Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-09-11 / 207. szám
2 b EKES 1936 szeptember 11 A Csarnokon kívüli kereskedők mozgalmat indítottak, mert a piac-bizottságban nincs képviselőjük A Kereskedelmi Csarnokban a kereskedők negyedrésze sincs benne (A „Békés11 munkatársától.) A városi képviselőtestület augusztus 31-én megtartott közgyűlésén a póttárgysorozat napirendre hozta a piac-áthelyezésének kérdését. Az állandó választmány javaslatára a közgyűlés bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására annak kimondásával, hogy a bizottság harminc napon belül köteles véleményét előterjeszteni. Tizenhat tagot delegáltak a bizottságba, amelynek ezeken kívül hivatalból tagjai a városi főjegyző, a főügyész, a főorvos és a műszaki tanácsos. A gimnázium igazgatóját, az államrendőrség vezetőjét, az ipartestület és a kereskedelmi csarnok elnökét pedig felkérte a közgyűlés a bizottságban való részvételre. A Kereskedelmi Csarnok választmánya hétfőn este értekezletet tartott a piac-kérdésben és azt a határozatot hozta, hogy megszavaztatják azokat a kereskedőket, akik a Csarnok tagjai és az elnök ezt a többségi álláspontot fogja képviselni a bizottságban. A Kereskedelmi Csarnok elnöke és választmánya ezzel a határozatával teljesen korrekt álláspontra helyezkedett, a baj csak ott van, hogy a Kereskedelmi Csarnok nem képviseli a gyulai kereskedők egyetemét, mert tagjai között a kereskedők negyedrésze sincs benne. A képviselőtestületnek pedig azzal, hogy a gyulai érdekképviseletek között a kereskedelmi Csarnok elnökségét is megkereste a piac-bizottságban való részvételre, épen az volt a célja, hogy ebben a bizottságban a gyulai kereskedők állásfoglalása jusson kifejezésre, hiszen ez a súlyos (A „Békéskí tudósító ja jelenti) A nemzeti szocialista párt hagyományos nürnbergi kongresszusának első munkanapját, mint minden esztendőben, idén is Hitler birodalmi vezér kiáltványának felolvasása vezette be. A kiáltvány visszapillantást vet a nemzeti szocialista kormányzat első négy évére és programot ad a következő négy esztendőre. Az első négyéves program vezető gondolata volt Németország becsületének, szabadságának és egyenjogúságának kivivására, a következő négy év munkaprogramja pedig a gazdasági függetlenités megvalósítása lesz. Rámutat Hitler kiáltványában arra, hogy a nemzeti szocialista kormányzat a négy év alatt a munkanélküliek számát hat millióról egymillióra csökkentette, a német parasztbirtokok elárverezése megszűnt, a német nemzeti jövedelem évi 41 milliárdról évi 56 milliárdra növekedett, a középosztály a kézművesség és kereskedelem ismét fellendült, a hajóépités megindult, a birodalmi adóbevételek összege öt milliárd évi növekedést miítát, rendbéhozták a német vasutak pénzügyeit és megindul' a gépkocsiutak, hidak és terepek építése. Ha a német népet tizenöt esztendőn kérdés a fogyasztók után elsősorban a kereskedők érdekét érinti legérzékenyebben. A gyulai kereskedők túlnyomó nagy többsége — azok, akik nem tagjai a Csar noknak — nem látják érdekeiket kellőképen képviselve s épen ezért elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a város polgár- mesteréhez azzal a kéréssel, hogy a piac bizottságban az ő képviselőjük is helyet foglaljon. Ez áz állásfoglalás annál is inkább indokolt, mert a mai piac körül elhelyezkedett kereskedők legnagyobb része nem tagja a Csarnoknak s ők a maguk felfogását akarják a bizottságban kifejezésre juttatni. A kereskedők többségének teljesen igazuk van, amikor legeminensebb érdekeiket maguk akarják megvédeni, de az aligha sikerülhet, hogy a bizottságban az ő delegáltjuk is helyet foglalhasson, mert a bizottság tagjait a képviselőtestület jelölte ki s igy annak kiegészítését is csak a képviselőtestület intézhetné el, ami az idő rövidsége miatt lehetetlen. A kérdés megoldása ilyenformán csak az lehet, hogy a Csarnokon kívül álló kereskedők a bizottság tagjai közül felkérnek valakit érdekeik képviseletére vagy egy erre megalakított küldöttség utján a bizottság minden tagjánál eljárnak, hogy őket érdekeik védelmére megkérjék. A bizottságnak bizonyára nincs egyetlen tagja sem, aki elzárkóznék az elől, hogy az egzisztenciális érdekeikben súlyosan fenyegetett kereskedők kérését meghallgassa és az ő jogos védelmük szempontját a bizottság