvarán tartották meg a nyilaskeresztesek gyűlésüket. Bár az egész idő alatt szakadt az eső, a 3 — 4000 főnyi hallgatóság mindvégig kitartott és végighallgatták a szónokokat, akik a mai vi­szonyokat és a nyilasprogramot ismertették. A fővárosi szónokok közül megjelentek gróf Festetich Sándor, a párt országos elnöke, dr. Ditcső Jánosáé, aki beszédében arra mutatott rá, hogy a kisgazdapárt a maga politikájával rozási művelettel járhatóvá lehetne tenni a közönséges dülőutakat is. Ismeretlen fogalom volna a sár és a rosszcipőjü és ruháju halan­dók nem éreznék az idők viszontagságait. Té­len is virulnának a virágok, mert hiszen mi sem természetesebb, minthogy a rétek és föl­dek sem maradnának ki a központi fűtésből. A folyókban fürdeni lehetne és elkövetkeznék a földre az örök tavasz országa. Hát ez még álomnak is szép volna. Egyelőre majd figyel­jük meg hogy milyen hatással lesz a fűtött altalaj a futballistákra. Ha ők megfelelőnek találják, majd ráérünk iervezgetni a továbbia­kat illetően. olyan nagy érdeklődés kisérte dr. Sebestyén Péter ügyvéd előadását is, aki feltárta azt az állapotot, hogy Gyulán a városi szabályren­deletek legfeljebb az illetékes városi ügyosz­tályokban lelhetők fel és azok nagy része már elavult és általában nincsennek összhang­ban az újabb törvényekkel. A szabályrendeletek szabályozzák az egyes törvényhatóság, városok a községek olyan kissebb, aprólékosabb helügyeit ame­lyekre országos törvények nincsenek. A sza­bályrendeletek azonban a törvényekkel nem ellenkezhetnek. Miután az 1929 évi uj közigaz­gatási törvény és az 1937 évi városrendezési törvény igen sok újabb rendelkezést tartalmaz, azért aktuális lenne a szabályrendeletek átdol­gozása. Kifejtette Dr. Sebestyén Péter még azt is, hogy mennyire szükséges lenne Gyulán is egy városi szabáiyrendeietgyüjtemény ösz- szeállitása, mint ahogy az más városokban már megvan. Sopronban a nyugalomba vonult városi főjegyző hosszú éveket szentelt arra, hogy az ottani városi szabályrendeleteket össze­foglalja, magyarázatokkal lássa el és kiadja. A 600 oldalas gyűjteményt az Egyesület meg­szerezte. Kár, hogy a névszerint is meghívott vá­rosi képviselők közül ugyszóllván csak az Egyesület tagjai jelentek meg a gyűlésen, mert igen sok olyan probléma vetődött fel, amelyekben a képviselőtestület illetékes hatá­rozni. Meg kell említenünk, hogy városunk pol­gármestere igen melegen érdeklődött egyes tárgysorozati pontok iránt és magát a gyűlés­ről való távolmaradásban fontos elfoglaltságá­val mentette ki. lejáratja^ a parasztságot. Búzás Márton azt magyarázta meg, hogy miért hagyta oda a kisgazdapártot. Dr. Oláh György zászlóavató beszédet mondott. Beszéltek még; Koppány Imre, N. Schultz József, ifj. Roósz József, Fe­hér István és Svaszta Gyula. A győlés a leg­nagyobb rendben folyt le és rendben is osz­lott szét. Hirdessen a „Békés*-ben Erőteljes megmozdulást mutat a háztulajdonosok gyűlése Szakadó esőben tartották meg a nyilaskeresztes párt vésztői gyűlését

Next

/
Thumbnails
Contents