Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-01-05 / 3. szám

BÉKÉS Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Tetefon 32. Csekkszám 54092. Főszerkesztő: DOBAY FERENC Felelős szerkesztő : DOBAY JENŐ I.XIX évfolyam 3. szám Hedd 1937 január 5 Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Közzé (ették az angol—olasz megállapodások szövegét {A „Békés* tudósítója jelenti.) Az angol—olasz egyezményt hétfőn tették közzé, melynek értelmében elismerik, hogy mindkét országnak szabad ki- és bemenetet biztosita­{A „Békés* tudósítója jelenti.) Sipőcz Jenő főpolgármestert a Kerepesi-uti temetőbe helyezték örök nyugalomra, Lieber Endre alpolgármester sírja mellé. Végső útjára el­(A „Békés* munkatársától) Megírtuk, hogy a békésvármegyei gazdaifjakat egy egységes egyesületbe akarják törődtem. Az alilpán örömmel fogadta a fiatalok (A „Békés* tudósítója jelentiJ A madridi arcvonalon tovább tart a nyugalom. Kisebb összecsapások voltak csak, amik nem változtatták meg a helyzetet. A nemzetiek néhány ágyulövedéke Madrid északi részein is kárt okozott. Egy ismert spanyol orvos (A „Békés* munkatársától.) Január első napjaiban a kommunista negyedik in- ternacienálé (Trockij követői) három kon­gresszust szándékozik tartani a francia fő­városban. A kongresszus tárgypontjai a kö­vetkezők : 1. A franciaországi munkásság soraiban az agitáció fokozása és a sztrájkmozgalom (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A magyar útleveleket január 15-étöl uj útle­velekre cserélik át. Pontosan megállapították az uj útlevelek alakját. A régi barnásszinü ntlevelek helyett zöld keménykötésü köny­vecskéket kapnak az utazni akarók. A köny­vecske lapjai vegypapírból készülnek és különleges vegytintával írják majd be a tisztviselők az útlevél tulajdonosának adatait. A fényképet fémkapoccsal erősitik az uj »tlevél egyik oldalára. Az uj útlevélnek az lesz az előnye, nak a Földközi tengeren. A nyilatkozatnak az a rendeltetése, hogy előbbre vigye a béke céljait, de nem irányul semmi mis ha­talom ellen. kisérték a kormány itthon levő tagjai, va­lamint a főváros társadalmi és politikai éle­tének minden számottevő tényezője. mozgolódását, akik januárban hozzáfognak a vármegyei szervezéshez. Eddig Tótkom­lóst és Gyomát keresték föl a szervezést végző orosházi gazdaifjak. Párisba menekült s ott ismertette a spanyol állapotokat. Madridból való elutazása napján 1500 nyugdíjas tisztet Madrid környékén agyonlőttek. A spanyol orvos fényképfelvé­telt készített és jegyzőkönyvet vett fel. kiszélesítése. 2. A gyárak fegyveres msgszállásának céljából munkás- és munkásnő-zászlóaljak lé­tesítése. 3. A forradalmi propaganda fokozása a hadseregben és a tengerészeiben és 4. a francia proletariátus közvetlen be­avatkozása a spanyol polgárháborúba. hogy a különleges papír és a különleges tinta miatt ezentúl utlevélhamisitásról be­szélni sem lehet, mert ha a vegypapírra bármilyen tintával ir valaki, a papír elszi- nezödik és folt képződik, amely világosan mutatja, hogy hamisítás történt. Várható időjárás a következő huszonnégy Órára : a nyugati szél gyengülése, éjjel és holnap sok helyen köd, az északi megyékben néhány he­lyen eső. A hőmérséklet az olvadáspont feleit ma­rad, a hegyeken is folytatódik a,z olvadás. Nyilatkozatok (A „Békés ‘ munkatársától) Vitéz Márki Barna dr, alispán egyik nyilatkozatában többek között