Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-10-07 / 229. szám

LXVIII. évfolyam 229. szám Szerda Gyula, 1936 október ? ElSfiíetésí árak: Negyedévre : 4 P 50 fillér Így hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ^Srűeíési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskp­dése, hova a lap szellem: részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Gömbös Gyula Halottja van a nemzetnek. Gömbös Gyula miniszterelnök kedden reggel 8 óra 20 perckor örök álomra hunyta szemeit. Az egész ország tudta, hogy súlyos beteg és hogy élete az Isten kezében van, halálhíre mégis megdöbbentette és lesújtotta az egész magyarságot. Barát és ellenfél elszoruló szívvel áll meg a hir hallatára s mindenki egyformán érzi, hogy halálával az ujabbkori magyar történelem egy nagy alakja száll a sirba. Borult az ég, súlyos az égbolt, mintha ólom volna. Hull az eső, szitál szüntelenül. Mintha a magyarság felett sírna az ég, mintha könnycseppek hullnának az égből s néznék az uj élet alá felszántott földeket. Mintha láthatatlanul egy óriási katafalk állana a vesztes magyar rögökön, mintha óriás ravatalgyertyák nehéz füstje úszna a levegőben s feküdné meg a melleket. .Meghalt a reménység, meghalt Gömbös Gyula. Szertefoszlott a remény, hogy ereje visszatér s elfoglalja régi helyét ott, ahoi távozásával most tátongó iir támadt. Vissza­vártuk a tettre sarkaló fanatizmust, a fajért való lángoló szerelmet, visszavártuk a fénylő puritánságot, a férfias akaratot, nyíltságot, józanságot és bölcsességet. Hiába vártuk. A remény szertefoszlott, egy gazdag és a jobb jövő zálogát jelentő Ígéret semmivé lett. Tőlünk messze halt meg, messze, bajor földön, nem tudjuk még, milyenek voltak az utolsó percei, de bizonyos, hogy szive utolsó dobbanása is a magyarságé volt. Mienk volt életében és halálában. A kétségbeesés és reménytelenség ide­jén jött négy évvel ezelőtt. Akkor, amikor a jobb jövő hitének lángja hamu alá bukott. Jött s fanatikus hitét és férfias akaratát át­sugározta az egész nemzetre. A remény tüzet uj lángra lobbantotta s megindította azt az alkotó munkát, amelynek fundamen­tális jelentősége és értéke van a magyar nemzet jövője szemportjából. Alkotása, az államférfié, az államalkotó munkája megtört Október hatodikán, azon a napon, amikor már amugyis gyászünnepet ül a magyarság. Van ebben a véletlen egyezésben valami tragikus nagyszerűség: egy napon halni meg azokkal a hősökkel, akik mindenkor legendás alakjai maradnak a magyar életnek. 0 most már a tizennegye dik halottunk ezen a napon. O, aki szin­tén a magyar életért, a magyar jövendőért bukott alá a halál karjaiba. Gömbös Gyula elment. Átment a tör­ténelmi öröklét messzi mezőire. Szavai, esz­méi és akarata azonban itt él, sugárzó alakja itt áll most is közöttünk. Testnél is élőbb szellemalakja mint drága testámentum közöttünk maradt, int és irányt mutat. Nem egy ember halt meg. Gömbös Gyulát veszítettük el. Álmodj tovább a ravatalon, Nagy Ál­modó. Álmodj a feltámadt hazáról, a min­denkinek kijutó kenyérről. Álmodj a zászló- diszben pompázó Kassáról, Kolozsvárról. Álmodj, mi pedig nyugat felé fordulunk s megáldjuk a dunántúli lankákat, honnan el­indultál a történelmen át a halhatatlanságba. * Jákfai Gömbös Gyula élettörténete és politikai pályafutása hűségesen visszatükrözi egyéniségét, 1886 december 26-án született. Régi vasmegyei nemesi család sarja. Apja népiskolai tanító volt. Kora ifjúságától kezdve katonai pályára vonzották hajlamai. A pécsi katonaiskola elvégzése után a zág­rábi honvéd gyalogezredhez került. Hadiis­kolás korában rendkívül nagy feltűnést kel­tett, mikor az önálló magyar hadsereg ér­dekében szállott sikra. A háború kitörésekor a zágrábi hadtest vezérkari csoportjában dolgozott és a szerb fronton alkalma volt személyesen résztvenni a harcokban. Már a háború első idejében a 2. osztályú katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1916 ban Ok­údnál egy éjjeli rohamban megsebesült. Felépülése után a honvédelmi minisztériumba osztották be, majd az erdélyi kormánybiztos mellett teljesített szolgálatot. A románok kiverése