Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-26 / 242. szám

Gyula, ti937. október 26 kedd

LXiX. évfolyam 242 szám

BÉKÉS

Szerkesztőség és kiadóhivatal

Politikai napilap

Előfizetés egy hóra helyben

Gyula Városház-utca 7 szám

Főszerkesztő;

1.50, vidéken 1.80 pengő

Telefon Gyula 32.

DOBAY FERENCf

Egyes szám ára 8 fillér

Aki nincs velünk,

ellenünk van

Gyönge, de igazságot kifejező szójátékkal azt lehet mondani, hogy az emberi élet egyik legfőbb feladata az emberi életet emberi életté tenni. Hogy megértsük azt, amit ez a mondat jelent, meg kell határoznunk azt, hogy mit jelent az emberi élet. Általában azt mondhatnánk, hogy minden élő ember élete emberi élet, amely már a születés pillanatától kezdve az, tehát már nem kell, de nem is lehet külön emberivé tenni. Ez igaz, ha az embert csak, mint vegetativ, biológiai fogalmat tekintjük. Mi emberek azonban szeretünk azzal dicsekedni, hogy mi vagyunk a teremtés legmagasabb fokú produktumai, sőt biblikusán gondolkozva, azt is elég gyakran hangoztatjuk, hogy az ember a teremtés koronája, akinek megteremtéséhez maga a világok Alkotója is csak a kozmosz különböző részeinek fokozatos létesítése után utoljára jutott és az emberben a genezis legfelsőbb kiteljesedését érte el. Tehát az ember felsőbb, sőt iegfelsőbbrendü lény. Az emberben tudatos a jó, tudatos esztétikai fogalmai vannak. Ezek tagadhatatlan, de olyan adottságok, amelyek végtelen sokra köteleznek. Az emberi kötelességek végtelenül súlyosak is. Ha felül tudnánk emelkedni megszokott eszmevilágunkon, ha a dolgokat a maguk legegyszerűbb lényegében látnánk, akkor nemcsak minden napi frázisként kezelnénk az olyan gyakran, de minden tartalmi súly nélkül hangoztatott kijelentéseket, hogy : minden embernek joga van ahhoz, hogy becsületes munkája után tisztességes emberi életet élhessen. Tehát joga van rendes lakáshoz, ruházkodáshoz, tanulási, művelődési lehetőségekhez. Joga van rá, hogy testi-lelki egészségének megőrzésére és ápolására a modern higiéné és az orvostudomány minden eszközét igénybe vehesse. Joga van rendes táplálkozásra, a kultúra és a technika minden eszközére. Joga és jussa van hozzá, hogy gyermekeit úgy nevelhesse, hogy azok, ha tehetségesek, azon a pályán, amelyre haj lamuk vonzza őket, a legmagasabb fokú elméleti és gyakorlati kiképzésben részesülhessenek. Szóval : az embernek joga van hozzá, hogy igazán emberré lehessen.

Minderre a hipokriták azt válaszolhatják, hogy Magyarországon minderre mindenkinek megvan a joga, hiszen nálunk jogegyenlőség van. Ezek tehát a fentmondottak magyarázatául és kiegészilésére azt kell mondanunk, hogy a jog csak Írott malaszt mindaddig, amig lehetőségben nem realizálódik. Ezeket a lehetőségeket a nemzeti társadalomnak, mint állammá szervezkedett közületnek kell tagjai számára biztosítani.

Le nem tagadható, hogy ezek a lehetőségek ma Magyarországon csak a társadalom kisebbsége számára van biztosítva. Ma nálunk a jövedelem megoszlás nemcsak, hogy nem arányos, de nem is igazságos és egyáltalában nem kongruens a végzett munka mennyiségével és minőségével. Hosszú évtizedek, sőt bizonyos mértékben évszázadok gazdasági berendezkedésének fejlődés történeiét kellene a világgazdaság a magyar történelem távlatába beállítva vizsgálnunk, hogy a mai igaz ságtalan állapotok kifejlődését megismerjük és megértsük. Tény az, hogy a mai helyzet, amikor a többség nehéz helyzete áll szemben egy törpe kisebbség jólétével, sőt bőségével, nemcsak, hogy nem igazságos, de minél .tovább tart annál több veszedelmet rejt magában, mert annál több szociális elégedetlenség és robbanásra kész feszültség halmozódik fel.

