Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-12 / 208. szám

LXVIII. évfolyam 208. szám, Szombat Gyula, 1036 szeptember 12 Elöösetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér ügy hóra: . 1 P 50 fillér fidékre : . 1 P 80 fillér iür-áetési díj előre flzeteaiő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem’ részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nerc adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Örvendetes javulásról számol be az alispáni jelentés Nem lesz inségmimka (A „Békés“ munkatársától.) A vár- ’ megye közigazgatási bizottsága folyó hó 11-én délelőtt ülést tartott. A bizottság elé vitéz Márki Barna dr. alispán részletes jelentést terjesztett a vármegye közállapotáról, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk : Közbiztonság Az elmúlt hó folyamán a személybiz­tonság 132, mig a vagyonbiztonság 353 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 7 esetben történt. Államellenes, vagy defétista mozgal­makról nem kaptam jelentést. Féldmivelés, ipar és kereskedelem. Az elmúlt hónap időjárása mezőgazda- sági szempontból rendkívül kedvező volt, amennyiben a júliusi nagy hőség és száraz­ság után kellő mennyiségű csapadék esett. A kerti veteményfélék igen jó termést adtak. Bőséges az idei gyömölcstermés is, ámbár az utóbbi napok szeles időjárása a gyümöl­csösökben meglehetős károkat okozott. A cséplési munkálatok teljes rendben és minden fennakadás nélkül befejezést nyer­tek. A búzatermés átlagosan 10—14 <p, irpából kb. ugyanennyi, a zabtermés valami­vel gyengébb. A kielégitő termés következményeképpen a mezőgazdák helyzetében lényeges könnyebbedés és számottevő javulás következett be. Különösképpen előnyös a gazdákra a kir. kormány azon in­tézkedése, hogy a búza állomási árát minimálván, megakadályozta a feltétle nül bekövetkezendő áresést, annál is inkább, mert a cséplési munkálatok befejezése után az eladósodott és a köz-, va­lamint magántartozásokkal hátralékban lévő és a ruházati cikkekből kifogyott termelők nagy mennyiségben dobták piacra különösen a búzát. Igen kedvezően befolyásolja a mező- gazdaság helyzetét az állatárak emel­kedése is. A ló és szarvasmarha ára különösen magas és a nagy kereslet mellett a kínálat elég csekély. Ugyancsak magasabbak a múlt év­hez viszonyítva a baromfiak ára is. Az ipar és kereskedelem helyzetében ugyancsak szemmellátható fellendülés muiatkozik. Ez a fellendülés különösen észlelhető a ru­házati iparban. Jellemző a terméseredmény kedvező hatására, hogy az országos vásárok alkalmából igen sok iparosnak már a déli órákban el­fogyott az árnja, mert a mezőgazdaságból élő közönség vásárló ereje nagy mértékben emelkedett. Különösen a ruházati iparban mutatkozó konjunktúra annak a következménye, hogy a mezőgaz­dák, valamint a mezőgazdasági és földmun­kások úgyszólván évek hosszu sora óta mi­nimális jövedelemre tettek szert, minek következtében nem ruházkodtak és teljesen lerongyolódtak és ruházati szükségleteiket most igyekeznek fedezni. Nem mutatkozik azonban mindezideig javulás az építőipari és ezzel rokonipari szak­máknál. Nem igen fordul elő jelentősebb munkaalkalom, leginkább csak kevés, apróbb tatarozási munkákból tartják fenn, úgy ahogy, magukat. E helyen jelentem be, hogy a békés­csabai szövőgyárakban sztrájkmozgalom indult meg a hónap végén. Sztrájkbaléptek a Mer­kur Szövőgyár, a Rokka köt- szövőgyár, a Weisz István-féle szőnyegszövőgyár, — mun­kásai, valamint a Rosenberg Gyula kőfaragó üzemében néhány és a békéscsabai bőripari- munkások közül 104 munkás. A sztrájk oka: egyrészt a munkások részéről követelt bér­emelés megtagadása, másrészt pedig a mun­kásoktól fokozottabb munkát kívánó újabb rendszerek bevezetése. A hatóság közbelépé­sére egyes helyeken megegyezés jött létre és a munkások a munkát felvették. Az egyez­kedések azonban mindenütt folyamatban van­nak és remélhető, hogy a megegyezés meg is fog hamarosan történni. A