Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-31 / 247. szám
1937. október 31 BÉKÉS 3 // Őífise dem fwonűftha&l Az ASPIRIN 40 év folyamán az egész világot meggyőzte kiváló tuiajdonsá- ságoiról. Ebből a világhírből próbainak utánzatok és pótszerek hasznot huzni, ezek azonban nem érhetik e! az előállításában tökéletességig fejlesztett ASPIRIN hatékonyságát és ártalmatlanságát. ASPl Rí TABLETTA csak a kereszttel 'valódi VJ'*? ^ A kisszekerest Haynau-birtok ugyanazt teszi, amit egyket* üaynau: magyarokat fojtogat Kisszekeres, 1937. október. Mi, öregek... Csak nyűglődünk. A lelkünk fájva fáj, Széjjeltaposva színes álmai, Sáros nyomokkal rágázolt az élet De rongyos álmok ! Mit kezdjünk ma vélek ? Letörve csüngnek lelkünk szárnyai. Bús Trianonnak átka ül fölöttünk, Minden szép, jóra az von szemfedőt. Lehullt »fejünknek az ő koronája« Hős nemzetünknek erős, büszke fája A porba hullott, föld sarába dőlt. Ez az élet már nem a mi létünk Mi már nem értünk s meg nem értetünk. Más lett az iram, más lett a vágy is, Utána futni minekünk kár is, Az öröme már nem öröm nekünk Mi szép magyar nóták szárnyán andalodtunk Ma ronda dsessz-bend, szakszofon rikolt Miss Európák kerülnek oltárra, Gyönge testek, lelkek bús embervásárra. Ma minden >áru,í, üzlet, alku, boltA ^futball profB-t nagyra istenitik, övé a taps, a jólét és babér. Kiröhögik a dőre álmodókat Tudóst, művészt és egyéb »naplopókat«, Mit ők csinálnak, az ma mitsem ér, Nagy tettek helyett kis kenyércsatákban Roppannak össze szörnyű nagy erők, Kis darab kenyérért nagy rohanásban Egymást űző, tépő bus marakodásban Rokkannak meg az izmok és velők. Véres fergetegnek uj szele lendül, Ködös jövőnkből annak tüze rémit. Nem az életnek, hanem a halálnak Nem a jövőnek, a pusztítssnak Emel falakat, aki ma épit. Minden éjszakának vége lesz egyszer Minden sötétségnek jön pirkadása De fáradt lelkünk már nem birja várni Dobogó szívvel tigyelni, vigyázni A nehéz percet, sötét napokat: Mikor kurjant már a kakas híradása. Mikor zendul fel az öröm harsonája, Mikor virrad már a Kárpátok alatt.. . ? Dubányi Imre Agyonütötte a malomkő a malomtuiajdonost Halálos szerencsétlenség történt pénteken délután 3 órakor az egyik szolnoki darálóma- lomban. Péter István 58 éves nialointulajdo- nos az egyik garatnál állt és nézte a kukori- caörlést. Váratlanul — még nem ludtii, nti okból — a mintegy három és félmétermázsa súlyú malomkő báróin darabra vált és annak egyik másfélmázsás része a szerencsétlen malom- tulajdonos fejére eselt. Péter István szörnyethalt. A meginduló vizsgálat eddig inegállapi tóttá azt, hogy a malom felszerelése hiányos volt. A vizsgálat folyik. Gyilkosság a föld miatt Jászfényszaru községben, a határban Mészáros Imre gazda szántotta a földjét. Munka közben a szomszéd gazda, Zsámboky István, azzal vádolta meg, hogy földjéből elszántott egy darabot. Szóváltás támadt közöttük, Zsámboky előkapta revolverét és közvetlen közelről háromszor belelőtt Mészárosba. Mindhárom golyó talált, kettő a mellbe, egy a vállba fúródott. Mészáros a kórházban meghalt, Zsámbokyt őrizetbe vették. Eladó Eyuim, Party. 1 szám alatti 10.964. számú tkvi. betétben felvett 253 D-öl telken épült la te éli a m í jutányos áron, kedvező fizetési feltételek mellett. Érdeklődni lehet az Iparosok Orssagos Központi Szövetkezeténél, Buda1196 l-2v pest, IV., Piarista u. 6 sz. alatt. Budapesttől Kisszekeresig A budapest -nyíregyházai gyors és nyíregyháza mátészaika—zajtai pöfögős vicinális közötti különbség : szimbóluma a magyar életek tempója közötti különbségeknek. Ahogyan távolodik az ember az ország szivétől, úgy lesz halkabb és halkabb a vér lüktetése az ország szervezetében és úgy növekedik fokról fokra, a pajeszek számával egyenes arányban, a trianoni köznyomor. A keleti hármashatár körül már bágyadt, beteg a lüktetés: a szív melege oda alig ér. Mások az emberek, más a föld. Rég elhagytuk a két Kunság porhanyó humuszát, a Hajdúság zsíros televényeit s a Nyírség áldott homokját. A szikes agyag itt az őszi szántáshoz hat ökröt követel. A Tisza—Szamos közén a vizszabúlyozás kiszárította a vidéket s aszotlá tette az egykor bőtermő földeket. A szikes agyag ma sok esőt kívánna, de a megszállott területek garázda erdőpusztitása eltüntette az égről a fellegeket is. E körülményekben a természetes szatmári központtól elvágott szatmár - beregi vidék tragédiája körülbelül benne van. Termelvé- uyeikkel nem Budapestet, nem Nyíregyházát, de Mátészalkát is alig érik el s ezer más baj