Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-09-06 / 204. szám

2 BÉKÉS 1936 szeptember 6 MARGO Fából vaskarika Az ezidőszerint kisgazdapárti eszméket szol­gáló helyi «orgánum », amely arról a kísérletéről nevezetes, hogy mindenképen komoly tényezőként szeretne szerepelni a vármegyei sajtóéletben s abban az elképzelésben tetszeleg, hogy amit ir, az emberek készpénznek veszik, legutóbbi számá­ban ismét iskolapéldáját szolgáltatta annak, hogy miképpen kell a tényeket hamis megvilágitásba helyezni s tendenciózus állításokkal megtéveszteni a jóhiszemű olvasót. Az Endrődön tartott gszda- és munkás-gyűlést ugyanis a Nép helyi zászló- bontásaként tüntette fel s a következő nagyhangú mondattal nyitotta meg az objektiv tények biro­dalmából »kiküldött“,mondhatni száműzött »munka­társ» beszámolóját: « Az erőszakolt Nép szervez­kedésnek oly nagyarányú kudarcairól adhatunk ezúttal beszámolót, mely országos viszonylatban is ritkítja párját.« Ami nem jelenthet mást, mint, hogy az endrődi gazda- és munkásgyülés nem szakkérdésekkel, hanem politikával foglalkozott s nem volt egyéb, mint a Nép helyi szervezetének zászlóbontása Mit tesz azonban a kurta memó- riáju tudósítás ? Felejt. S felejtvén, hogy a gyű­lést «politikai »-nak kiáltotta ki, az «endrődi gazdatársadalom egyik elismert vezetőjének» sza­vait idézve azt Írja, hogy a «lakosság a gyűléssel szemben sem Nep-párti, sem Nep-ellenes nem volt« továbbá, hogy Temesváry Imre volt «az egyedüli szónok, aki politikát vitt a beszédébe.» Ha az a gyűlés a Nép zászlóbontása, tehát politikai gyűlés lett volna, akkor alig hihető, hogy a nagy számban felvonult szónokok közül csak egyetlenegy beszélt volna politikáról. Már most aztán tessék ítéljen maga az olvasó azon állítások értéke felől, amelyek a lapban a nemiétező poli­tikai zászlóbontásról napvilágot láttak! Nem volt politikai gyűlés, tehát politikai gyűlés volt. Ez az, amit úgy hívnak, hogy »fáhól vaskarika». További csalafintaság á la Uferini Ezt is Írja a sajátos igazságu orgánum : .,Nagy lehangoltságot ke’tett a Nép köreiben, hogy a beigért miniszteri és államtitkári látogatá­sok egytől-egyig elmaradtak.“ így. Egytől-egyig. Nyolc sorral lejebb pedig már mégis azt Írja, hogy feltűnést keltett Schandl államtitkárnak az OKH elnökének felszólalása ! ! ! Ördög és pokol! Mi is volt hát tulajdonképpen ott Endrődön ? Egytől-egyig elmaradtak az államtitkári látogatások, vagy pedig nem maradtak el és Schandl mégis csak ott volt és beszélt ? Boszorkányos egy mun­katárs volt az a kiküldött, aki ha akarta, volt államtitkár, ha meg nem akarta, hát nem volt! Ezt még Uferini is megirigyelné tőle. Pártpolitikai számtan A független kis Uferini bűvészmutatványa azonban nem zárul le az államtitkár-számmal, főn két tömegjelenet is, az egyik a községháza udva­rán, a másik pedig, — óh, Uram, bocsásd meg! —, benn a templomban. A községháza udvarán érdektelenek becs­lése szerint is volt mintegy 1800 2000 ember, ami igen nagy szám, tekintettel arra, hogy a gyűlés nem politikai attrakció volt, mint az a bi­zonyos szomorú emlékű sortüz, hanem egyszerű, frázis- és demagógia-mentes, oktató szakgyülés, amelyen gazda- és munkásproblémákkal foglalkoz­tak a szónokok. Egy-két mágikus mozdulat az orgánum munkatársa részéről, egy kis pártpoliti­kai számtan s hipp-hopp, az ezerfőnyi tömeg már csak „alig háromszáz" fő Az endrődi plébánia-templom befogadó- képessége 2800 fő. Tömve volt. Ebben a tö­megben azonban a tudósítás szerint a felnőttek száma mindössze csak 84 volt. A többi felnőtt hová lett ? Ezt kérded nyájas olvasó ? Eltüntette a pártpolitikai számtan ! Mit ér a szakkérdés, ha nem lehet belőle pártpolitikai tőkét kovácsolni ? Csak anynyit jegyzünk meg még, hogy kár volt nem elmenni a gyűlésre Andaházi Kasnya Béla képviselőnek. Kár, hogy nem érdeklődött azon gazda- és munkásproblémák iránt, amelyek a gyűlésen szóbakerültek s amelyek mégis csak közvetlenebb vonatkozásban állanak az istenáldotta nép kenyerével, mint a pártpolitika frázisai, vagy mint egy kinyilatkoztatásszerü cipőcsere Ígérete a kortézia napjaiban. Ilyen sugalmazásu tudósításoknak nincs helye a magyar életben. Ma nem széthúzást, hanem öszzefogást kell hirdetni. Különösen most, hogy egy békésebb politikai éra van kialakulóban. Endrédnek is, mint minden magyar falunak, egyet­értésben kell élnie s aki útjában áll annak, hogy a mindenki által áhitott béke és nyugalom visz- szatérjen a község életébe, az könnyelmű és felelőtlen játékot uz. Vigasztaló, hogy e köny- nyelmü játék már nem tarthat soká sehol: a nép lassan rájön, kik azok, akik célnak és kik azok, akik csak eszköznek