Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-13 / 209. szám
1936 szeptember 13 BÉKÉS Hui és Pe Irta : IMPLOM JÓZSEF Mint már két héttel ezelőtt megemlékeztünk róla. a gyulai Városi Muzeum ásatásai során a nyár derekán napfényre kerültek a középkori Szentbenedek elpusztult templomának alapfalai. A szentbenedeki iskolától nenn messze Mundruczó Györgyék földjén állott, a kis templom, amelynek régebbi részét még a. tatárjárás, 1241 előtt építették, toldalék-részét pedig az 12<>ö-as évek második felében. Az ásatás tanúbizonysága szerint a templom, igy tehát a falu is a XIII. században már állott. (Első Írásos említése azonban csak 1403-ból van.) A falu az oklevelek tanúsága szerint 1552-ig állott fenn. Ebben az évben a török prédálta végig ezt a vidéket. A kis falu lakossága is szét futott vagy rabszijra került. Szentbenedek község a környékbeli többi, apró faluval együtt a török pusztítás áldozata lett. . Minden középkori templom mellett ott találjtk a temetőt is. Árpádházi királyaink alatt szigorú törvények kötelezték a papot és a bírót, hogy még a vándort és a rabszolgát is csak a templom mellett temethetik el. A szentbenedeki temető sírjai huzamos temetkezésre mutatnak. Ugyanarra a helyre négyszer-ötször is temettek. Érintetlen régi sirt nem is lehetett találni. Mégis a temető maga is arra vall, hogy oda a XIII. századtól a XVI. századig temettek. A sírok mellékletben szegények. Pénz csak egy sírban volt: három átlyukasztott dénár II. Ulászló idejéből (1490—151G.) Az a körülmény, hogy a dénárok át vannak lyukasztva, arra mutat, hogy amikor azokat a sírba tették, már nem voltak használatban, hanem mint -régi pénzeket felfűzve dísznek használták. Vagyis ez a sir az 1500-as éveknek a közepe tájáról származhatik, ami teljesen összevág az 1552-es évvel, amikor — mint láttuk — a falu elpusztult. Szentbenedek sorsában osztozott a környékbeli többi falucskával együtt Györke is. ÍElső okleveles feljegyzés erről a községről is 1403-ból maradt fenn. 1552-ben ennek a lakossága is elmenekült a török elöl. A lakosság .egy része azonban visszatért és négy éven át tengődve-kinlódva még fennállott a falu. 1556-ban azonban, amikor a török már Gyula külvárosába is bemerészkedett és a ferencrendi barátokat is menekülésre kény- szeritette, végképpen elfutott Györke lakossága is. A falu lakatlanná vált. A kis templom is a többi pusztatemplom sorsára jutott. Az omladozó falakat a török lebontatta és Gyulára behordatta. A templom helye azonban nem ment végképpen feledésbe. A téglás-köves györkehelyi domb, mely ma Béres Ferenc földjén van, mindig izgatta a kincskeresők képzeletét. Mint minden dombban, ebben is hajószámra áll szerintük az arany. Az olykorolykor fellobbanó mocsárgáz kékes lángjában az arany tisztulását látják. Meg is ásták a dombot már több Ízben. Mogyoróssy János feljegyzése szerint a múlt század első felében is megásták. Terméskőből és téglából épített „sírboltot“ találtak sok embercsonttal, de találtak egy „keresztelő kutat“ is, mely többszegletü alakkal birt és egy háromláb- nyi magas oszlopot alkotott. Ez az oszlop sokáig megvolt a mai györkehelyi iskolával szemben a Kempf József-féle földön, ott volt régebben a Rácz-féle tanya. Ennek az udvarán állott ez a kőoszlop, amelyről a gazda lóra szokott volt szállni. A ködarab 3 5r3TT‘ Oly könnyűül|j| a szép bőrt ápolni! Lux Toilet So; megőrzi arcbőröm üde, bársonyos és tiszta szépségét . . . mondja JEAN HARLOW Me(ro) • HOLLYWOOD SZÉPSÉG SZAPPANA KAPHATÓ ÄI ! N I) íí N P T T. * ÁRA 40 PILLÉR. sajnos elkallódott s nyomára ma már sehogy sem lehet ráakadni. A györkehelyi domb egy régebbi tulajdonosa, Bakó Imre a múlt század derekán az alapból csaknem minden követ és téglát kiszedett. Amikor ugyanis az abszolút korszakban a Bonyhádi-utat kövezték, a gazdáknak közmunkába Nagyváradról kellett behordani a követ. Bakó Imre nem Váradra járt kőért, hanem a dombból csákányozta ki a termésköveket. Alapos munkát végzett. A multhéten feltárt templomalapban alig lehetett már egy-két követ találni. A templom alapjából megállapítható, hogy ezt a templomot is egyizben kibővítették. A régebbi templomot teljesen azonos módon építették, mint a szentbenedekit, vagyis a megásott alaphoz sárgaföldet bunkóztak, erre téglasor, majd újabb sárgaföld- döngölés. téglasor stb. került. A téglák mérete is ugyanaz: a mainál szélesebb és laposabb. A templom tehát a szentbenedeki templommal egyidőben, a tatárjárás előtt épült. Csakhogy mig a szentbenedeki templomot. ugyanoly építési móddal téglával hosszabbították meg, addig a györkei tolda- léka terméskőből készült. Az uj résznek támasztópillérei nem voltak. A nagyobbitás bizonyára még a XIII.. század közepén történt. A templom körül itt is temető volt. A sírok tanúsága szerint azonban a település már legalább 100 éve fennállott, amikor a kis templom felépült. A temetkezés itt is huzamos volt. Ugyanabba a sírhelybe többször is beletemettek. A legutolsó sírok a XVI. századból valók. Megemlítjük még, hogy a középkori templomok bejárója nyugat felé, oltára kelet felé nézett. A? építkezést a templom védőszentjének ünnepén kezdték meg. A templom hossztengelyét (irányát) ezen a napon állapították meg. Iránytű híján azonban csak a napkelte irányához igazodhattak. Tudva^ levőleg a nap pályája télen alacsonyabbnak, nyáron magasabbnak látszik. A nap felkelési helye közt tehát a különböző évszakokban nagy eltérés van. A szentbenedeki templomot megállapíthatóan tavasszal (Benedek napja, március 20), a györkeit ellenben nyáron — ilyen időtájban — építették. Szobafestést Ízléssel, Cimfestést olcsón, Mázolást tartósan Kutas Miklós Gyula ilO-í— v*. Gróf Klebelsberg Kunó-utca 19. Poloskairtást j ó tá I I á s s a I vállalok. Kocsi, kerékpár és ház- számtáb Iák azonnal készülnek. Raktárátrendezés miatt különféle síremlékek nagyon olcsón eladók MOGYORÓSSY szobrásznál Gyulán, az evangélikus templom mellett. Ugyanott diszes cementjárdalapok olcsón kaphatók. lUOi 2—y
