Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-30 / 246. szám

LXIX. évfolyam 246. szám Gyula» 1937« október 30 szombat DÚU'C'Q JDJDlVil/u atwrice«xiÓ!»ég és híad«hiv»iaí Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben (íyuia Városház-utca 7 ssstm Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Uynla 39. DOBAY FERENC * Egyes szám ára 8 fillér jkm soksaor keserű Orvosszerként hatott azokra a miniszter elnök beszéde, akik az ellenzéki alkotmány­védelem zajától elkábulva a kormány válaszát várták, amely hivatva leendett tisztázni a mesteri szándékossággal összekuszált és ősz- szezavart politikai helyzetképet. Ezeknek az orvosság nem hatott sem kellemetlenül, sem bóditóan. Azonban éppen ideje volt már, hogy a kormány határozott formában mondja ki a maga véleményét abban a minden kép­zeletet felülmúló hangzavarban, amellyel bi­zonyos oldalról olyan szándékokat imputáltak és iparkodtak szuggesztiv utón elfogadtatni a kormánnyal, amely szándékok távolabb állot­tak tőle, mint az a bizonyos Makó Jeruzsá­lemtől. Ez egyszer azonban a fejlett technika csütörtököt mondott. A kormány egy ideig nem avatkozott bele generálisan a káoszba, gondolván, hogy a karaván halad, de amikor már bizonyos mértéken felül emelkedett en­nek a zavarkellésnek fonetikája és amikor már esetleg jóhiszemű szemlélők is félre ma­gyarázhatták volna a kormány hallgatását, megszólalt a miniszterelnök és minden két­séget eloszlatott. Hiába most már a fejlett technika, hiába a rabulisztika minden művé­szete, a miniszterelnök nyilatkozata elintézett minden nyilt és titkos misztifikációt. Kijelen­tette a miniszterelnök, hogy alkotmányvéde­lem ürügye alatt nem engedi a kormány po­litikáját egy hajszálnyival sem balra eltolni. Hiszen ezzel tisztában voltak azok is, akik a kormány mögött álltak, de azok is, akik azt szerették volna, ha a kormány továbbra is megmarad a hallgatás mellett és ezzel nekik olyan látszatot hagy meg, mintha a kormány szakítani akarna jobboldali vonalvezetésével. Ez azért lett volna jó számukra, mert ezt a látszatot ki lehetett volna agitativ célokra használni, mondván, hogy ime, a kormány is ellene van a jobboldali politikai elgondolá­soknak, tehát nyilvánvaló, hogy egyedül bal­oldalt találhatók az üdvösségre vezérlő ala­kulatok. Hát ennek most már vége. Egészen ko­molyan és határozottan vége. Még alig van 24 órája a kormány-bejelentésnek és már a megvalósulás stádiumában van az a rendelet, amely minden fejlett technikájú sajtó-kutmér- gezést eleve megakadályoz. Természetesen telelesznek az alkotmányvédő sajtóberkek a sajtószabadság siratásával és csak úgy fog zúgni a vád a kormány diktaturás törekvései­ről, de ez — igen helyesen — nem akasztja meg a kormányt abban, hogy az ország bé­kéjét, nyugalmát külső és belső biztonságát egyaránt veszélyeztető üzelmeket meg ne akadályozza. De nemcsak a kormányelnök, nemcsak a kormánytényezők vannak eltelve annak tuda­tával, hogy Magyarország csak a leghatáro­zottabban keresztény és magyar nemzeti ala­pon állva remélheti sorsának jobbrafordulását, hanem a keresztény egyházak legprominen- sebb képviselői is ugyanezt hirdetik és ipar­kodnak megvalósitani. Bangha páter és báró Vay László szózatai talán elég kompetensek arra, hogy a keresztény vallásfelekezetek ez- irányu feladataira és felfogására kellő világot vessenek. Rajniss Ferenc a TESZ vacsoráján azt mondja, hogy a legerősebb eszmének a kereszténységtől áthatott nacionalizmusnak kell lennie. A társadalmi egyesületek hatalmas és nagytekintélyű szövetségében hangzottak el ezek a szavak, valamint azok is: „Uj kor felé haladunk és nem külső eszmék mételye, hanem belső lelki átalakulás van folyamatban.