Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-10 / 229. szám

4 BÉKÉS 1937 •któlMr 10 A tarmónykivitelnél jövedelmezőbb a háziipari expert A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége a falusi nőnevelés kérdését tárgyalta. Az an­kéten Pataky Mária dr. mondott bevezető be­szédet, hangoztatva a falusi nőnevelés intéz­ményes megszervezésének fontosságát, niajd F. Némethy Rózsa dr., 0 Müller Anna dr., Undi Mária és Antalfia Antal dr. kultuszmi- niszteriumi miniszteri tanácsos szólaltak fel, a háztartási oktatás, kézimunkaoktatás és ház­tartási alkalmazottak kiképzéséről szóló terve- vezeteiket ismertetve. A kézimunkaoktatás megreformálásáról szóló tanulmányában Undi Mária kiemelte, mily nagy szerepe van a tanítóságnak (és fa­luvezetőknek a nemzeti viselet s a népművé­szeti elemekkel való lakásdiszités megkedvel- tetése terén. A fejlődés anyagi szempontból is rendkívül fontos, mert háziipari és népmű­vészeti kivitelünk jövedelme ma már termény­kivitelünk jövedelmét is meghaladja s ezt nem­csak állandósítani, de fokozni is lehet, Antal­fia Antal dr. miniszteri tanácsos a háztartási alkalmazottak kiképzésének szükségességével foglalkozott, leszögezvén, hogy ma, amikor a fegtöbb nő, amellett, hogy háziasszony és anya, még kenyérkereséssel is foglalkozik, sem a család, sem a nemzet jövendő fejlődése szempontjából nem lehet közömbös a társada­lomra, milyen erkölcsi nevelésben részesült az a háztartási alkalmazott, akire a háziasz- szony gyermekei és javai őrzését kénytelen bízni s azért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a háztartási alkalmazottaknak készülő falusi leányok az iskolánkivüli népoktatás ke­retében megfelélő erkölcsi nevelésben és gya­korlati kiképzésben részesüljenek. A mindvégig magas színvonalon mozgó előadássorozat Pataky Mária dr. zárószavaival ért véget, akinek felhívására a meghívott szakemberek örömmel járultak hozzá a falusi nőnevelés kérdésében szükségessé vált egy­öntetű átszervezés elindításához. „Az ember élete hetven esztendő...“ Szél Tivadar írja a Statisztikai Szemle uj számában: a normálkor az a kor, amely­ben a legtöbb öregember hal el. Matematikai nyelven ez a kihalási rend öregkori modusa. Ma nálunk 75 esztendő á normálkor és úgy látszik, hogy az ókorban is ugyanannyi volt. Az utolsó 30 év alatt nem figyelhető .meg lé­nyegesebb változás a normálkornak ebben a hetvenötesztendős határában, de annál nagyobb a fejlődés abban a tekintetben, hogy az új­szülöttek közül egyre többnél lehet ennek a kornak, illetve az ezt környező normál kor­csoportnak az elérésére számítani. Az 1900 — 901 évi halandósági tábla szerint minden ne­gyedik, pontosabban 27 %, az uj 1920—31 1 évi tábla szerint már egy kis kikerekitéssel azt lehet mondani, hogy minden második (46.5 %) újszülött azzal a kilátással kezdi meg az életét, hogy a normálcsoporton túl fe­jezi majd be. Tíz évvel ezelőtt csak minden harmadik várhatta, hogy eléri a normálkort. Az elhalálozási rendet feltüntető grafikonok adataiból az állapítható meg, hogy az 55 életévüket megért embereknél már nagy a valószínűség, hogy elérik a normálkort. Az életviszonyok javulása abban jelentkezik, hogy mind többen és többen érik el a normál­kort, de az élet véghatára száz évvel túlra még nem tolódott ki A kulturszint emelkedé­sével mind több csecsemőnél számíthatunk arra, hogy megéri az öregkort, de csak ke­véssel nőtt azokuak