Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-25 / 219. szám

LXYI1I. évfolyam 219. szám, Félitek Gyula, 1956 szeptember 25 iI3flietésl árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Kgy kára: . 1 P 50 fillér Vidékre : . I P 80 fillér ültetési díj elírt* ftaetenáS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség:, kiadóhivatal Oyulián. Városház-utca 7. sz. üttbay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Tiszta lélekkel es nyitott szemmel az első even at Békésvármegye foispáni székében Ma egy esztendeje iktatták be vitéz dr. Ricsóy Uhíarik Bélát Jól emlékszünk még arra az osztatlan és őszinte lelkesedésre, amely egy esztendő­vel ezelőtt a vármegye uj főispánját fogadta. Az installációs közgyűlés egy emberként ünnepelte s rokonszenves egyéniségét az első percben szeretetébe fogadta. Közvetlen, szerény modora mindenkit meg­hódított s párt­különbség nélkül mindenki örömmel állapította meg, hogy a vármegye vitéz Ricsóy-llh- larik Béla dr. sze­mélyében olyan főispánt kapott, aki a földinivelésügyi minisztériumban szer­zett szaktudásával az agrár megye gazdasági életének nagy hasznára lesz, fiatalsága ener­giájával uj lendületet ad a fejlődésnek s konciliáns egyéniségével megteremti az al­kotó békesség atmoszféráját. — „Foispáni működésem alatt, mondta az interjúban kinevezése másnapján, a szo­ciális és gazdasági kérdésekre helyezem a fősulyt, enyhíteni akarok a vármegye elesett- ségén és ezen az utón remélem elérni azt, hogy azok a súlyos ellentétek, amelyek ma az egyes pártok között fennállanak, el fog­nak simulni és a megértés szelleme lesz úrrá a vármegyében.“ Ezekben az egyszerű, keresetlen szavakban mindenki megérezte a nemes komolyságot, a segíteni kész akarat energiáját s bennük mindenki annak az optimista, de mégis reális politikának az ígéretét látta, amely nem szavakban, nem kispolitikai taktikázásban, hanem a gazda­sági és szociális viszonyok megjavításán át kíván szolgálatára lenni a vármegyének s a megyei közélet békéjének. — „Minden téren a békének és ki­egyenlítődésnek vagyok a hive és ennek folytán súlyt helyezek arra, hogy a vallás­felekezetek s a különféle nemzetiségek kö­zött az állandó békés és barátságos együtt­élés és zavartalan együttműködés mindenkor biztosítva legyen“, mondta installációs be­szédében. A békét, az egyetértést, a társa­dalom egységét állította célkitűzései közép­pontjába. „Félre kell tennünk mindennemű ellentétet, — mondta beszéde további részé­ben — s egyesült erővel az alkotó munkára kell összefognunk, hogy ezáltal a vármegye lakosságának jólétét elősegítsük s ezúton az államot is erősítsük. Ha ezt becsületes magyar szívvel és akarással mindnyájan meg­valósítani igyekszünk, úgy meg vagyok győ­ződve, hogy nemcsak a vármegye néz jobb jövő elé, hanem hozzájárulunk Nagymagyar- ország feltámadásának lehetőségéhez is." Ma már egy éve annak, hogy e sza­vak elhangzottak s ez az esztendő bebizo­nyította, hogy a program és politikai hit­vallás nem volt csak ünnepi frázis. Az esz­tendő a gazdasági és szociális elesettség enyhítésének, a társadalmi erők egyesítésére irányuló, céltudatos munkának jegyében telt el Felismerte a Körösök vizszintfelemelé- sének jelentőségét, nem nyugodott, amig a földmivelésügyi minisztérium el nem rendelte, hogy a békésszentar.drási duzzasztóval kap­csolatos munkákat még a folyó évben kezd­jék meg. A vizszintfelemelésnek hármas haszna lesz, ifletve már egy van is : olcsóbbá teszi a szállítást, tüggetleniti az öntözhető területeket az időjárás szeszélyeitől, a har­madik pedig, ami máris mutatkozik: a vár­megyei munkásság egy jelentékeny részének több éven át kereseti lehetőséget biztosit. Mindezek együttvéve valóságos röneszánszát jelentik Békésvármegye gazdasági életének, ő tehát, aki az újjászületés idejét közelebb hozta a mához és az emberekben megerő­sítette a gazdasági talpraállás reményét, olyan munkát végzett, amely egymagában is értékessé és a megye számára nyere­séggé teszi főispánsága első esztendejét. Az a