alábbiakat mondotta : — A gazdasági és szociális helyzet még mindig súlyos és nyugtalan. Javulás, megnyugvás ezen a téren csak akkor remélhető, ha a munka­alkalmak állandó jellegüekké szilárdulnak, ha a dolgozniakaró munkás a nem kétséges holnap biz­tosítottságában hajthatja álomra fejét. Ez az ál­lapot azonban csak akkor következhetik be. ha a magán töke, a magán munkaadók kötelességeik tudatában megtesznek minden tőlük telhetőt. Nem a közhatóságok hivatása elsősorban, hogy mun­kaalkalmakat teremtsenek. Közmunkák mindig voltak és mindig lesznek ugyao és ezek kedvezően befolyásolják a munkapiacot, de egészséges gaz­dasági viszonyok mellett a fömunkaadó a magán- gazdaság. Nagy szociális jelentősége van annak, hogy a kormány Békésszentandráson nagyszabású Körös-szabályozási munkát végeztet. Pillanatnyilag a munkanélküliség enyhítésére alkalmas ez a nagy munka, de teljes szociális jelentősége csak a jö­vőben fog kibontakozni, amikor a hajózhatóvá tett Körös-szakaszon megindul a forgalom és egyes partmelletti helyek forgalmi gócpontokká alakul­nak közraktárakkal, kikötökkel esetleg szárnyvas- utakkal, országutakkal stb. Mindez olyan reális perspektívát nyit meg, hogy a jövőt illetőleg bi­zonyos optimizmust megengedhetünk magunknak. És most legyén szabad az alispáni nyilat­kozat mellé néhány földmunkás nyilatkozatát ik­tatnunk arra vonatkozólag, hogy milyeneknek gondolják ők a közeljövő kilátásait. Lassan indul a beszéd a karácsonyi istentisztelet után a tem­plom előtt: pantallós ember is van a közelben. A nehéz életsors forog a vontatva gördülő szavak tengelyén. Lassan mégis csak összemelegedünk és a többirányú hozzászólás alábbiakban foglal­ható össze. — Abban van a hiba — mondja az egyik — hogy kevés a napszám, a gyerek meg sok — A nagyobbik baj ott kezdődik — vála­szolja a másik, hogy kevés napszám sincs mindig. Egy hétig dolgozik, amit dolgozik, az ember, az­tán két hétig nézheti az eget. Enni meg minden­nap kellene legalább egyszer. — Hogy lehetne a dolgon segíteni ? kérdem az inkább apatikus, mint lázadó lelkii öreg magyart. — ügy, uram, — mondja — hogy valahogy szorítsák rá azokat, akiktől eddig is élt a szegény ember, hogy annyit dolgoztassanak, mint azelőtt. Jíem forog a pénz, hát nem is fiadzik. Tessék elhinni, ha tudja a szegényember, hogy minden napra jut egy kis munka, egy kis kenyér, nem lesz az egy sem kommunista. Nem magyarnak való felekezet az. Nem lehet azt várni, hogy minden munkát az állam adjon, azelőtt sem volt az úgy- Igaz, hogy erre mifelénk az állam, a vármegye meg a társulat sok munkát adott mindig, mert hogy leginkább kubikosok volnánk, de értünk n»i az anyaföldhöz is. Szántunk, vetünk, csak legyen hol. Ha már meg tetszik Írni, amit mi monduik, akkor azt is tessék beletenni az újságba, hogy hazaszeretö, hatóságtisztelő, istenfélő, békességes fajta a magyar; nem ingyenes eltartást akar, hanem becsületes munkájából szeretne megélni. Megesik, hogy egy-két korgógyomru gyűrűs fánknak nézi a vörös bolondgombát, de elrontja a a gyomrát vele és előbb-utóbb megbékül a maga baján. Mi újévre rendes, tartós munkát kívánunk magunknak és másnak is­Eltemették Sipőcz Jenőt Januárban megindul a megyéi gazdaifjak szervezkedése Ezerötszáz tisztet agyonlőttek a spanyol vörösök Franciaországot a kommunizmus örvényébe akarják rántani Vége az utlevélhamisitásnak

Next

/
Thumbnails
Contents