az arányszáma, akiknél a százéves kor elérését valószínűnek lehet tartani. Az egész világ diplomáciája lázas munkában Az utóbbi hetek diplomáciai eseményei j ismét a robbanásig feszültté tették a nemzet- j közi légkört. A napirenden szereplő kérdések mögött tulajdonképpen a nagy világnézeti el­lentétek húzódnak meg, amelyek két hatalmas táborra osztják az emberiséget. A Mussolini— Hitler találkozó kétségkívül bebizonyította a világ előtt a fasiszta államok közös frontjának megszilárdulását, mig a genfi események vi iágosan mutatják a szovjet nagy befolyását az európai politikára. Roosevelt elnök beszéde — amely sokban emlékeztet Wilson fellépé­sére —, világszerte nagy feltűnést keltett és a diplomaták felismerték abból Amerika szán­dékát, hogy huszévi elszigetelődés után ismét beavatkozzon az európai nemzetek ügyeibe. A földközi-tengeri flotta-értekezlet sze­j rencsés lezajlása után a spanyol önkéntesek | és általában a spanyol viszály kérdésében ismét kiéleződött a helyzet. Olaszország és Németország szembekerült Angliával és Fran­ciaországgal. Minden pillanatban várják az angol—francia javaslatra adandó olasz jegy­zék átnyujtását, amely az előjegyek szerint, bár udvarias hangú, de elutasító lesz. E te­kintetben az izgalom rendkívül nagy és meg­szakítás nélkül folynak a diplomácia eszme­cserék arra vonatkozóan, hogy a volt antant­államok milyen álláspontot foglaljanak el egy­kori szövetségesükkel szemben. A távolkeleti kérdést is diplomáciai utón kísérlik megoldani, azonban maguk a kísérletezők is bevallják, hogy kevés reménnyel fognak munkához. INNEN—ONNAN Kiwnat a Magyar Katosai Szemléből Az Amerikai Egyesült Államok a múlt évihez viszonyítva 28.241 millió dollárral emelték a hadügyi költségvetésüket. Az állan­dó hadsereg rendszeresített állománya Í2.I75 tiszt és 165.000 legénység. (Eddig 156.000.) A Nemzeti Gárda állományát 205.000 főben álla­pították meg. (Eddig 200.000). A kiképzett 95 ezer tartalékos tisztből 25 ezret fognak 14 na­pos gyakorlatra berendelni. (Eddig évente 20 ezret hívtak be.) A polgárságból 35 ezer főt fognak 30 napig tartó katonai kiképzésben ré­szesíteni. Kanada is szaporította a szárazföldi had­ügyi kiadásait. Az előző évi 13.05 millió dol­lárral szemben az idei előirányzat 17.85 millió dollár. Az állandó hadsereg állományát 4225 főre, mig a territorális hadseregét 46.340 főre emelték. Az angol haditengerészet tisztikarában — különösen a közepes rendfokozatban — fellépő hiányokat tartalékos tisztek ténylege- sitésével akarják pótolni. Pályázhatnak 21 30 év közötti tartalékos hadnagyok és főhadna­gyok. Az illetményeik a ténylegesekével azo­nosak lesznek, de a korvettkapitányi, (őrna­gyi rendfokozatot csak kivételes esetekben ér­hetik el. Negyvenötéves korukban nyugállo­mányba helyezik őket A hadianyag államosítására vonatkozó, még 1936-ban megjelent francia törvény alap­ján a francia köztársaság elnöke rendeletet bocsátott ki, amely teljes részletességgel sza­bályozza a hadianyaggyártást és a vele való kereskedést. Az előállítás és az árubabocsáj- tás teljesen állami felügyelet alatt áll. Hadi­anyagot olyan üzem nem állíthat elő, amely nem áll állami felügyelet alatt. A gyártási en­gedélyt csak francia állampolgár kaphatja meg. Ha társaság kér a gyártásra engedélyt, legalább a vezetőségnek és a részvények több­ségének francia kézben kell lennie. A hadi­anyag be- és kivitel ugyancsak