Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-10-04 / 227. szám
1936 október 4 BÉKÉS 3 .llllÉ-i: in rendszeresen Lux Toilet Soap — ot használok. Bőrömet puhítja, üdíti és rugalmasságát megőrzi, mondja NANCY CARROLL 1UX TOIL AP HOLLYWOOD SZÉPSÉG SZAPPANA kapható mindenütt. * ara 40 fillér. Hol legyen a piac? Hozzászólás a piac-elhelyezés kérdéséhez (A „Békés“ munkatársától.) Gyula városának két, újra meg újra fölvetődő súlyos kérdése van Az egyik a megyeszékhely, a másik a piac elhelyezésének kérdése. Az első, joggal hihetjük, hosszú időre nem fogja álmainkat zavarni, a másikról azonban, meg kell állapítanunk, hogy idestova tiz esztendeje makacs szivósággal és mindig a közérdek leplébe takarózva üti fel minduntalan a fejét. Pedig erről a szerencsétlen piackérdésröl joggal hihettük, hogy belátható időre el van intézve azóta, amikor évekkel ezelőtt a képviselőtestület többsége jogerős határozattal a külvárosba való kihelyezéssel szemben a piac mai helyén maradása mellett döntött. Ez a határozat annál is inkább jelentős, mert az akkori képviselőtestület kétszáz tagból állott, épen háromszor annyi tagja volt, mint a mainak, tehát a város közönségének jelentékenyen nagyobb rétegét foglalta magában. Akkor a kihelyezés híveinek az volt legerősebb indokuk, hogy a belső p ac sáros volta miatt sem az árusító, sem a vásárló közönség igényeit nem elégíti ki. Akkor ez csakugyan igy is volt, de a város a képviselőtestület döntése után a piacteret nagy költséggel olyan betonburkolattal látta el, hogy az hivatásának kifogástalanul megfelelhetett s ma is megfelel. Olyan piacterünk van, amilyent kevés magyar város mondhat a magáénak. Amikor az anyagi magánérdek, — mert erről s nem másról van itt szó — a piactér külvárosba helyezésének kérdését most ismét felvetette, pár héttel ezelőtt irt cikkünkben már foglalkoztunk a kérdéssel és tárgyilagos érvekkel kimutattuk és bizonyító tűk, hogy a piactér elhelyezésének a belvárosban, a városnak térkép szerint is kimutatható kellős közepén és sehol másutt nincs jogosultsága. Akkori érveinket ma is teljes egészükben fenntartjuk. Ha mégis visszatérünk és foglalkozunk a piac helyének kérdésével, ezt azért tesszük, hogy igazságunk bizonyítására a piac áthelyezését indítványozóknak két propoziciót tegyünk, azzal, hogy járuljanak hozzá akár az egyik, akár a másik, akár mindakettö megvalósításához. Az első propoziciónk — amit a képviselőtestület által kiküldött piac-bizottságnak is figyelmébe ajánlunk — a következő: Ádassék alkalom a város egész közönségének, tehát elárusítóknak és fogyasztóknak egyaránt, állást foglalniok s ezzel kifejezést adniok arra a kérdésre, mi a város közönségének óhaja és érdeke ? Tegyen a bizottság javaslatot arra, hogy egy hónapon keresztül, minden piaci napon, tehát kedden, pénteken és vasárnapon mindakét helyen, a mai piactéren és a Kossuth-téren is egyidőben piac tartassák. Legyen jogában és módjában eladónak és vevőnek egyaránt, akár az egyik, akár a másik piacra menni és rögtön nyilvánvaló lesz, melyik tér bizonyul népszerűbbnek és látogatot- tabbnak. Ennek a kérdésnek nincs semmi akadálya, hiszen nemcsak a fővárosban, hanem sok vidéki városban is két, sőt több helyen van úgy napi, mint hetipiac. Miért ne lehetne Gyulán is? Ez a kísérlet és annak tapasztalata pár nap alatt eldöntené, hogy a piac elhelyezése kérdésében mi a közönség érdeke, mi ennek folytán a magánérdeken feliilálló igazi. közérdek ? Mi álláspontunk igazságáról meg vagyunk ugyan győződve, de ha — amit kizártnak tartunk — mégis csalódnánk, eleve kijelentjük, hogy megnyugszunk benne, ha a piac-árusító és vásárló közönsége a külső piac mellett döntene. Ne a kereskedő, ne az iparos osztály, ne a bizottság és ne az összezsugorodott kisszámú képviselőtestület, hanem as egész város termelő, árusító s fogyasztó közönsége döntse el a piachely sorsát. Ez a méltányosság, ez az igazság 1 Ha ezt a propozicókat elfogadják és megvalósítják, feleslegessé válnék második indítványunk, amely a kővetkező: Határozza el a képviselőtestület, hogy a piac helyére vonatkozólag népszavazás ejtessék meg. Döntse az el, hol legyen a piac. A belvárosban maradjon-e, vagy kivigyék onnan ? A trianoni kéjlakban folyt tárgyalásokon a magyar delegáció élén Apponyi Albert azt az indítványt tette, rendeljenek el népszavazást, az elszakitásra ítélt területek népe szavazás utján maga döntsön jövendő sorsa fölött. Az utódállamok ez ellen kétségbeesetten tiltakoztak, fájdalom sikerrel. Tiltakozásuknak oka az volt, hogy tisztában voltak a népszavazás eredménye felöl, tudták hogy az csak lesújtó lehet rájuk nézve. Még Fo! garasmegyét sem merték megkockáztatni, pedig annak túlnyomó része román ajkú, hát még Arad, Bihar stb. megyét, melynek románajku lakossága ma is örömmel jönne hozzánk vissza. Lássuk, van-e kurázsijuk ezt a népszavazásra vonatkozó propoziciót elfogadni azoknak,* akiit „közérdek“ örve alatt akarják a várost a belső piactól megfosztani, vagy ők is olyanok, mint a kisantant, amely semmitől sem reszket annyira, mint az elharácsolt országrészek megszavaztatá- sától? ! Mi nyugodtan néznénk eléje ennek a népszavazásnak s annak eredményébe bele is nyugodnánk, ha ellenünk fordulna is. Ami, sziklaszilárd meggyőződésünk, teljesen ki van zárva. iMág; anyakutya három kölyökkel (külön is) ELADÓ LEOPOLD SÁNDOR 1204 4—* Gyula. Finom gyapjú öltöny, felöltő-, átmenetikabát, szövetek, hozzávaló kellék és bélésáruk nagy választékban VERKS-nél kapható. „Törekvés“ be* vásárlási helye, 6 havi hitel. 1206 4-* Épületfa és deszka szükségletének beszerzése előtt tekintse meg a Lőwy és Laufer-cég dúsan felszerelt nagy raktárát. Igen olcsó árak, előnyös fizetési feltételek. Pénzt takarít meg! Löwy és Läufer fatelep a Tttrvény»zékkel szemben. — Telefon 52.
