Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-14 / 232. szám

2 BÉKÉS 1937 október 14 anyagi lehetőségekhez képest szaporítani fogja. A németországi munkásságot nem vitték ki politikai célzattal. A közigazgatási bizottság határozattá emeli azt az alispáni javaslatot, hogy a főispánnak köszönetét mondjanak és megbizza az alispánt, hogy a lüzifakérdésben annak idején jöjjön megfelelő javaslattal. A továbbiak során dr. Röthler István vármegyei m. kir tisztifőorvos tette meg je­lentését a vármegye közegészségügyi viszo­nyaira vonatkozóan. Ezek szerint a szezonsze- rü hastifuszesetek számának emelkedése foly­tán a közegészségügyi állapotok némi rosszab­bodást mutatnak, egyébként azonban a viszo­nyok kielégítőknek mondhatók. (Az idevonat­kozó adatokat állandóan közölni szoktuk s ezért ez alkalommal nem térünk ki rá rész­letesebben.) A főorvosi jelentés tudomásulvé­tele után Elek Lajos pénzügyigazgató tette meg jelentését, melyből kitűnik, hogy az adók befizetése tekintetében lényeges javulás mu­tatkozik. Mégis 23 községre vonatkozólag kéri, hogy a közigazgatási bizottság mondja ki az elöljáróság anyagi felelősségét a be nem hajtott adókért. Telegdy Lajos dr., mint min­den évben, most is ellenzi enDek a felelősség­nek megállapítását, minthogy azonban a tör­vény kötelezően előírja, a közigazgatási bi­zottság kimondja. Igen mély benyomást tett a közigazgatási bizottság tagjaira a pónzügyigaz- gatónak az a bejelentése, melynek során be­számolt arról a nagy munkálatról melyet az adóhátralékokat illetően végzett a vármegye községeiben és amelyeknek során megállapí­totta, hogy az adóhátralékosok legnagyobb tömege a földreform során földhöz jutatottak sorából és a tönkrement kisiparosok és az elöregedett kisegzisztenciák soraiból került ki. Ezek alapján nagyösszegü adótörléseket java sol, melyekre vonatkozó teljes részletességű munkálatokat csak a jövő közigazgatási bizott­sági ülésen lesz módjában beterjeszteni. A bizottság örömmel tette magáévá a pénzügyigazgató javaslatát és neki nagyjelen­tőségű munkásságáért köszönetét mond. Tu­domásul vette a bizottság a tanfelügyelő je­lentését, valamint az államépitészeti hivatal vezetőjének, Ritter Sándor műszaki tanácsos nak a jelentését is, melyben a folyamatban levő útépítési és karbantartási munkálatokról számolt be. Ismertette a kereskedelmi minisz­ter leiratát, mely szerint nincs módjában ez idő szerint a Szentes—orosházi ut megfelelő burkolattal való ellátását biztosítani, de an­nak fokozatos burkolattal való ellátását prog­ramba vette. Bemutatta a békésszentandrási duzzasztógáthoz vezető ut építése tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézendő felter­jesztést, melyet, valamint a jelentést a köz- igazgatási bizottság tudomásul veszi. Ugyan­csak tudomásul veszi a közigazgatási bizott­ság az árvaszék elnökének, dr. Kiss László­nak a jelentését, valamint dr. Tompa Gyula kir. ügyészségi elnök jelentését is. Ezután a szakbizottsági ügyek tárgyalására tértek át. Vármegyei Min hírek Békéscsaba: Kedden hajnalban a békéscsabai Bohn-féle téglagyár asztalosmü- helyében tűz keletkezett. Az ott felhalmozott deszkaanyag ismeretlen okokból kigyulladt. A gyár tűzoltósága a városi tűzoltókkal karöltve lokalizálták a tüzet, úgy, hogy a kár jelen* téktelen. — Fajó György békéscsabai földmű­vesnek ismeretien tettes az egyik békéscsabai korcsmában mulatozás közben ruhája zsebéből észrevétlenül egy darab 10 pengőst kilopott. — Vitéz Jánossy Gyula polgármestert a „Gyóni Géza“ Bajtársi Egyesület egyhangúan tiszteletbeli magiszterévé