Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-01-28 / 22. szám
LXVIII. évfolyam 22. szám. Kedd Gyula, 1936 Január 28 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy lióra : . 1 P 50 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. RRKRS miTIKAI, TAR8AÉALHI ÉS KéZtiáZBASZAH LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Aki Gyulán 16-os rendekben, 4 mértföld hosszúságban kígyózott a tömeg a londoni parlament előtt 10 király és államfői személyiség kiséri utolsó útjára V. György angol királyt 20 ezer koszorú nyitott szemmel jár s látja azt a nemes, bensőséges, de elzárkózott kultúrát, amely a családok életének kereteit kitölti, látja az irodalomért és a művészetekért való lelkesülést, csodálkozva kérdezi, hogy miért nincs Gyulán közös kultúráiét ? Miért van bezárkózva a kultúra az otthonok falai közé, illetve hogy miért nem tud egy nagy közös kulturéletben egyesülni ? Mi, az oka annak, hogy az elkülönült kultúra nem hagyja el elefántcsonttoi nyát s nem egyesül egy olyan közösségben, amely azonkívül, hogy az egyén lelki és szellemi szükségleteit kielégítené, felkeltené az alsóbb rétegek érdeklődését is és nyilvánosságával propagandát fejtene ki az egyetemes művelődés érdekében ? A családi keretek között élő kultúra is szép és nemes érték, de teljes értékűvé mégis akkor válnék, ha átlépné az otthonok küszöbét s hatékony tényezője lenne a város kollektiv szellemi életének. Gyula tisztviselöváros, intelligenciája sokkal nagyobb, mint a megye bármely városának, ezzel szemben külső kulturélete csaknem a semmivel egyenlő. A családi kultúrák nem érintkeznek sem egymással, sem pedig az alsóbb néprétegek szellemi és lelki világával és igy elszigeteltségükben nem lehetnek olyan termékenyek és megtermékenyítők, mint volnának egésszé összeforrva. Gyulán, ahol a társadalom sajátos összetételű s ma, amikor az ország egyetlen fegyvere valóban a kultúra, fokozottan szükséges volna az élénk, egyetemes kultnréletre, mert nemcsak és főként nem az a cél, hogy a társadalom néhány kiváló és nagykulturáju egyént produkáljon, hanem a széleskörű művelődés megteremtése. Ki tudja, milyen kiváló szellemi értékek lappanganak a város társadalmában, tehetségek, amelyek a közös kultúráiét ösztönző hatása nélkül talán sohasem fognak napfényre jutni és kibontakozni ? A társadalomnak is legyen lelkiismerete s lássa meg azokat a kötelességeket, amelyek teljesítése elől, ha nem akar hálátlan lenni a földhöz, amelynek kenyerét eszi, nem lehet elzárkóznia. A remetekulturának csak mint a közös szellemi élet előkészületének és kiegészítő, majd alkotó elemének van jelentősége és értéke, kollektiv szempontból azonban, nevelő és megtermékenyítő hatásában, minden lelkessége mellett is csak korlátozott haszna van. Ha a város elkülönült kultúrái egyesülni tudnának, a közös szellemi élet már kezdeti idejében is olyan színvonalú lenne, hogy be tudná hozni eddigi veszteségeit, sőt rövidé sen mint székhelyi kultúra, a vezetőszerepet is magához tudná ragadni. Ha már kereskedelmi és közlekedési tekintetben hátra is szorultunk, arra törekedjünk most már, hogy legalább a szellemi haladásban szerezzünk magunknak fővonali helyet s legyünk megye- székhely nemcsak a város múltjánál fogva és mert a mi városunk területén áll a legtöbb középület, hanem lelkes kultúránk alapján is. Szegénységünk nem elfogadható védelem a vád ellen, csak kényelmi álláspont. Hangoztatásával nem lehet elhárítani magunkról a felelősségét. