Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-10-19 / 236. szám
Gyula,! 937. október 19 kedd LX8X. évfolyam 236. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal 6yn!a Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy bőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Falukutatók Divat ? Nem több, sőt rosszabb annál: pártpolitikai eszköz. Diagnózis ? Nem, nem gyógyítás a céljuk, hanem vájkálás a sebekben, hogy azok annál jobban fájjanak és lehetőleg be ne gyógyuljanak. A legfájóbb, a legnagyobb sebeket mind homloktérbe helyezni, hogy a magyar nép életében csak a sebek látszanak, hogy bosszúvágyat, gyűlöletet szítsanak, de nem azok ellen, akik a legnagyobb és a legfájóbb sebek feltépői — mert hisz ők most a leghangosabb tetemrehivók — hanem lehetőleg azok ellen, akik a betegség komoly orvoslásán, a sebek végleges gyógyításán munkálkodnak. Azok emlegetik a magyar nép nyomorát, akiknek munkássága, kizsákmányoló gazdasági hatalma taszította a magyar milliókat a nyomor örvényébe. Azok háborodnak fel a népi tömegek jobbágyinál is rosszabb sorsán, akiknek évtizedek óta tartó aknamunkája, sátáni defetizmusa destruálta annyira a magyar lelkeket, hogy egy teljesen idegen, vele homlokegyenes ellentétes érdekű érdekszövetkezet láncára vonszoitatva bódult elvakultsággal ismételgeti a megsem értett hazug jelszavakat, hogy képesek sokan Istenüket, hazájukat is megtagadni. Tagadhatatlan, hogy agyafúrt céltudatossággal szövik terveiket, hogy nagyszerű lélektani eszközökkel tudják nemzetgyilkos terveiket elfogadtatni, illetve céljaik szolgálatába állítani. Figyelik a közélet jelenségeit és iparkodnak mindent a maguk szájaize szerint felhasználni. Látták azt, hogy a Nemzeti Egység kormánya keresztény, nemzeti, népies politika alapján állva iparkodik a nemzet sorsát a fokozatos fejlődés utján jobb jövő felé vinni. Látták azt is, hogy ennek a politikának feltétlen sikerei lesznek. Tehát pápábbak akarnak látszani a pápánál, ők, a mindent jobban tudók csak azért is megmutatják, hogy az igazi, echt „nepiesch“ politikának ők az egyedül hivatott apostolai. Csinálnak ők olyan népi politikát, hogy megcsendül bele a magyarság füle. Könnye omlik majd, aki olvassa az ő kutatásaik eredményeit. Ők nem egyszerű empirikus, induktiv módon kutatják a magyar nép szociális életét, hanem alaposan megtanácekozva már előre megszabják, hogy és mit kell csak az általuk kiküldött „falukutatóknak“ látni és mit és hol nem szabad meglátni semmit. Pontosan kötött marsrutával indulnak neki a magyar nép életének. Ahol baj van, azt nagyítják, ahol nincs ott kitalálják, magyarán mondva : hazudjak a bajokat. Senkisem tagadhatja azt, hogy Magyar- országon nagyok a szociális bajok. Bizonyos az is, hogy csak a helyzetnek alapos és teljes ismerete mellett lehet alaposan gyógyítani. Azonban, amikor veszélyes a meglévő bajok letagadása, éppen olyan végzetes lehet a meglévő nehézségek tulozása, a tömegek lelkének ezek, vagy meg nem levő bajok híresztelésével való feldulása. Ha a közrend ellen elkövetett minden törvényellenességet üldöz az igazságszolgáltatás, vájjon nem a legfokozottabb mértékben kell-e lehetetlenné tenni a nemzet életének megzavarását, a kibontakozás utjának megnehezítését ? A hi- pokrizis természetrajzához tartozik, hogy amikor bűneiket fejükre olvassák, amikor elérke zik a számonkérés ideje, akkor méltatlankodnak az eszme, a szabadság, a népboldogitás mártírjaiként viselkednek. Mindez — természetesen — nem akaszthatja meg sem az igazságszolgáltatás kezét, nem gyöngítheti a védelmezés erejét, de részletsikereknek ideig óráig való elérésére alkalmas és alkalmas arra, hogy a kibontakozást megnehezítse. Ebből a szempontból nézve a baloldali sajtó hangos sirámözönét, a magyar bíróság ellen burkoltan, vagy kevésbé burkoltan intézett támadásait, elgondolkozunk azon, hogy az aktuális pör póruljárt hőse magyar ember, tanárember, akinek hivatása a magyar ifjúság nevelése. Féja Gézának nem az a bűne, hogy irt a magyarság bajairól, hanem az, hogy megszabott módon irt azokról, hogy sokszor valótlant irt, hogy sok olyat elhallgatott, ami a nép életének emberibbététele érdekében eddig is megtörtént és folyamatban van, de elhallgatta ott is a bajokat, ahol azok idézik elő a magyar élet nyomorúságát, akiknek részéről a harminc ezüstpénznél nem nagyobb honoráriumát kapta. íme a magyarság örök tragédiája : idegen célok szolgálatába nemzet- ellenes tendenciával magyarokat állítanak, akinek aztán a felelősséget is viselnie kell, mig az igazi bűnösök, azok, akik tulajdonképpen mozgatói a nemzetre káros cselekményeknek, a sajtótörvény ügyes felhasználásával kibújnak a következmények alól, holott elsősorban rájuk, vagy rájuk is le kellene sújtani a megtorló és elrettentő igazságnak. Mindenütt ismer a büntetőtörvénykönyv tettestársakat és felbujtókat: a sajtó utján elkövetett