után a külügyminisztériumban, majd a honvédelmi minisztériumban vették szer­vező képességét igénybe. Már 1918 elején a forradalmi veszélyek tünetei vonták ma­gukra figyelmét. Külön tanulmányban hívta fel az intézőkörök figyelmét a szükségesnek tartott intézkedésekre. A forradalom kitöré­sekor előbb a honvédelmi minisztériumban, majd a zágrábi követ mellett teljesített szolgálatot. Mindjárt a forradalom elején megszervezte a Magyar Országos Véderő Egyletet, a ma is működő Move-t, amelynek később elnöke is lett. A kommunizmus kitö­résekor Bécsbe tette át működése helyét és ellenforradalmi hetilapot indított. Ezután Szegedre ment, ahol alapvető munkát foly­tatott, mint a kormány hadügyi államtitkára. A bolsevizmus bukása után visszatért a honvédelmi minisztériumba. 1920-ban a törökszentmiklósi választó- kerület kisgazdapárti programmal egyhan­gúan képviselővé választotta. Az ö fárado­zásának volt az eredménye, hogy Nagy­atádi Szabó István és Bethlen István gróf közös politikai alapon találkoztak. Később a kormány valutapolitikai intézkedései miatt ellenzékbe vonult. Nagy szerepe volt a tra­gikus emlékezetű királylátogatás miatt tá­madt eseményekben s az eseményekkel kap­csolatos külpolitikai veszedelmek elhárításá­ban. Mint ellenzéki képviselő, mindenkor tár­gyilagos felszólalásaival keltett figyelmet. Pártja, a „Fajvédő Párt“, 1928-ban beol­vadt a kormánypártba, hogy a nemzeti erők egy pártban egyesüljenek. 1928-ban hon­védelmi államtitkár, egy évvel később pedig honvédelmi miniszter lett. Rendkívüli szor­galommal látott hozzá a honvédség harc­képességének emeléséhez s ebben a munká­jában érte a kormányzó felszólítása, aki Károlyi Gyula távozása után a kormányalakí­tással bízta meg. Miniszterelnöki működése során a nemzeti erők egyesítésére töreke­dett, bár a legnehezebb viszonyok között vette át az ország sorsának irányítását. A válság miatt elcsüggedt nemzetbe, bármily nehéz volt is, sikerült bizalmat és nyugalmat öntenie. Azóta, hogy 95 pontból álló program­ját a rádió hullámain útjára bocsátotta a magyar elmékhez és szivekhez, az egész ország tanúja volt annak a lankadást nem ismerő, éjt-napot egybefiiző munkának, amelybe Gömbös Gyula egész magyar lel­két belevitte azért a szent gondolatért, hogy nemzetét a jövő semmiféle válsága ne találja készületlenül. A nagy munka fel­őrölte egészségét, az önmagával kíméletlen államférfi szervezete elégett abban a szent lángban, amely benne nemzetéért lobogott. Gyógyíthatatlan kór támadta meg, amely ellen előbb itthon keresett gyógyulást, de a balatonfüredi szanatóriumban tulközel volt az államvezetés és a politika nagy kérdé­seihez, amelyek elvették tőle az elengedhe­tetlen nyugalom és csöndes pihenés lehető­ségét. Orvosai külföldre vitték, a München melletti Nymphenburg szanatóriumába és ott gondosan elszakítva mindentől csak fele­ségét engedték közelébe. A beteg miniszter- elnök, úgy látszik, egyre jobban hanyatlott a sir felé s mialatt itthon a türelmetlenség a politika közeljövőjének horoszkópját állit- gatta és az eshetőségek alternatíváin törte a tejét, Gömbös Gyula rátért arra az útra, amely a legfelsőbb Hadúr trónjához vezet. Állapota hétfőn válságosra fordult. Or­vosai tudták, hogy elkövetkezett a vég. Intézkedésükre a kormány Hóman mins-.tert küldte ki hozzá, Sztranyavszky Sándor, a Ház elnöke is kiutazott, de már csak holt­testéhez érkeztek. Gümbös Gyula kedden reggel 8 óra 20 perckor meghalt. Kedden reggel 8 óra 30 perckor meg­szólalt a miniszterelnökségen a telefon, Gömbös Gyula hűséges komornyikja jelen­tette a halálesetet. 18 éve szolgálja már Gömbös Gyulát s a hozzá intézett kérdé­sekre elcsukló hangon mondta el, hogy a haláleset csendesen, minden fájdalom nélkül következett be. A miniszterelnök hétfő este óta nem nyerte vissza eszméletét. Gömbös Gyula felesége egész éjszaka a beteg ágyá­nál tartózkodott. Kedden reggel 9 órakor érkezett betegágyához Hóman Bálint kultusz- miniszter, Sztranyavszky Sándor a képviselő­ház elnöke és Gömbös gyermekei, de már csak a halottas ágyon látták viszont Gömbös Gyulát.

Next

/
Thumbnails
Contents