Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-22 / 239. szám

GyulaJ 937, október 23 szombat LX1X. évfolyam 240. szánt BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóid vatal PoUtlkai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula Síi. R-33AY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér H krimi hóhér Van a világtörténelemnek sok sötét alak­ja, de kevés van annyira visszataszitó, any- nyira aljas jellem közöttük, mint a magyar- országi rabíóuralom legfőbb és legundoritóbb emlékű pribékje, Kun Béla. Az a Kun Béla, akit a magyarországi sajtó egyrésze úgy em­legetett, mint ideális lelkű népbarátot, aki krisztusi türelemmel szenvedte el az általa annyira imádott népért azt, hogy rendőrök kardlapozzák, hogy bezárják. Olyan vértanú glóriát fontak a világ e legelvetemültebb tömeggyilkosának feje köré, hogy az ember szégyenli, hogy volt olyan idő Magyarorszá­gon, amikor Budapesten magyar nyelvű új­ságban ilyen közlemény megjelenhetett. Akkor — bezzeg — a magyar alkot­mány, amelyet most annyira agyonvédenének, ha volna kivel szemben, korhadt feudális, el­nyomó jogi konstrukció volt, melyet sarkai­ból kiforgatni minden valamire való europé­ernek legelsőrendü kötelessége. Akkor a sze­mély- és életbiztonság ismeretlen fogalom volt; tömegeket vonultattak végig a főváros utcáin, amelyekkel halált követeltettek a ma­gyar közélet legkiválóbb szereplői számára. Azok, akik látták az akkor történteket, még most is undorral és borzalommal emlékezhet­nek vissza, hogy milyen patkányi módon lep­ték el a hivatalokat, az iskolákat és a közélet egyéb fórumait addig soha nem látott csator naalakok ; fésületlen, mosdatlan suhancok üvöltöztek és intézkedtek mindenfelé, fulla­dozva habzsolták a kezükbe jutott hatalmat. Ezeknek a legfőbb irányitója és Magyarország akkor legfőbb parancsolója Kun Béla volt. Ennek a szadista hóhérnak zengettek a mai alkotmány védő hasábokon hónapokon keresz­tül dicshimnuszokat és ennek a sajtónak iszonyú bűne az, hogy Magyarországon akkor minden összeomlott, hogy Magyarországot j olyan kegyetlenül megcsonkították. Aztán vége lett a magyarországi rablóuralomnak. Kun Béla, mint a patkány, előre megérezte a veszedelmet és pribéktársait cserbenhagyva elmenekült a sülyedő hajóról, sőt mostani cinkostársai azt olvassák fejére, hogy elárulta zsiványtársait. Most aztán — úgy látszik, eléri a végzet. Most remegve várja azok Ítéletét, akik neki menedéket, sőt hatalmat adtak és akiket ter­mészetesen szintén elárult. De addig, amig idejutott, egy borzalmakkal telitett, véres ut maradt mögötte. Minden lépését átok és kí­nok özöne kisérte. Mint megfelelő gyakorlat­tal rendelkező hiénát, Krímbe küldik, hogy az ott legerősebben mozgolódó ellenforradal­mat elfojtsa. Itt két évig tart rendcsinálása és 35.000 ember halála árán vérbefojtotta még az ellenzéki sóhajt is. Aztán különböző kül­földi államok vérbeboritása igazolja, hogy milyen sikerrel tudta hasznosítani magyaror­szági tapasztalatait. Az ő munkájának ered­ménye a mai francia népfrontos uralom, de különösen büszke lehet Spanyolországban el ért nagyszerű sikereire. Az ő közreműködé­sének köszönhetik a spanyolok, hogy orszá­guk ma a szenvedések, a pusztulás rettenetes siralomvölgye. De mindenütt, ahová ennek az emberi szörnyetegnek elért a keze, borzalma­san kivégzett nők, gyermekek, aggok, férfiak