Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-26 / 242. szám
2 BÉKÉS 1937 október 26 halmai képviselők. A gyűlés dr. Kovássy Albert, az orosházi választókerület elnöke nyitotta meg, majd Csizmadia András tartotta meg a beszámoló beszédét, melyet többször szakított félbe nagy tetszészaj. Nem részletezzük itt az egyes felszólalók beszédeit, hanem csak arra szorítkozunk, hogy felsoroljuk azokat a problémákat, amelyeket a gyűlésen az egyes szónokok ismertettek, amelyekből kitűnt, hogy a Nemzeti Egység szónokai nem üres szólamokkal álla- nakk a választóközönség elé, hanem minden ténykedésük a magyar élet boldogabbátételét célozza. Beszéltek a telepítés kérdéséről, ismertették a kormány és a törvényhozás tervezett intézkedéseit a földmunkások betegség, balesetelleni és aggkori biztosítást illetően. Ismertették a tüzharcostörvény tervezet intézkedéseit, beszéltek az ipari munkabérek és a munkaidő szabályozásáról és beszéltek a titkos választójogról, melyet az idén feltétlenül a ház elé visz a kormány. Mindezeket a kérdéseket Csizmadia Andráson kívül dr. Teraes- váry Imre, Hunyady Nagy Gergely, vitéz Vá- rady László és Jenes András fejtegették. Különösen nagy feltűnést keltett Jenes András felszólalásának az a része, amelyben rámutatott arra, hogy miért lépett ki a független kisgazdapártból. Egyrészt nem tudta magát azonosítani Eckhardt Tibor fregolipolitikájával, másrészt pedig látta azt, hogy a magát független kisgazdának nevező párt minden csak nem kisgazda. Nagy derültség mellett jelen tette be, hogy abban a pártban több az ügyvéd, mint a kisgazda. 24 képviselőt küldött a párt az országgyűlésre és azok közül csak három kisgazda. Ezek a jelenségek kiábrándították, a lelkiismerete szavát követve nem tehetett egyebet, mint csatlakozott a Nemzeti Egységhez, amely bár nem áll osztálypolitikai alapon, mégis többet tett a kisgazdatársadalom megsegítése érdekében, mint valamennyi eddigi kormány. A gyűlés szónokainak beszédéből is kitűnt, hogy az orosházi kerület igazán kisgazdaképviselője, Csizmadia András . nagy szeretetnek örvend nemcsak a saját választókerületében, de szerte ez országban, sőt még az ország határain túl is. A nagysikerű beszámológyülés dr. Kovássy Alber zárószavaival ért véget. Hogyan metsszük szőlőinket ? A tőke fej kialakítása: az állandó helyre kiültetett szőlőt az első évben úgy metsszük meg, hogy egy egészséges ép rügy maradjon meg. Ebből rendszerint egy hajtás fakad, mely őszre vesszővé-venyigévé erősödik. Ha esetleg egyes rejtett rügyből hajtás — fattyú hajtás — törne el, azt a nyár folyamán teljesen eltávolítjuk. A második év derekán e vesszőt már két szemre metsszük vissza. Ha az előző évben az egy szemből nem egy, hanem több hajtás fejlődött volna, úgy a leggyengébbeket egészen eltávolítjuk. A meghagyott két rügyből őszre két erős vesszőt nyerünk. A harmadik év tavaszán mind a két vesszőt két-két szemre metsszük meg s igy ezekből őszre négy vesszőt kapunk. Az esetben, ha a kiéltetendő szőlő igen erős, úgy azesetben már az első metszéskor nam egy, hanem két szemet hagyunk meg. A következő metszéskor a két vesszőn ismét két- két szemet hagyunk s igy már a második év őszén lesz már négy vesszőnk. Az igy metszett tőke törzse egészen rövid, tőkefeje négy, vagy esetleg ötfelé ágazik el, azaz négy vagy öt sarka van. Most már aztán a tőkét termőre metsszük meg. Nálunk legelterjedtebb metszósi, illetve műveleti módok : 1. Rövidcsapos váltómetszés, 2. Hosszucsapos váltómetszés, 3. Szálvessős metszés (karikás műveletek) 4. a