Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-28 / 196. szám

2 fí E K E S 1936 augusztus 28 mellett is 30—40 pengős holdanként! jöve­delemtöbbletet eredményezne a komolyan végrehajtott öntözés. Kétségtelen tehát, hogy a hatalmas munka a nemzeti jövedelem gya­rapodása szempontjából is nagyszabású ered­ményekkel fog járni. Siker és elismerés Irta: CSICSERY RÓNAY ISTVÁN országgyűlési képviselő. A legutolsó napokban különböző ellen­zéki vezető személyiségek részéről nyilat­kozatok láttak napvilágot, amelyeknek alap­hangjáról, lényeges megállapításaiból nagyban — egészben kivehető, hogy az előző poli­tikai évad túlfűtött s egyre inkább a személyeskedések ingoványaira tévedt ellen zéki harcmodorával szemben fokozottabban az objektiv birálat, az elismeréstől sem húzódó politikai kritika felé igyekeztek terelni a maguk ellenzéki mondanivalóit. Elsősorban vonatkozik ez mindarra, amit az ellenzéki vezetők a kormány külpo­litikai tevékenységéről, egymást követőleg, szinte az egyöntetű helyeslés szavaival el mondtak ; kevésbbé egyöntetűek azután ezek a megnyilatkozások a kormány gazdasági politikáját iliető kommentárokban, amelyek­nek nagyrésze már igen nagy mértékben nélkülözi a helyzet helyes felismerését és a szükséges objektivitást — s végül úgyszól­ván teljesen letértek a tárgyilagosság alap járói ezek a nyilatkozatok azokban a meg­állapításokban, amelyekkel a kormány bel­politikai helyzetét és irányát, valamint a többségi párt szervezetét és tevékenységét igyekeztek újabb vádakkal és kifogásokkal kikezdeni a közvélemény előtt. A siker kétségtelen tényeivel arányos elismerés a külpolitikai tevékenység mélta­tásában kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy nagy, sorsdöntő kérdéseinkben egyöntetű felfogás alakuljon ki és a kormány a maga külpolitikájának egyedül helyes utján a köz­vélemény általános helyeslésétől is megerő­sítve, vezesse tovább a nemzetet a nagy nemzeti céljaink és reménységeink megvaló­sítása felé. Ugyanakkor viszont, amikor ezeket az ellenzéki oldalról történt állásfog­lalásokat a nemzet érdekében valóknak kell mondanunk, nemzetgazdaságunk érdekeit kevésbbé helyesen szolgálják és ezekre az érdekekre egyenesen károsak azok a meg­állapítások. amelyek a gazdasági helyzet­nek a helyes gazdaságpolitika utján bekö­vetkezett lassú, de határozott javulást tudó másul véve a jelenben is a „gazdasági gutaiitöttség“ állapotáról beszélnek. A gazdasági helyzet alakulását a kor­mányzati tényezők minden intézkedésén és erőfeszítésén túl, sajnos, a világgazdasági helyzet és a világpiaci viszonyok befolyásol ják s természetes, hogy ezidőszerint senki sem lehet teljesen megelégedett a mai gaz­dasági viszonyokkal. A nehéz és részünkre adott világgazdasági helyzetben viszont ép­pen ezért csak fokozottabban méltánylást és elismerést és nem gáncsot érdemelnek a kormányzatnak azok a nagy erőfeszítései, amelyek a világgazdasági helyzet hát­rányos kihágásait igyekeznek csökkenteni a mai gazdasági életünkre s melyek úgy ter­melési mint értékesítési szempontból a lassú, kitartó munka leghatározottabb eredményeit érték el. Amikor gazdaságpolitikánk ellenzéki kritikusainak, mindezekből kiindulva, vála­szolni akarunk, nem is szükséges, hogy mi magunk sorakoztassuk fel azokat az ered­ményeket, amelyeket kormányunk kitartó tevékenysége elért, hanem válaszul ezekkel a megállapításokkal szembeállítjuk a legel­fogulatlanabb szaktekintéllyel biró tényező­nek, a népszövetség megbízottjának, Royal Tylernek legutóbbi jelentésében foglalt meg­állapításait és tanuságtételét. Az ellenzéki kritikával szemben Tylernek ez a nyilatko­zata többek között azt állapítja meg, hogy az ország gazdasági helyzete lendületes gazdasági fejlődést mutat, a költségvetési hiány az 1931 évi krizis óta ezidén a leg­kisebb, emelkednek a költségvetési bevételek, jobb a jegyintézet devizahelyzete, emelkedő a tendencia nemcsak a külkereskedelemben, hanem a termelésben és fogyasztásban is, sőt azt is megállapítja Tyler, hogy jövöie a gazdasági javulás nyomán még az adóbe­vételek emelkedésére is számítani lehet. Ezeket mondja a Tyler jelentés minden el­fogult kritikával szemben s az adatait alá­támasztó statisztikai kimutatások is azt mondják, hogy a helyes és céltudatos intéz­kedések következtében emelkedik idegenfor­galmunk, növekszik az építkezési tevékenység, javult az adófizetés s ugyancsak örvendetes lassú, de tartós javulásról beszélnek a mező- gazdasági termelés jövedelmezőségéről, az értékesítés és az export helyzetéről szóló kimutatások is. A népszövetségi megbízott elfogulatlan