sztrájkoló munkások, az áll. rend. jelentése szerint, ezideig a legrendesebben viselkedtek és karhatalmi beavatkozásra nem került sor. Közlekedés, tűz és árvédelem Az állami és törvényhatósági utak álla­pota ellen figyelemreméltó panasz hozzám nem érkezett. A védgátak és töltések jó állapotban vannak. Augusztus hónapban a vármegye terű létén előfordult tüzesetekről 16 tüzkárjelen- tés és számlálólap érkezett be. A tűzkár épületekben 5178 pengő, ingóságokban 6045 pengő. Az összes tűzkár 11223 pengő, biz­tosítva volt 9318 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 1905 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. A közúti alap előirányzott bevételei a kedvezőnek mutatkozó gazdasági viszonyok következtében fokozott mértékben folynak be ugyanannyira, hogy most már a költségvetés­ben előirányzott útépítési és útjavítási mun­kálatokat korlátozás nélkül megindíthattam és azok kedvező időjárás esetén, még a folyó évben befejezhetők is lesznek. A munkásság szempontjából véleményem szerint, nem volt kedvezőtlen az, hogy az ntépitési és útjavítási munkálatok julius és augusztus hónapban, tehát az aratási és csép- lés ideje alatt szüneteltek, mert a munkás­ságnak módjában volt igy az aratási és csép­lési munkálatoknál foglalkozni, mig most ősszel, a folyamatban lévő munkálatoknál, további keresetekre lesz módjuk. Vegyesek A közigazgatás menete az elmúlt hó folyamán általában zavartalan volt. Dacára annak, hogy a múlt év kedve­zőtlen adófizetési eredményei miatt a vár­megye nyugdíj alap bevételei, tekintélyes százalékban nem folytak be, a tisztviselői nyugdijakat, főként az állategészségügyi és közegészségügyi alapok tökéiből vett kölcsö­nökből akadálytalanul tudtam kifizetni. Ezek az alapok most már kimerültek, újabb köl­csönöket nyújtani nem tudnak, miért is fel­hatalmazást kértem és kaptam a törvényható­sági bizottságtól, hogy más alapokat és ezek között az útalapot is igénybevehessem és onnan kölcsönt vehessek fel. A törvényható­sági határozatot, mely nekem engedélyt adot- a kölcsönök felvételére, a belügyminiszter ut nem hagyta jóvá és arra kötelezett, hogy ar esetleg már a törvényhatósági határozaz alapján felvett kölcsönöket az alapoknak fit zessem vissza. Ennek a belügyminiszteri ren­deletnek következményeként az a veszély fenyegetett, hogy szeptemberre a nyugdíj- illetményeket kifizetni nem fogom tudni. Sürgős felterjesztésemre azonban a belügy­miniszter ur döntését nem változtatta ugyan meg, de a szeptemberi nyugdijilletmények kifi­zetéséhez szükséges 42 000 P-t köl­csönként kiutalta. Ezen kölcsönnel a nyugilletmények szep­tember hónapra utalványozhatok voltak és tekintettel arra, hogy az adófizetések ked­vezőnek mutatkoznak, remény van arra, hogy a nyugdijak kifizetése most hosszabb időn át, akadályokba ütközni nem fog. ín­ségről a folyó évben nem lehet szó és igy ennek enyhitesére a kéltségre tésekben semmiféle összeget nem tartok szükségesnek előirányozni. Ennek dacára azonban a költségvetés elő­irányzatának végösszege javaslatom szerint még sem változna, mert inségmunkák helyett megfelelő olyan közmunkák előirányzását vettem tervbe, melyeknek végrehajtása szükségesnek mutat­kozik. Jelentem a közigazgatási bizottságnak, hogy a törvényhatósági bizottság által en­gedélyezett búza és gyümöieskiállitások elő­készítési munkálatai folyamatban vannak. Nehézség a buzakiáliitás megrendezése körül mutatkozik, mert a földmivelésügyi miniszter ur a törvényhatóságnak azt a határozatát, melyben a buzakiáliitás költségeire 4 300 P-t szavazott meg, nem hagyta jóvá és a kiál­lítás megrendezéséhez szükséges összeg ren­delkezésére nem áll. Tekintettel azonban alja a nagy érdekre, mely a mezőgazdaság fejlődése szempontjából a buzakiáliitás meg­tartásához fűződik, a munkálatokat mégsem szüneteltetem, hanem egyelőre, saját felelős­ségemre a szükséges összeget abban a tudat­ban folyósítom, hogy a törvényhatósági

Next

/
Thumbnails
Contents