hullahegyei jelzik tevékenységének eredmé­nyeit. Az isteni igazságszolgáltatás azonban, ha lassan is, de előbb-utóbb mindenkit utolér. Igaz, hogy ha ezer élete volna is, kevés volna arra, hogy ezerszer megfeszítve is méltókép­pen megbünhödjön tetteiért. De nem a bün- hödés, nem a megtorlás a fő, hanem az, hogy ilyen kártékony emberi fenevadak minél előbb kipusztuljanak a földről. Mindenki ab­ban bűnhődik, amiben vétkezik. Ugyanazok irtják ki most Kun Bélát, akiknek parancsára és érdekeit szolgálva ő végeztetett ki szem­rebbenés nélkül tízezreket. Ez nem tragikus bukás, aminthogy nincs is ebben a minden emberiességéből kivetkőzött szörnyetegben semmi a tragikus hősök nagyvonalúságából, csak gyáva gyilkos, aki, ha a hatalom túlsú­lyát maga mögött érzi, akkor kegyetlen, alap­jában véve azonban gyáva, nyomorult gonosz­tevő. Ha bitóra, vagy puskacső elé kerül* az csak közönséges kivégzés lesz és nem törté­nelmi tragédia. Itt álljunk meg egy kissé és gondolkoz­zunk el a magyar közélet jelenségein. Elkép­zelhető-e az, hogy azok, akik ezt a Kun Bélát ültették az ország nyakára és akik iparkodtak mindent megtenni, hogy uralma meg is ma­radjon, most egyszerre a magyar alkotmányt féltsék, hogy a kereszténységért aggódjanak? Hát józan ésszel elgondolhatc-e az, hogy ami­kor ők a szélsőségek ellen állanak sorompóba, •azt minden szélsőséggel szemben megtennék? Megtanulhattuk már, hogy ők semmit sem tesznek ingyen. Ha ők most bizonyos jobbol­Az egyik kórházi ágyon, Gyulán csütör­tökön este félhét órakor lehelte ki nemes lel­két Kovács Márton, ujkigyósi plébános, vm. törv. hat. bizottsági tag. Hatvankét évet élt, ebből az életből a munkabíró kor az Isten és az emberek szolgálatában telt el. Mindenütt, ahol csak ismerték, szeretet és tisztelet övezte. Gyulán 9 évig volt segédlelkész és kórházi lelkész és még sokan emlékeznek rá, mint kiváló egyházi szónokra ésszép hangjával is sok lelki gyönyörűséget szerzett. Pappászentelése után először Endrődön volt káplán, onnan került Gyulára. Gyuláról Jövő hét keddjének délelőttjén nyílnak meg a parlament kapui. Megkezdődik az or­szággyűlés harmadik ülésszaka s megkezdődik egyúttal az őszi politikai élet. A képviselőház délelőtt 10 órakor formá­lis ülést tart, ugyancsak formális ülés lesz október 26-án délelőtt 11 órakor a felsőházban is. A képviselőház ülését megelőzően a Nem­zeti Egység Pártja -- értesülésünk szerint — reggel 9 órakor a Ház értekezleti termébén ülést tart, hogy megejtse a Ház tisztségeinek betöltésére szolgáló jelölést. A képviselőház elsősorban a tűzharcos javaslatot fogja tárgyalni, amelyet Rőder Vil­mos honvédelmi miniszter már a tavasszal be­A gijoni rádió, amely még szerdán az asturiai köztársaságiak szolgálatában állott, délben egy óra 45 perckor közölte, hogy Fran­co csapatai birtokukba vették a várost Gijon eleste a spanyol porgárháboru további kifejlődésére nézve óriási jelentőségű, miután ezáltal az asturiai front teljesen összeomlott és Franco rövidesen Madridnál vetheti be eddig északon lekötött haderejét. Az összeköttetés a nemzetiek északi és déli hadoszlopai között Gijon elestével létrejött. A nemzeti csapatok főereje a lakosság ujjon­gó örömrivalgása közben bevonult a városba. Az utcák lobogódiszben úsznak és a mámo­ros tömeg szünet nélkül élteti Francot és a nemzeti Spanyolországot. A város elestéről