választotta. — Timkó György lett a békéscsabai elemi iskolák ide­iglenes igazgatója. Csorvás: Kliment Pál 31 éves csor- vási gazdasági cseléd, aki a Csorvási Uradal­mi R. T. gazdaságában volt alkalmazva, bé­res társával trágyát hordott. Társa véletlenül megszurta Kliment lábát, úgy, hogy két héten túl gyógyuló sérülést szenvedett. — Lukács János 54 éves gazdasági cseléd vetés fogaso­lás közben súlyosan megsérült. A fogasborona bal lábafejére esett és azt súlyosan meg­sértette. í PAPÍRSZALVÉTÁK, tortapapírok szépek, olcsók DOBAYNÁL Emelkedett a megyében ■ gondatlanságból okozott tűzkár Az elmúlt harmadik évnegyedben állapította meg a vármegyei tűzrendészed felügyelő Békésvármegye alispánjához beterjesztett je­lentésében. A jelentés részletesen beszámolt a har­madik évnegyedben 85 esetben kiszállásokkal kapcsolatos ellenőrzés alkalmával tapasztaltak­ról. Részletesen kiterjeszkedik a vármegye területén lefolyt tűzoltó versenyekről, amelyen a vármegyei csapatok fegyelmezett magatar­tásról és nagy gyakorlati tudásról tettek ta­núságot. iemeli a jelentés, mint örvendetes tényt, hogy a folytonos propaganda meghozta a várt eredményt és ennek folytán ez évben a vas­úti töltések melletti földtulajdonosok eleget tettek a védő szántás iránti kötelezettségüknek. A jelentés szerint ma a következő váró sokban, illetve községekben vannak körzeti tűzoltó gépkocsik : Békéscsabán 3 darab, Bé­késen, Gyulán, Orosházán és Szarvason 1—1 darab. Újabban Tótkomlós és Mezőberény községek vették tervbe a már meglevő moto ros fecskendőknek a gépkocsiba való beépí­tése által körzeti autó szerkocsivá leendő át­alakítását. Békéscsaba megyei város képviselőtestü­lete tüzoltószertárának nagyobbitására 8000 pengőt szavazott meg. Amig az év első negyedében csak 41, a másodikban 5!, már a harmadikban 66 tüz­eset történt. A tüzesetek száma tehát az ele­jéhez viszonyítva erősen emelkedő tendenciát mulatnak. Még szembeszökőbb az emelkedés a tűzkárok összegénél, amely az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva i 37 szá­zalékos emelkedést mutat. Amig a tüzesetek számában Békéscsaba vezet a harmadik év­negyedben 21 esettel, addig a kárösszeg nagy­ságában Gyuláé a vezető szerep, ahol a Tisch­. ■ - 111 mi mi i fé le ruhaüzlet leégése egyedül 26.500 pengő tűzkárt jelent. A gondatlanságból eredő tűzkár legma­gasabb összegét a békési Megyeri Sándor- féle 8610 pengős tűzkár mutatja fel. Utána jön nagyság tekintetében Sándor István szen- tetornyai gazda 1300 pengős takarmány tűz­kára Az elmúlt harmadik év negyedben az összes tűzkár összegileg 60.487 pengő és 20 fillért tett ki, amelyből biztosítva volt 57.187 pengő. A tűzkárukból 7746 pengő érték épü­letekre, mig 52.741 pengő 20 fillér ingósá­gokra esett. A hatvanhat tüzeset megoszlása a következő : gondatlanságból 16, gyermekek gyufagyujtogatás által 14, villámcsapás 10, gyújtogatás 6, építési szabálytalanság 5 eset­ben keletkezett tűzkár. „ A 60.487 pengő 20 filléres tűzkár meg­oszlása a következő : gondatlanságból okozott tűzkár összege 18.941 pengő, gyermekek gyu­faáltali gyújtogatása 2.804 pengő 20 fiílér, villámcsapás 7.625 pengő, gyújtogatás 26.964 pengő, szabálytalan építkezés 631 pengő és egyéb ismeretlen okok miatt 3.540 pengő az okozott kár összege. Ha a fenti számadatokat nézzük, rögtön szemünkbe ötlik a gondatlanságból és gyer­mek játékából okozott károk összegének nagysága, amely tűzkár egy kis gondosabb felügyelet és fegyelmezett magatartás által elkerülhető lett volna. A baj abban rejlik, hogy a gyújtogatás és gondatlanság