“ igen, ez a belső lelki átalakulás folyamatban van az egész magyar politikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedést keresztényi, magyar népies szellemben megváltoztatni. Ezt tudomá­sul kell vennie mindenkinek, aki ebben az országban akar megélhetést, védelmet és bol­dogulást találni. Akinek ez nem felel meg, az nem hü fia ennek a nemzetnek. Okosabban teszi, ha nyíltan szintvalíva levonja ennek a körülménynek minden következményeit, mert azzal tisztában kell lennie, hogy itt csak azok­nak van helyük, akik a magyarságnak, ennek a megcsonkitott országnak boldogulásáért nem­csak vagyont, de életet is meggondolás nélkül áldozni tudnak. A másként gondolkozók el kell tűnjenek nemcsak a közéleti szereplés szinteréről, de nem várhatják azt sem, hogy a társadalom egyenrangú tényezőinek tekin­tessenek. Különösen nem várhatják azt, hogy a nemzet irányítására elhatározó befolyásuk legyen. Magyarország magyar és keresztény ország ! Nem jöhet most már semmiféle olyan áramlat, amely ennek az országnak keresz­tény és magyar jellegét még olyan raffinált álürügyek alatt is megváltoztathatná. De nem jöhet semmi olyan sem, ami ennek az ország­Hitler vezér és birodalmi kancellár ma fogadta Sztójay Döme berlini magyar követet, aki átnyújtotta neki Horthy Miklós kormányzó ajándékát: egy negyvennyolcszemélyes evő­készletet, amelyet a herendi porcellángyárban készítettek. Hitler szívélyes szavakkal köszönte meg az ajándékot és Horthy kormányzó szívélyes A világ talán most már ámnlva fog rá­döbbeni, hogy itt, a Dunavölgyében olyan kulturnemzet él, mely méltán és dicsőségesen veszi fel a versenyt az emberiség lagkiválóbb nemzeteivel. A magyarság olyan kulturtényező az emberi együttesben, melyet nem gyöngí­teni, de éppen az emberiség általános érdeké­ben minden lehető módon erősíteni kell és képessé tenni arra, hogy kulturmisszióját mi­nél teljesebb mértékben betölthesse. Dr. Szent- györgyi Albert magyar egyetemi tanár szeré­nyen, szegény anyagi korlátok között is dol­gozott hosszú éveken át és az egyszerű papri­kában olyan értékét fedezi fel a gyógyító tu­dománynak, mellyel nagymértékben megköny- nyiti az emberi élet egészségessé, hosszlabbá- tétele érdekében szakadatlanul folyó nagy és nehéz küzdelmet. Végre felfigyelnek rá a vi­lág tudományos emponurnai és a testület, mely hivatva ván a legnagyobb tudományos értékek fémjelzésére, megadja neki azt a ki­tüntetést, mely őt méltán megilleti, és amely­nek fénye rásugárzik erre a szegény, méltat­lanul annyit szenvedő nemzetre is. Talán nem Elhangzott a miniszterelnök ismeretes megnyitója és a politikai élet a legteljesebb aktivitásba lendült. A törvényhozók a bizott­ságokban tárgyalják a ház elé viendő javasla­tokat. Csütörtökön délután gróf Takách Tolvay József elnöklete alatt a ház pénzügy- és véd­erőbizottsága együttes ülést tartott, amelyen a kormány tűzharcos törvényjavaslatát tár­gyalták. Miután vitéz Kenyeres János ismer­tette