drámai jelentések ér­keztek. Franóo csapatainak közeledtére való­ságos pánikhangulat vett erőt az anarchistá­vetségesei gyanánt lépnek fel, ennek a min­denképpen természetellenes szövetségnek na­gyon nagy árát adná meg a kereszténység, ha a szövetség elérné célját és elgáncsolhatná a Nemzeti Egység kormányát. Csodálatos az, hogy 18 évvel a kommu­nizmus után Magyarországon sokan erre nem gondolnak és nem hiszik el. Még ugylátszik, hogy nem volt elég áldozata a magyarországi Kun Béla-uralomnak. A Hollán- és Fery Osz- kár-utca és annyi más gyászos emlék már el­mosódott az emberek leikéből, pedig még ki sem halt az a generáció, amely a saját bőrén érezte^ a mai szövetségesek uralmának áldá­sait. Ébredjenek és gondolkozzanak azok, akik ma olyan könnyen szorítják meg azokat a szövetséges kezeket, amelyek közül nem egy­hez a magyarság legjobbjainak kiontott vére tapad: az elmúlt 18 év alatt fejlődött a Kun Bélák technikája, amit Spanyolországban tud­nak, azt tudnák, gyakorolnák minálunk is és akkor nem kellene az alkotmányt és a keresz­ténységet félteni, mert — nem volna, mit. Tenkére helyezték adminisztrátornak, onnan nevezte ki felettes hatósága Újkígyósra, ahol 26 évig volt a hívek szeretett lelkipásztora. Két hónappal ezelőtt került súlyos bete­gen a gyulai kórházba, ahol türelmesen viselt betegsége után visszaadta nemes lelkét Terem- tőjének. Temetése szombaton délelőtt lesz áz ujkigyósi temetőben. Édesanyja mellé helye­zik örök nyugalomra. A temetési szertartást dr. Lindenberger János apostoli kormányzó végzi. A kigyósi róm. kát. templomból fogják utolsó útjára kisérni. terjesztett s természetesen előbb a bizottságok elé kerül a javaslat, amelynek a plenáris tárgyalására november első napjaiban kerül a sor. Kedden délután 6 órakor a Nemzeti Egy­ség Pártja az Eszterházy-uteai klubhelyiség­ben tartja évadnyitó értezezletét, amely elé politikai körökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek. Ezen az értekezleten fog ugyanis elhang­zani Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde, amelyben az összes időszerű politikai kérdé­sekre kitér, ismerteti a parlament munkaprog­ramját és közli a párttal az elkövetkező hó­napokban megvalósításra kerülő kormány- programot. kon. Az anarchista vezetők és közemberek egymást taposva igyekeztek hajóra jutni, hogy elmeneküljenek a városból. Az anarchisták az éjszakai zűrzavarban megrohanták a börtö­nöket és leöldösték az ott talált politikai fog­lyokat. A város főbb épületeit az anarchisták benzinnel leöntöttek és felgyújtották, úgy, hogy a város egy része lángokban állt. Ami­kor Franco csapatai már a város közvetlen közelébe érkeztek, a nemzeti érzelmű lakosság fellázadt az anarchisták ellen. A köztársasági csapatok erre ellenállás nélkül adták meg magukat a nemzetieknek. Arra a hírre, hogy Gijon elesett, az öviedéi szakaszon álló köz- társasági csapatok ellenállás nélkül megadták magukat és fegyvereiket eldobálva tömegesen jelentek meg a nemzeti csapatok hadállásai előtt, úgy hogy a tizenhat hónap óta ostro­molt Ovideo felszabadult. dali, sőt keresztény körök támogatói es szó­KgaaKa—rnyiMMiiaiiMMiii mm »—■■■■ ''■■'■■■■MfWHwiiw—mmBgfimaBiiaHfflansn Meghalt Kovács Márton ujkigyósi plébános Az őszi politikai élet a miniszterelnök beszédével kezdődik Felszabadult a körülzárt Oviedó

Next

/
Thumbnails
Contents