Hogy ez a szociális feszültség kirobbanása végeredményében a nemzeti társadalom pusztulására ne vezessen, tervszerű fokozatossággal le kell azt vezetni: a társadalom kon- stfiukcióját megfelelően át kell alakítani. Nagyon tévednek természetesen azok, akik azt

gondolják, hogy a helyzet egyszerű szerepcserével megoldható, hogy egyszerűen elvesz- szük az anyagi javakat azoktól, akiknek van és odaadjuk azoknak, akiknek nincs. Ez a szerepcsere igen sokszor még azokra is katasztrofális volna, akik igy hozzájutnának a mások elvett vagyonához. A gazdasági átállításhoz, gazdasági átképzés is szükséges. Ez természetesen nem megy máról holnapra.

Mindez azonban nem jelentheti, aminthogy nem is jelenti azt, hogy maradjon minden a régiben. A kormány tudatában van a reá háruló óriási feladattömegnek és az ezzel járó óriási felelősségnek is. Nem lehet felelőssé tenni a Nemzeti Egységet és kormányát a múltak hibáiért. Azt sem lehet követelni józan ésszel, hogy az állapotokat 24 óra alatt mindenkit boldoggá téve változtassa meg. Teljes súlyával ránehezedik azonban a felelősség a jelenért és ennek alapján kialakuló jövőért azokra, akik az ország sorsát ma irányítják. És pedig nemcsak azért, amit elmulasztanak, hanem azért is, amit megtesznek. A tett intézkedésekkel kapcsolatban Isten és emberek előtt felelniök kell azért, hogy megtettek-e minden lehetőt és amit megtettek, azt sem elhamarkodva, sem elkésve nem tették meg. Egy nemzet életfolyamata szörnyen bonyolult: ezernyi és ezer féle probléma vár megoldásra. Az intézkedő tényezőknek a legkisebb árnyaIsmét megnyiluak a parlament kapui, összeülnek a törvényhozók, hogy az országgyűlés Ili. ülésszakán folytassák azt a felelősségteljes munkát, amire az 1935. évi választáson kaptak a néptől megbízást.

Nagy, sok felelősséggel járó és eredményteljes munkát végzett eddig a mostani országgyűlés s az előjelekből Ítélve a meginduló ülésszak munkaanyaga talán még az eddiginél is jelentősebb. Egyik oldalon fontos közjogi problémák várnak megoldásra. A kormány már elkészült a felsőház jogkörének rendezéséről szóló törvényjavaslattal, — és serény munka folyik a választójogi reform előkészítésére is. Maga ez a két törvényjavaslat, különösen pedig a választójog ügye kihatásaiban oly messzemenő, hogy valóban nagy bölcsességre, megfontoltságra és komolyságra lesz szüksége az országgyűlésnek, a közmegnyugvást keltő megoldás érdekében. Félévszázados küzdelem végére kell pontot tenni a választójog titkosságának bevezetésével, — úgy, hogy a belpolitikából kiküszöbölődjék ez az ütköző pont, a nemzet érdekei pedig minde- nekfölött megóvassanak.

De a közjogi javaslatok csak egyik részét fogják tenni az országgyűlés munkaanyagának. Folytatnia kell azokat a szociális törvényalkotásokat, amelyek a gyöngék, a hátrányos helyzetben levő néprétegek sorsán vannak hivatva könnyíteni. A kormány bizonyára meg fogja tenni kötelességét és benyújtja ezt a célt szolgáló javaslatait. Darányi Kálmán miniszterelnök legelső lesz a legnagyobb jelentőségű szociális javaslattal, amely a' mezőgazdasági

Az orosházi választókerület országgyűlési képviselője Csizmadia András sorra járja választókerületének községeit és mindenütt nagy szeretet és megbecsülés fogadja beszámoló- kőrútján. Orosházán vasárnap délután fél két órakor kezdődött a községháza udvarán Csizmadia András beszámolója, amelyben impozánsan nyilatkozott meg az a szeretet és ragaszkodás, amellyel az orosháziak népszerű képviselőjüket körülveszik. A községháza udlatot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy nemzet sorsa nemcsak vezetői hozzáértő irányításán, de becsületes lelkiismeretességén is múlik.

