Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-18 / 213. szám

2 BÉKÉS 1936 szeptember 18 Tizennégyévi (egyházra ítélte a törvényszék Pusztai Imrét, a békési anyagyilkost {A ..Békés“ munkatársától.) A gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa csütörtökön Bé­késen folytatta Pusztai Imre, a békési anya­gyilkos legény bünpörének tárgyalását. A bíróság a banügy tanúit hallgatta ki, akik súlyosan terhelő vallomást tettek Pusztai Imre ellen. A tanuvallomásokból megállapítható, hogy a vádlott már gyerek­korában rátért a bűnös útra, állandóan lopta nevelősziileit és szegény anyjának állandóan dolga volt a hatóságokkal, ahova védelemért szaladgált fia büntevései ellen. Különösen súlyos volt Kiss Mihály, az áldozat öccsének vallomása, aki azt „indítvá­nyozta“ a bíróságnak, Ítéljék el Pusztai (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ismere­tes, hogy a múlt esztendő december havának elején Virasztó Koppány Mihály táltost, az orosházi nyilaskeresztesek akkori főtitkárát és szellemi irányítóját, valamint Pukánszky Ferenc cipész és Takács Bálint nyugalmazott csendőrt egy hajnalban rajta csípte a csend­őrjárőr, amikor a zsidó kereskedők üzletei elé a járdára odamázolták: „Magyar faj gyilkosa, ki idegennél vásáról“. Az „Orosházi Friss Újság“ december 15-iki számában dr. Mitlásovszky János fő­szerkesztő Virasztóéknak ezt a hitfelekezet ellen izgató eljárását erős hangú kritikában részesítette. Az esetből kifolyólag két bűnügyi el­járás indult. Az egyiket az ügyészség indí­totta Virasztó táltos és társai ellen hitfele­kezet elleni izgatásért. A gyulai törvényszék el is ítélte Virasztót öt hónapi fogházra, Pukánszky Ferenc és Takács Bálint ellen pedig az eljárást csak azért szüntette meg, mert büntetetlen előéletüek lévén, csekmé- nyükre a karácsonykor kiadott amnesztia­rendelet vonatkozott. Virasztó Mihályt a tábla is bűnösnek találta a hitfelekezeti iz­gatásban, a. büntetést azonban három hónapi fogházra szállította le. Imrét rablásért is, mert az volt ő, rabló, nemcsak gyilkos. Megcáfolták a tanuk a vádlott legény­nek azt az állítását is. mintha neki nevelő­anyjával szerelmi viszonya lett volna. A bíróság egy órakor hirdette ki ítéle­tét s abban a 2«ó §. mellőzésével bűnösnek mondta ki Pusztai Imrét a szándékos ember­ölés és hamis vád bűntettében s ezért őt tizennégyévi fegvházra Ítélte. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság vádlott bünte­tett előéletét s azt. hogy bosszúból gyilkolt. Dr. Tompa ügyész súlyosbításért és a 280. § mellőzése miatt, vádlott és védője enyhítésért felebbezett. A másik büntető port a Magyar Nem­zeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Párt oros­házi sz.rvezete indította dr. Mitlásovszky János ellen azért a cikkért, melyben Virasztó és társai utcai izgató mázolásait rótta meg erős hangon. Sajtó utján elkövetett becsü­letsértés vétsége miatt emelt a nyilaskeresz­tesek orosházi pártszervezete vádat. A gyulai törvényszék a május hó vé­gén megtartott főtárgyaláson dr. Mitlasov- szky Jánost a vád alól felmentette s a Ma­gyar Nemzeti Szocialista Párt orosházi szervezetét a felmerült költségek megfizeté­séi e kötelezte. A nyilaskeresztesek felebbezése folytán szerdán tárgyalta a sajtópört a szegedi ítélőtábla és jóváhagyta a törvényszék ítéle­tét s további 30 pengő perköltség megfi­zetésére is kötelezte a nyilaskeresztesek orosházi pártszervezetét. Miután a táblai ítéletben a főmagán- vádló ügyvédje is megnyugodott, dr. Mitla- sovszky János felmentése jogerős. Őszi cipő újdonságok nagy választékban. Liclitman. l»ixi és Trapéz gyártmányok. Kizá­rólag csak VERES nél kaphatók „Törekvés“ bevásárlási helye, 6 havi hitel. llől 3—* Harminc év múlva tudta meg, hogy háromszáz hold földet örökölt Idegenek ülnek a napszámos jussában Kerek harminc esztendővel ezelőtt, pon­tosan 1906 szeptemberében, Írja a Karczagi Hírlap, meghalt Karcagon egy Hajdú Benjá­min nevű öreglegény. Maradt utána egy jót felszerelt 300 holdas birtok és egy unoka- öccs: Hajdú Bálint, akuabban az időben Dévaványán napszámoskodott. Mivel Hajdú