tőkefej alapon a rövid és hosszucsapos metszés együttes alkalmazása, 5. a különféle magas művelési módok. Arra nézve, hogy mennyi és hány rügyes termőcsapot vagy vesszőt hagyunk meg, tehát mikor és hol mely műveleti módot alkalmazzunk irányadó elv : erőteljes növésii tőkék — különösen gazdag talajon — továbbá, azok a fajták, amelyek termésüket csak a felsőbb rügyekben raktározzák : hosszabbra, a gyengébb növésű tőkék és azok, amelyek alsó rügyeiket is termőkké fejlesztik : rövidebbre metszendők. (Folytatjuk.) Na nézd, hát nem sikerült? Merthát nem úgy van az egészen, mint ahogy egyesek szeretnék. Azok a fránya egységesek mégis csak elértek annyit, hogy azok akik ügyeik intézését rájuk bízták, szeretik és tisztelik is őket. Pedig hát nagyon nekigyür- kőztek itt Gyulán, hogy majd megmutatják ők ennek a néptársaságnak. Bebizonyítják, hogy a gazdatársadalom egyáltalában nincs mellettük. Csak tévedés az, hogy a Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének elnöke Csizmadia András orosházi országgyűlési képviselője, csak a nepterror tartja vissza az egyesület tagjait, hogy elmozdítsák az egyesület éléről. Ha alkalom adódik rá, a kisgazdák egészen bizonyosan más elnököt választanak. Annál is inkább hihették ezt, mert Csizmadia András kijelentette, hogy csak akkor vállalja az elnökséget, ha egyhangúan választják meg. Fel is vonult az egész fkg-vezérkar és fel is léptettek egy szónokot, aki azért kívánt más elnököt, merthát ő a változatosságot szereti. Hát azt nem lehetne éppen mondani, hogy nagy megértésre talált felszólalása, sőt az igazság az, hogy egyszerűen azt javasolták nekik, hogy ne fáradjon, üljön le, mely ismételt felszólalásnak a szónok eleget is tett. Ez után a kisintermezzó után az egybegyűltek nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasztották Csizmadia András képviselőt újból elnöknek és a gyulai más véleményű korifeusok szépen csendben hazajöttek. Legfeljebb csóválták a fejüket és megmaradt az a tudatuk, hogy megtették, ami tőlük telt; nem rajtuk mullott, hogy igy ütött ki az eset. A szeghalmi Péter András reálgimnázium zászlószentelése Felemelő ünnepség keretében szentelte fel a szeghalmi református templomban Mak- láry Zoltán, a tiszántúli egyházmegye református püspöke a Péter András gimnázium zászlaját. A felavatási ünnepségen megjelent dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Bála főispán és dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán is, akik a Békésvármegyébe elsöizben ellátogató Mák - láry püspököt üdvözölték a megye területén. Reggel 9 órakor kezdődött az istentisztelet, melynek keretében felavatták a zászlót. Imát Idarsányi Pál mondott, majd Makláry Zoltán püspök prédikált s megáldotta a zászlót. A püspök felavató beszéde után a gimnázium igazgatója és az ifjúság képviselője átvették a zászlót. Az egyházi rész befejezte után a zászlószegek beverése következett, melynek során a főispán és az alispán is bevertek egy-egy zászlószöget. Majd a templomból való kimenet után a gimnázium diszszakasza elvonult a zászlóval az országzászló előtt. Délután egy órakor a gimnázium torna- csarnokában leplezték le Péter András mellszobrát, melyet az intézet egyik tehetséges tanítványa, Musti Viktor készített. Itt Tildy Zoltán mondott avató beszédet. A szoborleleplezés után a gimnázium tornatermében 48 terítékes ebéd volt. Nagy tanyatüz Gyulán A vasárnapra virradó hajnalon úgy három óra tájban Gyulán a római katolikus templom tornyában őrködő toronyőr arra lett fi- j gyeltnes, hogy vörös