tekintik. Újra megállapítjuk: Endrőd nagy ünnepet ült a vasárnapi gazdanapon Endrődi kisgazda válasza a kisgazda- párti lap cikkére (A Békés“ munkatársától.) A Békés keddi számában pontosan beszámoltunk az Endrődön múlt vasárnap megtartott gazda­napról. Az eseményeket hűen regisztráló tudósításunk után a Magyar Alföld csü­törtöki száma is beszámolt az endrődi vasárnapról. Ez a politikai gyűlölködésből fakadó kisgazdapárti „beszámoló“ a leg­nagyobb mértékben felháborította Endrőd község józan többségét és ennek a méltó felháborodásnak ad kifejezést Varjú József kisgazda alább következő Írása: Az endrődi gazdanapról a Magyar Al­föld f. hó 3-i száma irja, hogy annak „oly kudarcáról adhatunk ezúttal beszámolót, mely országos viszonylatban is ritkítja pár­ját“. A Magyar Alföld beszámolója meg­döbbentette Endrőd község egész egyete­mét. Megdöbbentette a nagy többséget a körülmény, hogy a valótlanságoknak ilyen tömegét veti papírra, a kisebbik — tábo­rához tartozó — ellenzéki csoportot pedig a bámulat, hogy ilyen vakmerőén próbál­nak port hinteni a vármegye jelen nem volt kisgazdáinak szemébe. Nem is méltó arra ez a gyűlölettől és elfogultságtól ihle­tett s beszámolónak nevezett nyomdatermék, hogy vele foglalkozzunk, csak a rendezőség és gazdatársaim nevében teszek néhány megállapítást a felsorolt tűrhetetlen valót­lanságokkal szemben : 1,. A plébánia előtt szombat este nem 40, hanem legalább 200 ember — 60 szá­zalékban kisgazda és munkás — volt jelen. 2. Templomunk Békésvármegye máso­dik legnagyobb kát. temploma s hitelesen megállapított 2800 férő hellyel bír a szen­télyen kívül s a tény az, hogy zsúfolásig megtelt még a szentély is. Iskolák, leven­ték felvezetve nem voltak, arra senki, senkit nem utasított. Amikor tehát a Magyar Al­föld erre abszurd cinizmussal azt mondja, hogy 84 felnőtt volt a templomban, a saj­tójogi felelősséggel össze nerrr egyeztet­hető súlyos és vétkes könnyelműséggel Endrőd község 96 százalékos katolikus és túlnyomó nagy többségében — hála Isten­nek — hitbuzgó és mélyen vallásos lakos­ságát sérti meg legszentebb lelki köteles­ségének : a hálaadásnak az Úristennel szem­ben való impozáns kifejezése alkalmából. Úgy látszik, a Magyar Alföld az Úr­istent is a Nep-élharcosok közé sorozza, Akitől megvonni akarja azt a keveset is, amit Endrőd község becsületes kát. népe meleg szívvel és benső hódolattal nyilvánított. 3. A gyűlésen több, mint 2000 ember ! „ténfergett“ s nem 300. 4. Tendenciózusan ismétli az óvodások jelenlétét, de elhallgatja, hogy ezek az apró­ságok — 10 gyermek — szivbemarkoló, könnyfakasztó arató jelenettel szerepeltek. 5. A programnak alig telét közli. 6. Az ebéden 315 befizető és résztvevő helybelin felül, még 35 vidéki vendég is ült az asztalnál, tehát nem 170, hanem 350 ember ebédelt. 7. Tendenciózus a beállítás, hogy a főispán és az alispán „még az ebéd előtt elhagyta Endrődöt.“ Ugyanis előzetesen ér­tesítést kaptunk, hogy nekik a békéscsabai evangélikus jubiláris ünnepi diszebéden kell résztvenniök, ahol Raffay püspök ur is jelen volt. Ezt elhallgatja. 8. A »kudarc okáról« megkérdezett informátor nem az endrődi közállapotok valódi állásáról informált, hanem kéjelgett abban, hogy egy jelentéktelen kis csoport­nak, amely az agilitást csak választáskor szereti, közszeretetben álló apátplébánosunk iránt megnyilvánuló olthatatlan gyűlöletét ismét újságpapírra viheti. Ezzel az informátor apátplébánosunk magasan álló személyének nem, de a község becsületének, elsősorban önmagának, egyéni­ségének ártott. Tehát nem a kudarc inul felül minden képzeletet, hanem a személyes gyűlöletnek köz- és társadalmi életbe való indokolatlan bevitele akkor, amikor a gazda- és munkásnap jelentőségét az informátor is elismeri. Es ha még három-négyszáz ember nem jelenhetett meg a gyűlésen, informáto­rék az okai, mert nem restelték ellenakció­val a gazdaközönség kisebbik részét a köz­érdekű, politikamentes és közhasznú gyűléstől visszatartani. Következtetésül csak annyit mondok: 1. A Magyar Alföld Endrőd község jó- érzésü közönsége előtt tényleg beszámolt. Elkészült. Beszámolt arról — és most már tudjuk, hogy mennyire hihetünk sorainak komoly dolgokban. 2. Kiküldött tudósítóját a magyar gazda meleg szeretetével fogadtuk. Talán megár­tott neki ez a fogadtatás, hogy olyan rosz- szul tudott számolni és katzenjammerjében az endrődiek vallásosságát, ügyeik iránt való buzgóságát a gyűlölet és elfogultság kuli- mászával erőszakolja befesteni. Nem, mi endrődiek, nem ezért tartot­tunk gyűlést 1 Mi a szeretetet, testvériséget valljuk és hirdetjük 1 Varjú József kisgazda.

Next

/
Thumbnails
Contents