Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-23 / 217. szám
LXVili. évfolyam 217. szám 'Szerda Gy»*«, IB36 szeptember 23 El ü fizetési árak : Megyenévre : 4 P 50 -fHiér figy bóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér •fürdetési díj előre Sietendő. POLITIK dl, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP staerkesxtnüég. kiadóin vataí Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilobay János könyvkeresk»»- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: »OBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A gyulai vágóhídi hütöház segélye és a vármegyei gyermeknyaraló-telep kérdését tárgyalja a szerdai megyegyülés. (.4 Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye törvényhatósági bizottsága ez évi őszi rendes közgyűlését szeptember 30 án, szerdán délelőtt í) órára hívta össze vitéz dr. Eicsóy Uhlarik Béla főispán. A közgyűlésre szóló meghivókat vitéz dr. Márki Barna alispán már szétkiildte, felhiva a törvény- hatósági bizottság figyelmét arra, hogy a közgyűlés tárgyalni fogja a vármegye 1937. évi költségvetését is. A közgyűlés tárgysorozatán 59 pont szerepel s ezek között a legnagyobb érdeklődés előzi meg az alispáni jelentés, a költségvetés és a különböző alapok kérdéseinek letárgyalása után sorra kerülő lü-ik pontot, amely az üresedésben levő gyomai járási főszolgabírói és egy vármegyei árvaszéki ülnöki s az ezek betöltése folytán esetleg megüresedő vármegyei aliegyzői-szolgabirói és a már üresedésben levő három vármegyei aljegyző-szolgabirói állások választás utján való betöltéséről szól. Nagyobb érdeklődésre tartanak számot még a következő ügyek : (A „Békés'1 munkatársától.) A termelők szervezettségének diadala volt az az exportvásár, amelyet a Békésvármegyei Méhészeti Egyesület a Külkereskedelmi Hivatal és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara támogatásával az elmúlt vasárnap rendezett Békéscsabán. A vármegye méhészei igen nagy érdeklődést tanúsítottak a vásár iránt, a megye minden községéből, sőt a szom szed vármegyéből is igen sok méhész vett részt a vásáron, amelyre tiz vagon és harminc métermázsa mézet hoztak fel. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, vitéz dr. Márki Barna alispán, dr. Fellner Kálmán főeladó a Külker. Hiv., Valló Árpád méh. főfeliigy. a földm. minisztérium, dr. Henz Ferenc az Orsz. Mezőgazd. Kamara, Üscsa- nádi Nagy Géza titkár az Orsz. Magy. Méhész Egyesület, dr. Medovarszky Mátyás főjegyző Békéscsaba város, dr. Darók József, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, Basler Béla igazgató a gödöllői állami méh- gazdaság képviseletében. Ott volt még Both- nert József takpt. igazgató, Biró Ferenc, a Nemzeti Bank fiókja főnöke, dr. Linder Károlyi főügyész, Bordás Árpád rendőrtanácsos, Koós Károly főszámvevő, dr . Láng Frigyes ügyvéd, Velich Sándor kertészeti fő29. Alispán bejelentése és előterjesztése a 415. számú kecskemét-békéscsabai állami közút szarvas-békésszentandrási 8 kilométer szakaszának betonburkolatra való átépítése ügyében. 31. Alispán előterjesztése a folyó évben rendezendő buzakiállitás segélyezése ügyében. 32. Békésvármegye piaci szabályrendeletének újjá alkotása. 36. A vármegye alispánjának előterjesztése vármegyei gyermeknyaraltatási telep, esetleg erdei iskola létesítése ügyében. 