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) V. György király ravatalához példátlan tömegben zarándokol a nép. Vasárnap 16-os rendekben 4 mértföld hosszúságban kígyózva, várakoztak, 7 — 8 óra hosszat, az emberek a parlament előtt, hogy 2 percre bejussanak a ravatalhoz. Amikor a kapukat este be akarták zárni, még mindig ezrek várták, hogy bejussanak, úgy hogy kénytelenek voltak a Westminster-csarnokot továbbra is nyitva tartani. A földalatti vasút kocsijai egész éjjel szakadatlanul jártak s szállították az embereket a parlamenthez. Eddig mintegy 20 ezer koszorút és különféle csokrokat küldtek a katafalkhoz.. (A „Békés“ munkatársától.) Báró Apor Vilmos dr. apátplébános, a gyulai katolikus- ság nagy szeretetben álló plébánosa tavaly ünnepelte pappászentelésének 20 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a katolikus jótékonysági egyesületek elhatározták, hogy Máriafalván egy napközi otthont létesítenek és azt jubiláló plébánosukról nevezik el. Az otthon céljaira 920 pengőért a Sarkadi-ut 14 szám alatti házat már meg is vásárolták s azt a szükséges átalakítások, illetve hozzáépítés után ez év tavaszán valószínűleg már át is adják hivatásának. Az épületben jelenleg egy szoba, egy konyha és egy kamra van. Tekintettel arra, hogy ezek a helyiségek az otthon gondozójának lakásául fognak szolgálni, az épületet megtoldják egy 12 méter hosszú teremmel és a napközi otthont ebben a teremben helyezik el. Az otthonba, felekezeti különbség nélkül, 3—10 éves korú gyermekeket vesznek fel, egyelőre azonban, mig az alapítvány anyagilag meg nem erősödik, csak julius és augusztus hónapokban. A felügyeletet és a gyermekek nevelését a Szent Vince-rendbeli irgalmas nővérek fogják ellátni. A nagyteremben kápolnát is létesítenek és a kápolna részére már eddig is többen adakoztak. Közöttük az egyik egyháztag értékes Mária-képet, egy pedig egy igen szép Mária-szobrot ajándékozott, egy magát megnevezni nem akaró lelkes egyháztag pedig 350 pengő készpénzt adott azzal a céllal, hogy a kápolna részére abból harangot öntessenek. A japán császár egy 500 szegfűből, Vilmos német ex-császár egy 500 hollandi aranytulipánból álló, mig a Szovjet egy vörös szegfűből font, fekete szalaggal átkötött koszorút küldött a királyi ravatalra. A temetésen 10 király, királyné és más államfői személyiség s a királyi családnak 30 tagja vesz részt. A temetés megrendezése óriási munkát és hajszálpontos időbeosztást kíván. Abban a pillanatban, 13 óra 30 perckor, amikor a holttestet a Szent György-templom kriptájába lebocsátják, 3 ágyú fog eldördülni, jelezvén a sirba-bocsájtás pillanatát. Az egyház vezetősége a harangot már meg is rendelte, s a napokban érkezett jelentés szerint a 60 kg-os harang már el is készült. A harang elhelyezésére haranglábat kell készíttetni, tekintettel azonban arra, hogy a harangláb felállítására a még meglévő anyagiak nem nyújtanak elegendő fedezetet, Tancsik Lajos ny. rendőrfőtanácsos, mint az Actio Catholica gyulai szervezetének egyik lelkes vezetője azon fáradozik, hogy a mária-falvai kápolnalétesités, illetve harangláb-felállitás anyagi szükségleteit részben pénzbeli, részben pedig természetbeli adományok formájában gyűjtse össze. A haranglábhoz Blich János kneifel-utcai egyháztag 2 nagy oszlopot már fel is ajánlott. Az álalakitás folyamán az épületet székely-stílusban akarják kiképezni, s a bejáratot ducos székelykapuval akarják ellátni. Éhez igazodva a harangláb is székely-stílusban fog elkészülni, piros zsindelytetővel és székelyfaragásu oszlopokkal. Az egyesületek vezetősége úgy tervezi, hogy az otthont husvétkor nyitja meg, illetve ekkor szenteli fel az otthonban levő kápolnát. Hogy azonban ez megtörténhessék, szükséges, hogy a még hiányzó anyagiak egy begy üljenek. Az egyesületek bizonyosra veszik, hogy a város munkásnegyedében épülő kápolna és napközi otthon magasztos hivatásának jelentőségét a hívek átérzik s lehetővé teszik, hogy a szegény munkáscsaládok gyermekei, mig szüleik munkában fáradoznak, otthont találjanak és hogy a kápolna Isten szolgálatában mielőbb megkezdhesse áldásos munkáját. Husvétkor szentelik fel a mária-falvai kápolnát s nyitják meg a „Báró Apor Vilmos“ napközi otthont Lelkes adakozás indult meg a hívek körében