állami ellenőr­zéssel lehetséges. Csehszlovákiában a Skoda fegyver és lőszergyárat államosították. A részvények 51 százaléka eddigelé a francia Schneider -Creu- sot birtokában volt, legújabban azonban a csehszlovák állam szerezte meg a részvény­többséget és a 200-ról 220 millió koronára felemelt részvénytőke valamennyi uj részvé­nyét is az állam veszi meg. Ingatlanforgalom Gara István Szent Benedek 43. szám alatti lakos eladta lakóházát Szahó Mihály és neje Farkashalom 46. szám alatti lakosnak 900 pengő vételárért. — Toldi István Szabóné Negál Janka utca 4. szám alatti lakos eladta oláhréti szántóját Kiss Istvánnénak 1350 pengő vételárért. — Karácsony András Kisfaludy utca 54. szám alatti lakos eladta lakóházát Tóth János és neje Arany János utca 16. szám alatti lakosnak 1225 pengő vételárért. — özv. Seres Józsefné Aranyág u. 37a szám alatti lakos eladta lakóházát Mülek József és nejé­nek 650 pengő vételárért. — Az Első Gyula­városi Takarékpénztár eladta a Corvin u. 4, szám alatti házát Tábor Józsefnek és Nagy P. Istvánnak 8000 pengő vételárért. — Nádházi István és neje eladta Szlányi dűlőben fekvő szántóját Schriffert András és neje Szlányi 76 szám alatti lakosoknak 8000 pengő vétel­árért. — Szabó Andrásné Almásy tér 8. szám alatti lakos eladta törökzugi szántóját Botto György és neje Békéscsaba. Petőfi u. 5. szám alatti lakosoknak 2100 pengő vételárért. — Nyegru György József benedeki lakos eladta beltelkét Marosán Mózes Galamb-u. 54. szám alatti lakosnak 500 pengő vételárért. — Rácz Károlyné Sittye-u. 8. szám alatti lakos eladta beltelkét Szekér József József Szanatóriumi lakosnak 700 pengő vételárért. — Schriffert András Józsefbenedek 56. szám alatti lakos eladta Szlányi szántóját Schriffert Andrásné Terényi utca 5. szám alatti lakosnak 2600 pengő vételárért. — Moldován János Papp utca 16. szám alatti lakos eladta sióréti szán­tóját Szabó József és neje és Rácz Pál és neie gyulai lakosoknak 3900 pengő vételárért. Ha jól akar mulatni, akkor okvetlenül menjen el folyó évi október hó 17-én, vasárnap este nyolc órás kezdettel a gyulai Nőegylet által a Göndöcs népkerti pavillonban rendezendő táncos virsliestre. A táncot és a virslievést kacagtató számokból összeállított műsoros rész előzi meg. Lesz ott hangulat, jó bor, Stéberl virsli és . . . a gyulai szép leányok és asszonyok egész gallériája. Nem fognak onnan hiányozni a Nőegylet kedves háziasszonyai sem, akik figyelmességükkel már önmagukban garan­tálják az est sikerét. A befolyó tiszta jövedel­met a Nőegylet alapja javára fordítják. Belép- tidij személyenként a virslivel együtt csak 1 pengő. 1109-2-2 Egy békésmegye! mágnást választanuk a Cfedesco elnökévé Értesülésünk szerint ez óv október hó második felében tartaudó közgyűlésen töltik be a Credesco vállalat elnöki tisztjét. Az el­nökség legvalószínűbb jelöltje gróf Széchenyi Károly, aki már régóta foglalkozik mezőgaz­dasági értékesítési kérdésekkel s amint már hírül adtuk, nem rég tért vissza Amerikában folytatott tanulmányújáról. Pályázati felhívás ! A gyulai általános Ipartestület pályázatot hirdet 1937 december 31-én megüresedő jegy­zői állásra. Feltételek az irodában, a pénztárnok­nál megkaphatok. Elnökség. 1117 1 —2v 1 á i’ k á s - ■ __,____—______, % Tu rcsány f oltötoüak minden kézíráshoz kizárólag ▼ DÓBA Y-nál kaphatók! Toliakért Írásbeli garancia Díjmentes javítás

Next

/
Thumbnails
Contents