a javaslatot, felszólalt Rőder Vilmos hon­védelmi miniszter is, aki kijelentette, hogy a tűzharcos kérdés megoldását honvédelmi fela­datnak tekinti. Az anyagi elismeréssel szem­ben előnyben részesíti az erkölcsi elismerést. nak teljes integritását és függetlenségét is ne tartaná legfőbb elérendő célnak. A magyarsá­got ezer év szenvedései edzették meg és jut­tatták ennek a tudatnak mindennél erősebb fanatikusává. Itt csak áldozatot hozni mindig kész, a nemzet érdekét a magánérdek felébe helyező lelkek élhetnek, mert csak igy bizto­sítható a magyar nemzeti lét. Aki ennek ellen­szegül — mint azt mindenki tisztán láthatja — a nemzet egyetemével és a kormányzati hatalommal találja szemben magát. A magyar nemzeti lét fanatikusai tudják csak ennek a sokat szenvedett népnek az emberibb jöven­dőt biztosítani. Ebben a gondolatban egymás mellett van a nemzet és a kormány. Éz az igazi Nemzeti Egység alapja, ez a Nemzeti Egység örökérvényű programja. Aki ezt nem ismeri el. nem lehet sem a I sajtóban, sem a közélet egyéb terén irányitója í a nemzet életének, legfeljebb szerényen meg- ' húzódó, megtűrt tagja a társadalomnak. figyelmességét. A művészi szempontból igen értékes evőkészlet viszonzása annak az aján­déknak, amit Hitler vezér és birodalmi kancel­lár küldött Horthy Miklós kormányzónak az ez év márciusi berlini gépkocsikiállitás alkal­mával egy Mercedes-Benz gépkocsi alakjában, amely a német gépkocsiipar egyik mestermüve volt. lesz része olyantömegünneplésben ennek a pá­ratlan magyar tudósnak, mint a sportok kiváló­ságainak — akik egyébként megérdemlették az ünueplést — de az bizonyos, hogy Szent- györgyi Albert dr. neve most már örökre be van vésve nemcsak a magyar, de a világ tu­dományos panteonjának márványfalára. A szerény magyar tudós pedig örül, nagyon örül a kitüntetésnek, mert a Nobel-dij körülbelül 170.000 pengős összege lehetővé teszi, hogy éveken át nyugodtan dolgozhasson tovább és folytathassa eddigi kutatásait. Amikor az iránt érdeklődnek nála, hogy miből indult ki kuta­tási akciója, ennyit felel: Az én kutatásaimnak rövid a históriája az, hogy évek óta foglalkoztatott a biológiai égések mechanizmusa, vagyis az emberi szer­vezetben folyó égések problémája. Ezeknek a kutatásának a során fedeztünk fel egy uj anyagot, amelyről kiderült, hogy az a „C“ vitamin Szegeden az itteni paprika lehetővé tette, hogy a „C“ vitamint abból állítsuk elő nagy mennyiségben. Adjon Isten ennek a sze­gény országnak még sok ilyen értéket. A magyar katona nem kérdezte akkor, ami­kor az ország védelmére megindult, hogy mit kap érte és megvan győződve, hogy a mai fiatalok sem kérdeznék, ha újra indulni kel­lene. Az anyagi előnyök juttatásának az or­szág általános anyagi helyzetén kívül két igen fontos körülmény szab korlátot: az egyik a mögöttünk feltörő magyar ifjúság. Ennek helyt adni elsőrendű honvédelmi kötelessé­günk. A másik azonban igén súlyos feladatok­ban rejlik, amelyek nem a hadsereg, de a honvédelem szempontjából nehezednek az or­szágra. Bár tudatában van annak, hogy a magyar társadalom túlságosan igénybe van fca’jaaraffli A kormányzó herendi készletet ajándékozott Hitler kancellárnak Szenigyőrgjyi Albert dr. nyerte az orvostani Nobel-dijat Rőder Vilmo* felszólalása a tűzharcos tőrvény bizottsági tárgyalásán

Next

/
Thumbnails
Contents