46. Gyula ni. város kérelme vágóhídi hütöház építéséhez segély megszavazása iránt. A közgyűlés tárgyalni fogja még a vármegyei gazdasági egyesület javaslatát Békés, Csanád, Csongrád és Szolnok megyékre kiterjedő uj mezőgazdasági kamara felállításáról, az Aegv. segély iránti kéréséről és ezen a .közgyűlésen búcsúznak el — levélben — a vármegye közönségétől ifj. dr. Daimel Sándor és dr. Ormos Zsigmond mi niszteri segécltitkárok. felügyelő és még sokan. Darida Káról}?, a Békésvármegyei Méhészeti Egyesület ügyv. elnöke üdvözölte az alispánt, akiről mindenki tudja a vármegyében, hogy a kertészek és méhészek patró- nusa. Kerte az alispánt, viselje tovább is szivén a méhészet ügyét. Vitéz dr. Márki Barna alispán meleg szavakkal üdvözölte a vásáron resztvett termelőket és elismeréssel szólt Darida munkájáról, aki egy táborba gyűjtötte a megye méhészeit. Az alispán megnyitó beszéde után érkezett az exportvásárra vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főispán, akit a vásár közönsége le kés ovációval fogadott. A főispán megelégedéssel szemlélt meg mindent, hosz- szan elbeszélgetett a termelőkkel s megígérte támogatását. Ezután megkezdődött a vásár, amely várakozáson felül jól sikerült. Tiz vagon és harminc mázsa mézet hoztak fel a termelők, amelyből kilenc és fél vagon keit el. A Méh szövetkezet öt, a Hangya négy vagon mézet vásárolt. A vásárnak 94000 pengő volt a forgalma, az áiak 14 — 15 fillérrel voltak jobbak, mint a kaposvári vásáron, ahol 85 filléres áron értékesítették a mézet Az exportvásárnak tehát nagy eredménye volt, ami a termelők szervezettségének köszönhető. A mézexportvásár nagy sikere elsősorban is vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispánnak köszönhető, aki rövid békésvármegyei működése alatt is számtalan tanujelét adta annak, hogy igaz barátja a méhészetnek s mindenkor felkarolja a méhész-ügyeket. Nagy része van a sikerben vitéz dr. Márki Barna alispánnak, a kertészet és á méhészet patrónusának és vitéz Jánossy Gyula polgármesternek is, akik minden erejükkel az ügy mellé álltak. Vitéz Jánossy Gyula polgármester anyagi áldozatokat is hozott a siker érdekében és mindent elkövetett, hogy legyen és hogy eredményes legyen az exportvásár. A kitűnő és sikeres rendezés mintaszerű voltáért Darida Károlyt illeti az elismerés, aki fáradhatatlanul dolgozott az ügyért. Mellette tevékeny részt vett a rendezésben Migend Dezső, a Körösvidék felelős szerkesztője, a Méhészeti Egyesület titkára. Drágasági hullámot nem tűr a kormány Az élelmiszerpiacok áralakulásával kapcsolatban egyre többet emlegetik a drágaságot. Hát nézzünk szembe ezzel a beállítással, | vizsgáljuk meg tárgyilagosan, van-e csakugyan drágaság ? Elsősorban is tisztában kell lennünk azzal, hogy agrárállam vagyunk s az a cél, hogy a mezőgazdaság, mint legfontosabb foglalkozási ág rentábilis legyen. Tűrhetetlen és igazságtalan volt az utóbbi években a helyzet. A gazdálkodás ráfizetéssel járt, a gazda a szó szoros értelmében elkótyavetyélte a terményeit s a föld lassan-lassan kicsúszott a lába alól. Most aztán megindult egy egészséges árfejlődési folyamat a fogyasztás növekedésének következtében s a gazda oly sok veszteséges év után végre megtalálja a számítását. Egyes közszükségleti cikkek bizonyos mértékű áremelkedése kétségtelenül tapasztalható, de általános drágulásról, illetve drágaságról nem lehet beszélni. Az általános árszínvonal és a létfentartási költségek, amint azt illetékes helyen az adatok lelkiismeretes vizsgálata nyomán megállapítják, a múlthoz képest nagyjában és egészében változatlanok. Ha van is itt ott kiugró áremelkedés, az csak átmeneti jellegű s ezzel szemben is kimutatható egyéb élelmicikkek jelentős olcsóbbodása. Semmiképen sem lehet szociális szempontból aggasztó drágaságról beszólni, mert hiszen a piaci árak mindenki által ellenőrizhetően mutatják, hogy éppen a tömegélelmezés szempontjából fontos cikkeknél árcsökkenés következett be. A bab ára például a tavalyihoz képest 50. a borsó 25, a burgonyáé 40 százalékkal olcsóbb és lényeges árcsökkenés tapasztalható a sárgarépánál, a hagymánál .párnáié,somnál, gyümölcsnél és a többinél. Tizcdfél vagon mézet adtak el a békéscsabai mézexportvásáron A főispán is megtekintette a vásárt, melyet az alispán nyitott meg