mellett egy gyilkos circulus viciosus örvényében : a közbeiktatott zsidó közvetítő kereskedelem végigvámolja az elesett emberek nyomorát. Kisszekeres, síz ország legelesettebb községe A határszéli környék leggyötrelmesebb sorsú községe Kisszekeres. Itt a nyomor trianoni adottságaihoz még az is járul, hogy a Haynau örökösök ezerkéiszázholdas birtokteste területével is, kizsákmányoló procedúráival is ráterpeszkedik erre a nem is zsellérsorsban, de állati sorsban tartott kisközségre, megöl minden életet, megakaszt minden fejlődést, s lehetetlenné teszi a nép talpraállitását. A kisközségben 1848-tól i 920-ig a százhatvan holdnyi határhoz mindössze tizenkét igásgazda volt. A szorgalmas zsellérek a szomszédos Vályi Nóra-birtokból szabadkézből megvásárolgattak kilencven holdat, s igényeltek ötvenet. A llayuau birtokból is kaptak osztás során ötvenet, s 1930-ban bérletbe kaptak még száz holdat. Mai gazdalétszám haminchat.. A fenti kis előhaladás mögött elkeseredett és szívós harcok húzódnak, melyeket a határőr- vidék kisemberei vívtak a paragrafusokkal, a papírral, s a háttérben húzódó láthatatlan ellenséggel. A pártit elvesztette mindenki, hogy 1920 óta ezer gátlás ellenére is háromszorosára emelkedett a gazdalétszám, bizonyítja e nép kétségbeesett kapaszkodását a földért és életéért. Egyértelműen mondják : Ha birtokhoz jutnánk, az igásgazdák száma százra is felszaporodnék. Eddig is fél- ; fogatokból szaporodott : rokonok, sógorok, ! szomszédok féliga összefogásával segítettek 1 egymáson. Ezerkilencszázhusz óta a lakosság száma is felevet szaporodott s szabad fejlődési lehetőség mellett ez a szaporodás szinte korlátlan lenne, mert ez a nép az életet s a gyermekáldást, Istennek hála, szereli. Pedig a község fele ma is zsellérsorsban tengődik, igavonó állaténál bizonytalanabb és rosszabb helyzetben. Nyomorúság, gond ... A község háromnegyed részének már sincs kenyere, de az sincs, ami a kenyeret részben pótolná. Mindenki bizonytalansággal néz nem a tél, de a holnap elé is. A mezőkön őszi munkák idején pár ember teng-leng leromlott igavonó állataival. Az utcákon terhel, zsákot, kosarakat és tengeriszárat cipelő asszonyok. A faluban két füszerüzlet van. Ezerki- lencszázharmincig megbirta Schwarcz is, azóta a „forgalom“ megoszlik. Akik a Haynau-örö- kösök birtokának bérlőjétől, a másik Schwarcz tói függenek, vagy akik az izraelitákat különösebben kedvelik, azok Schwarcztól vásárolnak, a független és öntudatos magyarok a magyarnál. A községben pénz nincs, bonyolítási forma a cserélés. Hoznak: csövestengerit, lekvárt, zabot, korpát, napraforgót, árpát, tojást, stb. Vásárolnak cserében : egy-két fillérért gyufát, szálanként, két fillérért sót, hat fillérért szalonnát. Egy kiló korpa tiz fillér, aki hozta, három félét vásárolt érte, hogy mindenből jusson. Tízkor egy kiló húsz deka lisztet adott el egy asszony, tizenkettőkor korpát hozott és visszavásárolt a lisztből félkilót. Mindent összeszámítva egy tíztagú család, — melynek feje a Haynau-uradalomban, illetve Schwarcz bérgazdaságában évente 288 pengőt kitevő kommenció összkeresetért dolgozik, —- havonta átlag hét pengő ötven fillért tud olyasmire költeni, amit füszerüzlet bői kell megvenni. Más család még ennyit sem. A községben, amelynek hatvan százaléka serdü- letlen kisgyermek, a cukor jóformán ismeretlen fogalom. Itt a nép éhezik. Héttagú család számára puliszkazsirozáshoz húsz fillérért vett szalonnát egy leány, hogy kérdésemre, hogy elég lesz-e, azt válaszolta „Máskor eny- nyi sem“. Baromfiállomány majdnem semmi. Csirkét már rántanivaló korában Gyarmatra küldik, szükség van az árára. Liba volna, de nincs tengeri a töméshez, pedig a liba árából szokott kikerülni a lábbeli s a ruha, télire. Sertésállomány alig van, a malacokat hathetes korukban, de még elébb is, néha pengőnegyvenes áron eladják. Fejőstehén a faluban pár darab. Tojáshasználat, — mert a tojásért a boltban más egyebet vesznek, felérhetetlen fényűzés. A község gazdasági erőtartaléka nem a nullával egyenlő, de az öt és félezerpengős adóhátralékot is számítva a községnek olyan rendezetlen terhelései vannak, amelyekre sajnos itt nincsen fedezet. Egy egy sziik portán három, négy család húzódik meg olyan viskókban, amelyeknek ötven, de még inkább száz év óta a kultúrához komforthoz és az építészeti haladáshoz a maguk rozzant szalmatetős és viharvert vályog állagukkal csupán annyi közük van, hogy mindhármat feleslegesnek Ítélik. Ilyen lehetett ennek a kis községnek, ha nem újabb