gondolat, hogy a gazdasági meg­erősödés egyik igen fontos tényezője az észszerű gazdálkodás, késztette arra, hogy illetékes helyen járási gazdasági felügyelő­ségek felállítását szorgalmazza. A szeghalmi és a békési járásban már meg is kezdték munkájukat a felügyelőségek s szaktanácsaik­kal és a különféle akciók lebonyolításával igen nagy szolgálatot tesznek a járás gaz­dáinak. Az aszály és jégkár sújtotta vidékek vetőmaggal való ellátása, gondoskodása ar­ról, hogy a kárt szenvedett gazdák a mél­tányos védelmet megkapják, ezek, valamint az az állandó figyelem, amellyel a várme­gye gazdáinak sorsát kiséri, azt mutatják, hogy a gazdatársadalom ügye szívügye a főispánnak s gondoskodó igyekezete nem­csak Ígéret volt és hangzatos munkaprogram, hanem értékes és a tettek egész sorával beigazolt tény. > Szociális tekintetben szintén beváltotta Ígéretét. „Ismerem és szivem teljes melegé­vel átérzem a munkásság helyzetét“, mondta. Ez a meleg átérzés késztette arra, hogy már kora tavasszal a télre gondoljon és értekezletet egybehiva megkérdezze : milyen közmunkákat tudnak indítani a közületek azok számára, akik önhibájukon kívül nem tudták megkeresni maguknak és családjuk­nak a télirevalót ? Munkaprogramot állított össze, úgy hogy akkor, amikor ellenzéki oldalon még csak ígérgették, neki már kész haditerve volt a téli Ínség leküzdésére. Szociális gondoskodásának másik nemes és értékes ténye, hogy a szegénysorsu nép­ösztály gyermekei számára a Zöldkereszt- akció keretében megszervezte a téli ebédel­tetést. Fáradtságot nem kiméivé járta a megye falvait s mindent elkövetett, hogy az akció minél tökéletesebben lássa el a reá háruló feladatot. Mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett, minden mozgalmat lelkesen támogatott, amelynek a nyomor enyhítése volt a célja. Atyai szívvel állott az ifjúság mellé, melynek minden problémáját jól ösmeri s valahányszor a mai magyar élet e legne­hezebb kérdése egy egy helyi vonatkozás­ban kért tőle megoldást, az ifjúság kérése nála mindig meghallgatásra talált. Szeretettől áthatott buzgó és ered­ményes ?nunkálkodásának természetes követ­kezménye volt, hogy a vármegye lakossá­gának rokonszenve és megbecsülő szeretete hónapról hónapra erősbödött iránta s ez a ma­gyarázata annak, hogy ahol csak megjele­nik, mindenütt őszinte lelkesedéssel fogadják. És akkor is, amikor az osztrák kormánytól magas kitüntetést kapott, mindenki egyfor­mán örült, mert a kitüntetett személyében olyan embert ért az elismerés, akit arra emberi értékei és közérdekű munkássága a legteljesebb mértékben érdemessé tettek. Egy éve annak, hogy Békésvármegye foispáni méltóságába beiktatták. Nagy és nehéz vármegye élére került, s még hozzá olyan esztendőben, amely a természeti csapásokban csak bajt és gondot hozott. Azonban megállta a helyét. Rendet tartott, nyugalmat teremtett s még a szegénységből eredő elégedetlenség idején is eredményesen munkálkodott a társadalmi egység kiépítésén. Elégedetten, nyugodt lélekkel tekinthet végig az elmúlt esztendőn : hiven munkálkodott, hiven és eredményesen. És nyugodt lélekkel nézhet előre, a most következő esztendők elé. Az a mag, amelyet ő első esztendejében a vármegye közéleti televényébe elültetett, a bibliai kis mustármag, amelyből ezután fog még a meg­értés, az egymás megbecsülése és a célt i- datos nemzeti munka terebélyes fája nagy- ranőni. Ennek a terebélyesedő fának üde zöldje sugárzott azon a megyegyülésen, amely viharfelhőket vont a vármegyeház nagyterme fölé, de vihar helyett kisütött a békesség, a nyugalom napja az ellenzéki vezér elismeréséjjen, aki meghódolt a főispán bizalmat követelő egyéniségének, az ő bizal­mat kérő közéleti vonalvezetésének. És a kis mustármagból kiserkent fának üde zöld­jét ott látjuk a vármegye minden városá­ban, minden községében és minden falujában. A főispánt egyforma szeretet és bizalom fogadja pártkülönbség nélkül mindenütt. A vármegye népe tudja, hogy a főispán a szi­vét hozza és szivet kér érte cserébe.

Next

/
Thumbnails
Contents