Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-16 / 211. szám

LXVIII. évfolyam 211. szám, Szerda Gyula, 1936 szeptember 16 E13flzetési árak : Megyedévre : 4 P 50 fillér Egy béra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér >*mSetégi díj előre fizetend®. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. Oobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem: részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Az eggyé lett Csizmadia András beszámolóján ezrekre menő közönség lelkesedett (A „ Békés“ munkatársától.) Az oros­házi választókerület közszeretetben álló kép­viselője, Csizmadia András vasárnap délután tartotta meg képviselői beszámolóját, amelyet a lakosság nagy érdeklődése előzött meg. A közönség már a kora délutáni órákban meg­töltötte a községháza udvarát, ahol három órakor megjelent az orosházaiak szeretett képviselője kíséretével. A szónoki emelvényen ott láttuk vár­megyénk főispánját, vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Bóiát, vitéz dr. Márki Barna alispánt, dr. Kiss László orosházi, dr. Marschall Ferenc békési, dr. Sorbán Jenő gyomai főszolgabíró­kat, a vármegyebeli képviselőket: gróf Pong- rácz Jenőt, Temesváry Imrét, dr. Tóth Pált, dr. Lányi Mártont, dr. Ángyán Bélát és a vendégképviselőket: Drózdy Győzőt, Maday Gyulát, Mezey Lajost, Plósz Istvánt. Ott volt dr. Tiiköry József endrődi nagybirtokos, dr. Blahó Dezső, a Nemzeti Egység várme­gyei ügyvezető titkára, dr. Torkos Béla az orosházi Nemzeti Egység elnöke és alelnöke: InstitoriSz György. A gyűlést Torkos Béla dr. helyi elnök nyitotta meg, majd általános taps és éljen­zés közben emelkedett szólásra Csizmadia András képviselő, aki arról beszélt, hogy a nép egyrésze mennyire elégedetlen a kormány­zat munkaeredményével. Ő sem elégedett, mert még nagyobb eredményt szeretne látni, melyre nagy szükség volna. Beszélt az adós­védelmi rendeletről, a kamatleszállításról, a munkabérek megállapításáról, a székesfővá­rosi törvényről, a nagy fizetések csökkenté­séről, a kisbirtokosok földadó-kedvezményéről, az egyszoba-konyhás lakások adója elenge­déséről, a kartelekről, amelyek túlkapásait nagyrészben nemzetközi voltuk miatt nem lehet megszüntetni máról holnapra, ügy érzi, hogy a kormány megtette a kötelességét és többet az adott viszonyok mellett aligha tehetett volna. Dr. Tóth Pál, a szarvasi kerület kép viselője arról beszélt, hogy Csizmadia András milyen nagy becsületet szerzett Orosházának. 0 maga is a gyorsabb haladás hive a kor­mányzati politikában. A karteleket csak nagyobb adóztatással lehet megszorítani. Adózási rendszerük rossz, amit gyökeresen meg kell változtatni. Nagyon szükséges a munkáskérdés sürgős megoldása, munkaalkal­mak teremtése. A Békésszentandráson meg­indult duzzasztó-épités három éven keresztül ad keresetet a munkásságnak és öt millió pengő van rá előirányozva. Szükség van a frontharcostörvény sürgős megalkotására. Beszél Mussolini és Hitler diadaláról. Plósz István kisgazda, az aldebrői (Heves m.) kerület képviselője beszélt ezután a szövetkezetek szép eredményéről a karte­lekkel szemben. Részletesen foglalkozik a telepítési törvény rendelkezéseivel, melyeket csak a rosszindulat nem ért meg. Az adó- elengedések különféle formái, a kamatleszállí­tás és a termények külföldi elhelyezése mind ennek a sokat szidott kormánynak a munka­eredménye. Örömmel látja, hogy az orosházi polgárság ragaszkodik képviselőjéhez. Lányi Márton dr. tótkomlósi képviselő tanusitja, hogy Csizmadia András milyen sokat dolgozik kerületéért. Részletesen fog­lalkozik a hitbizományi javaslattal, amelynek ő volt a parlamenti előadója. Vázolja a te­lepülési szövetkezetek sikerét, az adózási rendszert tulkomplikáitnak tartja, igazságos, progresszív adóztatás kell. A kormány handa- bandázás helyett dolgozik és cselekszik. Drózdy Győző kiskomáromi képviselő emelkedett ezután szólásra, s elmondja, hogy tíz évvel ezelőtt ő ellenzéki képviselő volt, azután Amerikába költözött, Csizmadia And­rás ott kereste fel őt. Ott hallotta Gömbös Gyula 1932 évi rádiószózatát, mely annyira megragadta, hogy hazajött. Itthon csak a nagy nyomorúságot látta. Gömbös Gyula megkezdte a munkát, amelynek egymás után mutatkoztak az eredményei. Beszél az adó­kérdésről, a hitbizományról, melynek a hittel semmi kapcsolata sincs, s melyhez évszáza­dok óta