bűnözéseknél elegendő, ha valaki magáravállalja a felelősséget — sok esetben Strohmann — és ezzel mindenki más, sokszor a tulajdonképpeni bűnös megmenekül. Régi, bevált módszer : magyart a magyar ellen. Hiszen a magyar olyan könnyen kapható. Elfogható jóhiszeműségénél, jószívűségénél fogva, vagy pedig — igen sokszor — az anyagi nehézségek kényszerítő hatalmával lehet rábírni arra, hogy engedelmes eszközzé váljék. Ebben van a „Viharsarok“ és hasonló írásművek jelentősége és veszedelme. Jó üzlet a kiadónak, romboló méreg a tömegek lelkének és pusztító romlás a nemzet életére. Ha erre gondolnánk, bizonyára kevesebben volnának azok, akik most az elitéit pártján állanak, vagy helyesebben egyre többen volnának azok, akik azoknak a megbüntetését kívánnák, akik tulajdonképpen okai a hasonló Írásművek létrejöttének. De bizonyos az, hogy egyre többen vannak azok, akiknek kinyílik a szeme, akik meglátják, hogy konc és destrukció kedvéért ebek harmincadjára vetik a magyarság legnagyobb érdekeit. Ezek az öntudatra ébredők fogják hamarosan lehetetlenné tenni a magyar nép sorsával való kufárkodást. Ha ez bekövetkezik, közel van a magyar feltámadás. Kegyelete» ünnepség Megemlékeztünk már arról, hogy e hó 16.-án a Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság az Őrszentmiklósi temetőben díszközgyűlés keretében rója !e kegyeletét és háláját Sajó Elemér, a belvizek hasznosításának apostola iránt. Szombaton három autóbusz szállította Őrszentmiklósra Békésvármegye és több vizhasznositó társaság képviselőit. Megjelent az ünnepségen Kállay Miklós az Öntöző Hivatal elnöke. Darányi Kálmánt Iványi Bertalan miniszteri tanácsos képviselte, ott volt dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla vármegyénk főispánja, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán, dr. Marsall Ferenc főszolgabíró és még sokan mások. Kijött a temetőbe az elhunyt családja is : felesége és szülei. A temetőben a síremléket megáldotta a helybeli róni. kát. lelkész. Majd rövid, emel- kedetthangu beszéd kíséretében a főispán Sajó Elemér márványsiremlékén levő bronz-urnába belehelyezett egy díszes kis kékfehér szalaggal átkötött zsákocskában levő Sajó Elemér sir jónál földet, melyet a békésszentandrási duzzasztómű munkálatainak megindulásakor Darányi Kálmán miniszterelnök emelt ki az első kapavágás megtételekor. Ezután Kállay Miklós méltatta ünnepi beszéd keretében Sajó Elemér emberi érdemeit, ki egy egész életet szentelt Magyarország vízhasznosítási problémái megoldásának. Kállay Miklóst Sikló Zoltán, őrszentmiklósi református lelkész követte, aki ürszentmiklós község nevében emlékezett meg a község díszpolgáráról. Ezután a megjelentek elénekelték a Himnuszt és ezzel a kegyeletes hangulatú ünnepség véget ért. Sajó Elemér megérdemli, hogy különösen mi, békésmegyeiek mindig nagy hálával övezzük emlékét. Bátran állítható, hogy a vármegye gazdasági életében az utolsó száz évben nem történt olyan nagyjelentőségű esemény, mint a békésszentandrási duzzasztógát építése, mely mü, ha elkészül, ma még alig sejtett lehetőségeket fog biztosítani a gazdaközönségnek és az egész vármegyének. Nagyszabású megrendelés Béke A békésvármegyei háziipar szempontjából nagyjelentőségű tárgyalásokat folytattak Almásy Denise grófnő és dr. Vangyel Endre főszolgabíró akit a békésvármegyei háziipar irányításával bízott meg a kormány. Magyarországon már eddig is nagy meny- nyiségü dísztárgyat horgoltak háziiparsze- riien raffiából külföldi megrendelésre. Mintegy 40 ezer embernek adott ez a foglalkozás keresetet. Vármegyénkben csupán Békésen foglalkülföldi háziipari ísvármegyében koztak a raffiahorgolással. Kívánatos volna, hogy minél többen űzzék ezt a könnyű kereseti módot. Most Kígyóson és Gyulaváriban honosítják meg ezt a kereseti ágat és belekapcsolódik valószínűleg Orosháza is. Nyersanyagot a megrendelők adnak, úgy hogy a vállalók csak munkájukat adják és minden befektetés nélkül jutnak tisztes keresethez. Jól sikerült a Gynla Azt mondhatnánk, hogy megkezdődött Gyulán a szezon. A Gyulai Nőegylet vasárnap este megrendezett táneos virsliestje ismételten bebizonyította, hogy lehet sikereket elérni a társadalmi megmozdulások terén csak ügyszeretettel, fáradtságot nem kiméivé kell a rendezési teendőket ellátni. Ebben a tekintetben a Virsliest mintaszerű volt. Aki az estén megjelent, mind azzal az érzéssel távozott, hogy egy kedvesemlékü estélyen vett i Nőegylet virsliestje részt és bizonyos, hogy a Nőegylet meghívói a jövőben sem lesznek eredménytelenek, aminthogy most is ott volt Gyula városának szine-java. A pavilion nagy terme teljesen megtelt. A rendezőség, élén Helmeczy Andor- néval igazán fáradhatatlan volt és figyelme mindenre kiterjedt. Ennek köszönhető például az is — ami Gyulán ritkaság — nem volt petrezselyemárusitás. Két órakor hajnalban volt záróra, amit a jókedvű fiatalság nagyon