tanácskozásában szóvá tegye. keresztül nem sajtolták volna ki teljesen és ha még mindig meglennének saját gyarmatai, akkor sokkal könnyebben bírná megoldani feladatait. Németország semmiesetre sem mondhat le gyarmati követelésének teljesítéséről. A német nép életjoga éppen olyan erős. mint bármely más népé. Németország nem hajlandó arra, hogy valamilyen idegen katonai hatalom védtelen játékszerévé váljék. A kancellár ezután a bolsevista propaganda aknamunkájával foglalkozott. Németország nem fél bolsevista betöréstől, de a német nép el van tökélve arra, hogy amint már a birodalom belsejében egyszer s mindenkorra végzett a világ uszitóival, a külföldről jövő támadást is a legbrutálisabb szilárdsággal fogja visszaverni. A német népnek nincs más kívánsága, mint az. hogy békében és barátságban éljen mindazokkal a népekkel, amelyek maguk is békét akarnak, de utolsó emberük is síkra száll szabadságáért és függetlenségéért. A kancellár kiáltványát óriási lelkesedéssel fogadták és percekig tartó tapsviharok szakították félbe. A pártértekezlettel kapcsolatos kiállítások közül egyébként legnagyobb sikere „a világ'első számú közellensége, a bolsevizmusk‘ név alatt megrendezett kiállításnak van. amely megrázó képekben szemlélteti a szovjetoroszországi állapotokat. Áttekintést nyújt arról az eszközeiben egyáltalában nem válogató küzdelemről, amelyet a bolsevizmus a világ minden országa ellen folytat. Tízmillióra tehető csak azoknak a száma, akik Szovjetoroszországban éhen haltak és az első öt évben kivégzettek száma túlhaladja a 860 ezret. Hatmillió ember sínylődik kényszermunkatáborokban. A vörös hadsereg létszáma kétmillió sorkatona és tizenegymillió tartalékos. Érdekesen szemlélteti az egyik táblázat, hogyan gurul a szovjetpénz Moszkvából a világ különböző államaiba a forra- dalmositás szolgálatában. Nagyszabású politikai gyűlésnek Ígérkezik Csizmadia András beszámolója, (A ,,Békés“' munkatársától.) A Nemzeti Égység orosházi szervezete kedden este igen nagy számú résztvevővel és lelkes hangulatban tartotta meg választmányi ülését. Dr. Torkos Béla elnök erős hazaszeretettöf áthatott, lendületes és tartalmas beszédben vázolta a szervezkedés célját, majd kiosztotta az országos központi elnökség által kiállított kinevezési díszokleveleket az egyes csoportok elnökeinek. A propaganda bizottság elnöke dr. Ravasz Antal ügyvéd, a népművelési bizottság elnöke Balassa János igazgató-tanitó, a gazdasági csoport elnöke Bartha Ernő tanár és az ifjúsági csoport elnöke dr. Szemenyei Bálint ügyvéd lett. A választmányi ülés ezután Csizmadia András országgyűlési képviselő beszámolójának az előkészítésével foglalkozott. A beszámolóra eddig a következő képviselők jelentették be részvételüket: Mezei Lajos, vitéz Várady László, dr. Tóth Pál, dr. Ángyán Béla, dr. Drózdy Győző, dr. Temesváry Imre, dr. Lányi Márton és gróf Pongrácz Jenő. Jelen lesz a beszámolón a vármegye részéről vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán és vitéz Márky Barna dr. alispán, az iparügyi minisztérium részéről pedig báró Kruchina Károly osztályfőnök. Bornemissza Géza iparügyi miniszter megjelenése még bizonytalan, de ha megengedi hivatalos elfoglaltsága, a gyűlésen ő is minden bizonynyal megjelenik. Minthogy a gyűlésen a vendég képviselők is fel fognak szólalni, Orosháza polgársága nagy érdeklődéssel várja a beszámolót, de első sorban Csizmadia András képviselő beszédét. Amint már közöltük, a képviselői beszámoló az ipartestület 50 éves fennállásának jubileumi ünnepségével kapcsolatban, f. hó 13-án (vasárnap) délután 3 órakor lesz a községháza udvarán. Repülő szacharin (A „Békés“ munkatársától.) A napokban az egyik Békéscsabára befutó budapesti személyvonat ablakából, nem messze a bejárati váltóktól, egy nagy csomagot dobtak ki. A vonaton utazó pénzügyőrök figyelmesek lettek a kirepülő csomagra s mikor a vonat befutott, visszasiettek és megkeresték. Gyanújuk alapos volt: a csomagban 4 kilogram szacharint találtak. A szacharint természetesen elkoboznák s nyomozást indítottak a csempészek kézrekeritésére. Keresek több száz hold földet parcellázással való értékesítésre. Molnár Albert mérnök Gyulán. 1064 9—* Tízmillió ember balt ében Szovjetoroszországban Pártkongresszus Nürnbergben — Gyarmatokat követei Németország