által okozott tüzkárak ma­gassága nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a megye ez évi tüzkárstatisztikáját és nagyon valószínű, hogy Békésvármegye nem fogja tudni megőrizni ez évben országos viszony- j latban a megelőző 1936. évben maga számára 1 kivívott kedvező pozíciót. Fánk birodalmi államtitkár elntazott Walter Funk német birodalmi államtitkár és felesége tiszteletére bárcziházy Bárczy István titkos tanácsos, miniszterelnökségi ál­lamtitkár adott villásreggelit a Hungária-szál- lóban, este pedig báró Apor Gábor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügy­miniszter állandó helyettese a Dunapalotában dinert adott Funk államtitkár és felesége tisz­teletért, amit fogadás követett az irodalmi és művészi világ meghivottainak részvételével. Kedves meglepetése volt az estének, hogy Palló Imre, az Operaház tagja, magyar da­lokat, Ottrubay Melinda, az Operaház tánc- művésznője pedig egy táncszámot adott elő. Ezután az Operaház balettkara bemutatta a Szunyoghné Tüdős Klára iparmüvésznő által tervezett történethü, népies motivumu magyar ruhákat, melyek általános tetszést arattak. Funk államtitkárt és feleságét Ottó von Erdmansdorf budapesti német követ látja ven­dégül villásreggelin. Funk dr. feleségével és kíséretével együtt program szerint szerdán este hazautazott Berlinbe. Megkezdödötí; a Tármegyében az iskolásgyermekek egészségügyi vizsgálata Békésvármegye tisztifőorvosa már régeb­ben tervbe vette, hogy a vármegye iskolás gyermekeit orvosi vizsgálatnak veti alá. E vizsgálatok már meg is kezdődtek a várme­gye Szeghalmi járásában. A vizsgálatok néhol nagyon szomorú eredménnyel jártak : a gyer­mekek között nagyon sok volt, akinek tüdeje nem volt egészséges. Volt nyílt tüdőgünaőkó- ros is meglehetős nagy számmal. Ezeket a gyermekeket a vándor ambulanciás autó megindulása után röntgennel vizsgálják meg és ennek a vizsgálatnak alapján teszik meg az egészségügyi hatóságok a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket. Úgy értesülünk, hogy az egészségügyi autó a jövő év első negyedében megindul és sorra fogja járni a falvakat és tanyákat. Amint már megírtuk az autó nemcsak rönt­gen-vizsgálókészükkel lesz felszerelve, hanem vándor fogászat is lesz rajta. így meglesz a lehetősége annak, hogy az eddig csak nagyon kismértékben ellenőrzött falusi, de főképpen a tanyai gyermekek a legteljesebb orvosi fel­ügyelet alatt álljanak és ezáltal nagyon sok olyan betegség elharapódzása és kigyógyitása lesz lehetséges, amely eddig bőven szedte áldozatait a magyarság soraiból. Sanghaj ellen újra megindult a támadás A távol Keletről érkezett jelentések sze­rint Sangháj körül megszűnt a heves esőzés. A japánok ennek következtében azonnal meg­kezdték régóta tervezett támadásukat. A ja­pán hadihajók és szárazföldi ütegek borzalmas pergőtűzzel árasztották el. A japán repülők valóságos bombazáport zúdítottak a városra. A repülők a hadszíntér többi pontjain is élénk tevékenységet fejtettek ki. A japán gyalogság megismételt rohamai nem jártak eredménnyel. Különösen Kiangvan városnegyednél tá­madnak erősen a japánok, mert itt akarják áttörni a frontot. A kínaiak leghatásosabb fegyvere a kézi­gránát, amelyet nagy ügyességgel és halálos biztonsággal dobnak az ellenség rajvonalai közé. Tokiói jelentés szerint a japán állam­ügyek intézését a japán-kinai ellenségeskedé­sek tartamára egy tiz tagból álló legfőbb hadi­tanács veszi át. A haditanácsban képviselteti magát a hadsereg, a diplomácia, valamint a politikai és pénzügyi élet vezetői.

Next

/
Thumbnails
Contents