ta- nuságtétele megdönti a hangzatos politikai szólamok látszólagos hatását. S amennyire a valóság tényeivel és adataival szemben állnak a hangzatos ellenzéki gazdaságpoli­tikai kritikák, ugyanolyan mértékben a ha­táskeltés politikai célzatát szolgálják csu­pán, a valódi helyzettel szemben, az ellenzéki (A „Békés“ munkatársától.) Akik kedden reggel az anyatemplomban voltak, csodálkozva látták, mennyi cigány járult a szentáldozáshoz. A cigányok e feltűnő buzgó- sága egy most Gyulán missziót tartó cigány­fiú. Bihari Herman áldásos működésének az / eredménye. Élettörténete, működése nem min­dennapi s hogy bővebbet tudhassunk meg tőle, személyesen interjúvoljuk meg. Kint a Cigány városban, a Keskeny-uteán igazit útba egy odavalósi. Sőt előzékenyen oda is vezet egy házhoz s beszól a kerítésen: \ — Te kislány, itt van a „cigánypap“? Szerencsére ott találjuk. Szimpatikus arcú. huszonötévkörüli fiatalember. Fajának tipikus képviselője. Mellén nagy fekete kereszt és egy ezüst Mária-érem függ. Nagyon szívélyesen fogad, de mikor meghallja, hogy meg akarom interjúvolni, elzárkózik és szabadkozik, hogy nem beszél­het csak a plébános ur engedélyével. Szeren­cse. hagy az engedély megszerzése nem ke­rül sok időbe, de addig is míg az megér­kezik. beszélgetünk. — Sokan szeretik, — mondja, — az én működésemet úgy feltüntetni, mintha hi­valkodásból tenném. Egyszer, mikor Tisza- roffon voltam, egy újság már úgy irt rólam, mint a „cigáuy-püspökről.“ Pedig Isten látja lelkeuiet. hogy nem vágyom semmiféle magas pozícióra. A nyivánosságot egyáltalán nem szeretem s ezért nem is megyek nagyvárosba. Pedig a pesti érsek ur egyszer 2000 pengőt ajánlott fel egy misszió megtartásának cél­jaira. de én nein fogadtam el. nyilatkozatoknak azok a vádjai is, amelyek a kormány pártpolitikai beállítottságát és a többségi párt szervezetét és működését igyekeznek gánccsal illetni. Az illetékes kormánytényezők és a Nemzeti Egység Pártjának vezető szemé­lyiségei egyaránt megdöntötték már azt a vádat, amely szerint a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése túlzó, erőszakos és jogosulatlanul igénybe veszi a közigazgatás apparátusát. Az ellenzéki nyilatkozatokkal szemben újból és nyomatékosan meg kell állapítanunk, hogy ez a szervezés éppen a közigazgatástól teszi függetlenné á pártot. Azelőtt a többségi pártok úgyszólván kizá­rólag a közigazgatásra támaszkodtak, ha bármilyen pártakcióróí volt szó s a válasz­tásokat is nem a pártszervezet, hanem a közigazgatás hajtotta végre. Ezzel szemben a legutóbbi választás után éppen a Függet­len Kisgazdapárt hivatalos lapja irta szó- szerint azt, hogy: „A Nép választási mű­vészete már olyan tökéletessé vált, hogy a hatóság támogatása nélkül is meg tudja szerezni a mandátumot.“ Az egyik ellenzéki nyilatkozatnak azon elszomorító és igazságtalan kitételére vé­gül, hogy „lehet erkölcsösebb és magyarabb kormányzata is ennek az országnak“ csak annyit mondhatunk : adja az Isten, hogy mindig ilyen erkölcsi alapon álló és ilyen magyar kormányzata legyen a nemzetnek s ne olyanok kerüljenek egyszer hatalomra, akik pártpolitikai és személyi elfogultságuk­ban nern veszik észre, mit ártanak akkor, amidőn tekintélyt rombolnak és hitet rabolnak. A szobában levő asszony közbeszól: — Pedig azokra a ferencvárosi cigá­nyokra ráférne, mert azok olyan rosszak. . Egy kis cigánygyerek nagy nyitott sze­mekkel bámul mellettünk s hallgatja a be­szélgetést. Az asszony oda is szól neki. — Mutatkozzál be szépen a „tisztelendő urnák !“ — Páli László Árpád, mondja a gyerek nagy bátran. Bihari Herman magához öleli a kicsit s kétszer is megcsókolja. — Nagyon szeretem a gyerekeket, teszi hozzá mosolyogva. — Hivatásból megy papnak ? kérdezem. Egész megütöd ve néz rám. — Hogy is lehet ilyet kérdezni ? Hisz akinek nincs hivatása., még egy prédikációt sem tudna elmondani. Éppen úgy van ez, mint a zenében. Ha nekem nincs „hivatásom a seriéhez“, akkor én nem tudok még csak stimmolni sem. így mondta „hivatásom a zenéhez.“ Lám a faj lelkében gyökerező gondolatok milyen érdekes kivetítése ez. Minden cigány lelke mélyén tudja azt, hogy a zenéhez hi­vatás kell. Épp ebben a pillanatban érkezik meg a parochiai jóváhagyás s Bihari most belefog élete történetének elmondásába: — Négyéves kis gyerek voltam, mikop teljesen árván maradtam. Hétéves koromban Dimaföldvárott a cigánysoron laktam a cigá­nyoknál. Mikor temetés jött arra, mindig ott Szemtől - szembe a „cigány pap“-pal Bihari Herman, az árva cigányfiu- ból lett jezsuita növendék missziót tartott a gyulai cigányok közt

Next

/
Thumbnails
Contents