Benjáminnak más rokona nem volt, ezt a Hajdú Bálintot kezdték keresni, hogy beül­tessék az örökségbe. De Hajdú Bálint nem volt sehol. Családjával együtt mintha a föld nyelte volna el. Csak annyit* tudtak róla, hogy nem rég még Dévaványán volt. Min­denki látta, beszéltek is vele, hogy azután mégis hova lett, senki sem tudta megmon­dani. Eleinte keresték is, de csak nem került elő, aztán szépen megfeledkeztek róla. Nyolc esztendő múlt el Hajdú Benjámin halála után, amikor Hajdú Bálint egy szép napon újra Dévaványán termett. Elmondotta, hogy annak idején valami miatt igen meg­haragudott Dévaványára és se szó, se be­széd, a családjával együtt felkerekedett és elment Veszprém megyébe, ahol igen meg­tetszett neki a helyzet és letelepedett. Lassanként azonban elfogta a honvágy és nyolc esztendő után úgy faképnél hagyta Veszprém megyét is, mint annakidején Déva- ványát. Visszajött szülőfalujába s itt az ismerősök elmondták neki, hogy abban az idő­ben, amikor eltűnt Dévaványáról, valami hi­vatalos ügyben keresték, de hogy mit akar­tak tőle, senki sem tudta megmondani. Hajdú Bálint tudomásul vette az isme­rősök elbeszélését, de kisebb gondja is na­gyobb volt annál, mint hogy utána nézzen, mi is volt az a hivatalos ügy, ami miatt nyolc esztendővel ezelőtt keresték. Az életét folytatta ott, ahol elhagyta. Napszámosko- dott. aratott, szüretelt, közben megvette a Szeghalmi ut 15 számú házat, mellette egy 800 kvadrátos szántót és csendesen éldegélt nyolctagú családjával. Az évek persze sza­ladtak. Elmúlt harminc esztendő, amikor va­lahogy a fülébe jutott 1906-ban miért ke­resték. Jobban utána járt a dolognak és kiderült, hogy tényleg úgy igaz minden, ahogy hallotta. Mikor nem találták meg, valahogy két idegen ült bele a birtokba és azóta is ők gazdálkodnak rajta. Azonnal ügy­védhez ment és azóta perel. Ügyvédje erő­sen biztatja, hogv az övé lesz a 300 hold föld. fi HosHeny-ütcii Itt üeli (A ,,Békés“ munkatársától.) A Beue- dekvároson levő Keskeny-utcai lakosok a na­pokban 34 aláírással ellátott kérvényt nyúj­tottak be a városhoz. Beadványukban azt kérik, hogy utcájuk nevét változtassák meg s legyen Szent Imre-utca. A város- vezetősége a kérelemmel egye­lőre nem foglalkozik, de ha majd foglalkozik is vele, aligha teljesiti, mert hiszen Szent Imre hercegről már elneveztek egy teret és pedig éppen azt, amelyről a Iveskeny-utca is nyílik. Az uj elnevezés csak zavart keltene, illetve a Szent Imre-térrel kapcsolatosan fél­reértésre vezethetne. A város vezetősége tervbe vette, hogy az utcanevek kérdését egy általános program keretében rendezi. Ebben az ügyben már több értekezlet is volt s igy kilátás van rá, hogy rövidesen megszűnik az a zavaros helyzet, amely az utcanevek kérdésében jelenleg fennáll. Ivóvíz nélkül maradt Jeruzsálem (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A zsi- 1 dóság most ünnepli az újévet és általános a vélemény, hogy az arabok Palesztinában ezt az alkalmat újabb támadásokra használják fel. Az arabok között határtalan az elkese­redés, mert a legfőbb nemzeti bizottság ér­tekezletre hivta össze a nemzeti tanácsok vezetőit és ezt a kongresszust az angol fő­biztos a zsidó ünnepekre való hivatkozással betiltotta. Az angol főbiztosnak ezt az el­járását még egyes angol lapok is helytelení­tik. Mint Londonból jelentik, a Times pél­dául azt írja, hogy a főbiztos intézkedése rendkívül megnehezítette az arab nemzeti bizottság helyzetét, mert a kongresszus be­tiltásával a bizottságnak nem áll majd mód­jában megállapítani, hogy Palesztina arab lakossága helyesli-e az ellenállás beszünteté­sét. vagy sem? Egyébként péntekre össze­hívták az angol kormány tagjait és a mi­nisztertanács ekkor fog dönteni, hogy elren­deljék-e Palesztinában az ostromállapotot. Kedden az arab felkelők a levegőbe röpítették Aifarat község közelében a szi­vattyútelepet. ahonnan Jeruzsálem vízszolgál­tatását ellátják. A szivattyútelep felrobban­tása következtében Jeruzsálem vízellátása szünetel. A nyilaskeresztesek sajtóperében a tábla jogerősen felmentette Mitlásovszky Jánost

Next

/
Thumbnails
Contents