csak Gömbös Gyula merészelt hozzá­nyúlni. A Független Kisgazdapárt sem ezt, sem a telepítési törvényjavaslatot, melyek elsősorban szolgálnak agrárérdekeket, nem fogadta el. — Rossz a törvény, többet követelünk, kiáltott itt közbe a helyi Kisgazdapárt elnöke. Drózdy Győző a közbeszólásra elmondta azt a példázatot, hogy az egyszeri ember, akinek 1000 pengő helyett csak 998-at kí­náltak, a sárba szórta azt oktalanságában, mert neki pont 1000 kellett. A nemzetvé­delem legjobb formája, ha az arra érdeme­seket földhöz juttatják, s az arra épített piros tetős kis házat szívesen látogatja a gólya is. Megállapítja, hogy a Független Kisgazda- párt képviselőinek nagyrésze ügyvéd, tehát független a kisgazda társadalomtól. Beszél a külpolitika forrongó helyzetéről, majd a magyar belpolitika kisértő árnyképéről, Beth­len Istvánról. Gömbös Gyula nem bírta a rengeteg munkát, ma komoly beteg. Azzal zárja beszédét, hogy kívánja mielőbbi teljes gyógyulását. A mindvégig nagy érdeklődéssel hall­gatott gyűlést Institorisz György, a Nem­zeti Egység helyi alelnöke azzal az indít­vánnyal zárta be, hogy a gyűlésből a Nem­zeti Egység vezérét, Gömbös Gyulát távira­tilag üdvözöljék és ragaszkodásukról bizto­sítsák. A nagy lelkesedéssel fogadott indít­vány után a tömeg Csizmadia Andrást él­tetve oszlott széjjel. A orosházi beszámoló vasárnapja ismét olyan nap volt, amelyen a tétovázók, a félre­vezetettek bizonyságot szerezhettek arról, hogy az erős akarattal való összefogás min­den ellenséges gáncsoskodás ellenére halad a maga utján a cél felé és egymás után hozza létre a boldogabb jövő megteremtésé­hez szükséges kormányzati intézkedéseket. nemzeti erő, a közös felismerés dinamikus erejének milyen csodálatos és szinte félelme­tes megnyilatkozása volt az a paroxismusba csapó lelkesedés, amely Hitler hétfő esti be­szédét kisérte. Percekig éljenzett és tombolt a tömeg. Akik a rádió mellett ültek, szinte már attól tartottak, hogy a membrán izekre pattan széjjel s a tömeglelkesedés ereje szétrobbantja a lámpákat. Mintha nem is közvetités lett volna, hanem varázslat. Mintha nem is száz és száz kilométernyire történt volna a Harmadik Birodalom megszólalása Hitleren keresztül s az a mágia amely a rekedt szavakra perceken át visszhangot vi- harzott, hanem benn a szobában. Olyan ma­gával ragadó erővel hangzottak a szavak, a Vezér egyszerű, de a fanatizmus lángszár­nyain repülő szavai, olyan elementáris erővel viharzott a tömeg lelkesedése. Kell é ennél nagyobb bizonyság afelöl, hogy az eggyé lett nemzeti erő csodákra képes s még békés megnyilatkozásából is a történelem levegője árad. Kell é szebb és meggyőzőbb érv amellett, hogy az egység önbizalmat teremtő tudata megsokszorozza az egyén lélekszámúnál megszorzott tömeg erőmennyiségét, hogy az egységes akarat s annak fanatizmusa nemcsak a belső alkotó munka lehetőségét és maximumát biztosítja, hanem egyben az eredményes kül­politika egyik legcélravezetőbb eszközét is. A Harmadik Birodalom hétfő esti megnyi­latkozása újabb figyelmeztetés azoknak, akik elvakult pártpolitikájukkal s azok köny- nyelmü praktikáival a nemzet erejét fecsér­lik, akik parcellázni akarják a társadalmat, nem törődvén azzal, hogy játékuk tétje a nemzet jövője. Az a politika a békeidőkkel együtt el­múlt, amikor Liliput és Blefescu-szerii ellen­tétek alapján pártpolitikusdit lehetett ját­szani a vasárnapi liter kadarkák mellett. Ma már nem vasárnapi időtöltés a politika, ha­nem hétköznapi szükséglet és nem mellék­lete a kadarkának, hanem maga a közvet­len szükséglet: a kenyér. A széthúzás : a megakasztott belső alkotómunka és a csök­kent kilátású külpolitika, az egység : a tö­retlen vonalú lejlődés és külpolitikai előbb- rejutás. Az előbbi a kisebb, az utóbbi a nagyobb darab kenyér. Az egyik a civa­kodó máé, a másik az alkotó jövőé. 'fes­sék választani. Nagy Gusztáv. Gömbös miniszterelnök állapota örvendetesen javul (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Göm­bös Gyula otthona állandó összeköttetést tart fenn a München melletti szanatóriummal és onnan jó hírek érkeznek a miniszterelnök egészségi állapotáról. Akik meglátogatták a szanatóriumban, azt a benyomásukat közöl­ték a miniszterelnök itthoni környezetével, hogy Gömbös Gyulánál az elmúlt héten, ör­vendetes erőgyarapodás következett be. Élet-

Next

/
Thumbnails
Contents