lángoszlop tört fel a kétegyházi-ut mentén fekvő tanyák irányából, ózonnal felriasztotta a tüzőrséget, amely Per- jési parancsnok vezetése mellett kivonult a tűz színhelyére, a kétegyházi-ut mentén fekvő József Benedek 13 szám alatti tanyához, mely Steigervald István gyulai gazdálkodó tulajdonát képezi. Amikor a tűzoltók megérkeztek, a nádas tanyaépület már csaknem teljes tűzben állott. A hajnali nagy szél vadul csapkodta a magasba a lángot, szikrát, égő zsarátnokot. A tanya környéke köröskörül telve volt, hatalmas kazlakban álló takarmányuemüvel, és tengeri szárral. A parancsnok minden igyekezetét arra fordította, hogy a nagy szél miatt veszélyeztetett takarmány készletet megmenthesse. A tűzoltóság munkáját gátolta a nagy- i fokú vízhiány. Négy órai megfeszített munka után sikerült a veszedelmes tüzet teljesen mefék ezni és a tüzőrség bevonult a laktanyába. A tanya- épület teljesen a tűz áldozata lett. A tanya épületben bérben lakott Juhász András feleségével együtt. A tűz keletkezésének okáról sem Juhász, sem a felesége felvilágosítást adni nem tud. A tanya épület takaréktüzhelyé- ben utoljára szombaton délután négy órakor volt tűz. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a tüzet ismeretlen tettes által elkövetett gyújtogatás okozta. A kár körülbelül 300 pengő. Az épület biztosítva nem volt. Nemzeti Szocialista paraszt-gyűlés Békésen A Nemzeti Szociálista párt békési szervezete vasárnap délután két órai kezdetlel tartotta második parasztgyülését a községháza udvarán. A gyűlés minden rendzavarás nélkül folyt le a mintegy 2500 főnyi tömeg, amely túlnyomórészt kisgazdák és más agrárfoglal- kozásuakból tevődött össze a legnagyobb fegyelmet tartva hallgatta meg a szónokokat, akik ismertették a kisgazdapárt elgondolásait a magyarság legsúlyosabb életproblémáinak megoldása tekintetében. Valamennyi felszólaló a gazdák köréből rekrutálódott. A gyűlést a békési szervezet elnöke, Megyery Ernő nyitotta meg. Az első felszólaló Szendrey Lajos karcagi kiküldött volt, aki a széthúzás ellen, az egyetemes magyarságért való áldozatos munkásság érdekében beszélt. Barta László orosi (Szabolcs m.) kiküldött a földbirtok egészséges megosztását követelte. Az ország jövőjét a parasztságba lehet és kell alapítani. Kisgazdapárti volt, de nem bírta magáévá tenni Eckhardt kacskaringós politikáját. A zalaegerszegi Eimer Sándor a liberálisok, a szociáldemokraták és a kommunisták szörnyű bűneire mutatott rá. A csongrádi ifj. Oláh Imre a liberálizmus rendszerére mutatott rá, amelynek elve: becsapni és teletömni a zsebet. A nyíregyházai kiküldött, Búzás Márton nem érti, hogy Eckhardt milyen kor- rektivumot emleget a királykérdésben. A holopi kiküldött, Nyáry Mihály szerint politizálni kell a népnek, mert ez ma kenyérkérdés. A mezőberényi nyilaskeresztesek szónoka, ifj. Roósz József nagy beszédben mutatott rá, hogy a magyar parasztnak meg kell maradni intaktnak, mert a parasztságnak kell a magyar nemzet erős alapjának lennie. Különbnek kell lennie a parasztságnak, mint elődei voltak, mert a jövő problémáinak megoldása csak rajta keresztül lehetséges. Majd dr. Oláh Ernő felavatta a békésiek zászlóját. Avató beszédében többek közt kijelentette, hogy a nemzeti szociálisták Ízig-vérig magyarok. A magyar földnek magyarnak kell maradnia, ezért élnek, dolgoznak és ha kell meghalnak. A zászló megkoszorúzása után Schultz József zárószavaival és a nemzeti szociálista dal eléneklésével ért véget a gyűlés. TANULÓT io* FELVESZ POBAY JÁNOS KÖNYV- ÉS PAPÍR KERESKEDÉSE II „Bis“