Nem szabad azt sem követelni, hogy máról holnapra olyan szociális állapotokat teremtsen a kormányzat, mint az egyes, nálunk gazdagabb nyugati államokban van." Mögöttünk sok évszázados pusztulás van, azok sok évszázados fejlődés után jutottak oda, ahol ma vannak. De mindez nem szolgálhat mentségül sem a legnagyobbnak, sem a legkisebbnek azok közül, akikre emberek sorsának irányítása van bízva.

Ha a szociális viszonyok és azon belül a munkásság helyzetének különbözőségét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy inig egyes nyugati államokban az a probléma, hogy a már bizonyos magasságot elért szintjét a munkásság életének még tovább emeljék, addig nálunk a munkástömegek nagyrészéuél a leg- elsőrendü életszükségletek megszerezhetése nincs sokszor biztosítva. Ma még nálunk az a probléma, hogy a legsivárabb Ínség karmaiból kimentsük a munkásságot és ma még nálunk az a helyzet, hogy vannak egyes társadalmi rétegek, akik lelkiismeretlen önzésükben ellenszegülnek a kormányzat szociális intencióinak.

munkásság aggkori biztosításának problémáját fogja megoldani.

E nagyhorderejű problémákhoz éppúgy, mint a mindennapi élet által felvetett kérdésekhez továbbra is komolyságra, munkakészségre lesz szüksége a politikai életnek — s az eredményes munkát, a problémák közmeg- uyugvásra való megoldását semmi sem bizonyítja jobban, mint a békés légkör és vállvetett munka. Ennek a légkörnek szép példáját adta a képviselőház a múlt év őszétől ez év nyaráig tartó ülésszakában. Most, az uj ülésszak előtt seregszemlét tartva, azt reméljük, hogy ez az atmoszféra továbbra is állandósulni fog. Nem hinnénk hogy akadnának hangok, amelyek a béke légkörét megzavarni próbálnák. A politikai élet szünete mindig bő tápot adott a fantáziának. Gyakran nagyra növelt jelentéktelen dolgokat s elefántnak látta a szúnyogot. Reális szemmel nézve azonban semmi olyan nem történt, amely az eddig egymásra talált erőket szétválasztaná egymástól. Ellenkezőleg : Darányi Kálmán miniszter- elnök politikai módszere, mellyel minden véleményt készséggel meghallgat és ha közérdekűnek látja, honorál is, csak fokozta az egymás véleményét tiszteletben tartó, nagy célok érdekében közösen haladó összeinüködés le hetőségét.

A magyar közvélemény megnyugvással látja ezt és óhajtja, hogy a békés légkör tartós legyen. Őrizzék meg a pártok elveiket, küzdjenek elveik megvalósításáért, de haladjanak párhuzamos vágányon, közös cél felé, a nemzet jövendőjének építésében.

varán a választók nagy tömege gyűlt össze, hogy meghallgassa a képviselőt és a rajta kívül felszólaló képviselőket.

Résztvett a beszámolón Tahy László, a képviselőház elnöke, dr. Temesváry Imre a gyöngyösi kerület országgyűlési képviselője, dr. Lányi Márton, tótkomlósi képviselő, Plósz István hevesmegyei képviselő, továbbá Hu- nyady Nagy Gergely ságodi, vitéz Várady László szentesi és vitéz Jenes András jákóLelkes hangulatba folyt le Csizmadia

András orosházi beszámolója

A parlament kapunyitása