Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-27 / 195. szám

LXVIll. évfolyam 195. szám.

Csütörtök

Gyula, 1936 augusztus 27

ElSfisetési árak :

Negyedévre : 4 P 50 fillér Égy hóra : . 1 P 50 fillér f íéékre : . 1 P 80 fillér

hirdetési díj elitre flieten.íH.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oohav .János könyvkereskedése, iiova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zéndök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

E«y

szám ára 8 fillér

Felelő« szerkesztő: Szerkesztő:

DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV

Megjelenik mindennap

Baltazár püspök

A kálvinista Róma egyházfejedelme örök álomra hunyta szemeit Ujjai többé nem lapozzák a szentirás lapjait, igéi többé nem szállnak szét a történelmi nagytemplom oszlopai között, hogy • hirdessék .Isten hatalmát s a krisztusi élet igazságait. S nem hangzanak szavai többé a politika fórumán sem, ahová pedig mindig figyelmet keltő gondolatokat vitt, tiszta és ' becsületes elveket, amelyek mélyen a magyar humánumban gyökereztek. Harcos egyéniség volt, kitől azonban az öncélú békétlenkedés távol állott, mint áll minden magyar embertől, aki szivével és elméjével egyaránt érzi és tudja, hogy békétlenséget szítani magáért a meddő háborúságért, éppúgy ellene van az Isten, mint a haza törvényeinek. Hite és meggyőződése szükségéből erővel harcolt s hogy ez az erő milyen hatalmas és átható volt, mutatja, hogy élőbbé lett tőle nemcsak a magyar kálvinizmus, liánéin a katolicizmus is. Hitvallóbbá tette harca az embereket, benépesítette a padokat a kakasos és keresztes tornyu templomokban egyaránt s mellette, vagy ellene, de közelebb vitte a híveket egyházukhoz. Fáklya volt ő a tiszántúli Rómában, fáklya volt a közéletben, markáns és jellemző alakja a századeleji évtizedek történelmének. Neve fogalommá lett s számos évtizedét jelenti a magyar kálviniz mus, a protestáns magyar lélek és szellem históriájának. Istent és hazát szolgált, azzal a hittel és meggyőződéssel, amely tisztaságában feltétlen tiszteletet követelt s amely bit és meggyőződés minden megszólalásában a magyar kálvinizmus igazságát és a magyar szív és elme asszimiláló erejét hirdette. Sokan nem értették meg és sokan félreértették, hitéleti és politikai harcaiban egyformán, mindez azonban, éppen azért, mert nem ön- celuságból, nem külső eredményekért, hanem hitbői és meggyőződésből, belső kényszerből harcolt, nem csökkentette, sőt gyarapította erejét. Fáklya volt, akinek égi akaratból szünet nélkül lángolnia kellett, önmagát emésztenie. Istenért, hazáért és emberekért. Nagy emberek halálakor pótolhatatlan veszteséget szokás emlegetni. Baltazár Dezső halála is az, azonban ezen a kötelező frázison túl, tényleges valóságban is. Pótolhatatlan veszteség, szószerint, teljes értelemben, nemcsak a ravatal melletti megilletődés perceiben, hanem a tetteit néző, historikus szemlélet szerint is. Szegényebbek lettünk egy élettel, szegényebbek egy Istent és hazát átható szavakban hirdető lélekkel, de gaz dagabbak egy nagy életet idéző halállal. Élete gyökerére fejsze vettetett, el kellett múlnia. Kiszolgálta az isteni rendelést s ki harcosan és kemény derékkal állott és zu- gatta koronáját, a roppant cédrus kidőlt a Libanon hegyoldalában.

..... . Nagy Gusztáv

Meghalt Baltazár Dezső

debreceni református püspök

Szombaton délelőtt temetik a kálvinista Róma nagy halottját

(A „ Békés“ tudósítója jelenti). Kedden délután egynegyedhatkor a debreceni Nagytemplom Rákóczi-harangja adta tudtára a kálvinista Róma aggódó népének a gyászos hirt: meghalt Baltazár püspök. A történelmi harang gyászszavára megszólaltak Debrecen minden templomának harangjai és egy órán át hirdették a magyar református egyház és az egész ország mélységes gyászát.

A püspök halála nem jött váratlanul, három éve betegeskedett már Baltazár püspök, amióta egy súlyos husmérgezés gyógyíthatatlan májbajnak nyitott utat szervezetében. Karlsbad, más fürdők és az orvosi tudomány teljes erőfeszítése sem tudott gátat vetni a gyilkos kórnak s amikor vese- komplikáció is jelentkezett, beszállították a debreceni egyetem sebészeti klinikájára. Az egyetem, amely egyik alapitóját tiszteli a püspökben, egész orvosi karát mozgósította a gyilkos kór ellen, de a tudós orvosok már tudták, hogy a Nagy Kaszás ott áll Baltazár püspök mögött.

Négy napja már teljesen eszméletlenül feküdt a klinikán s hétfőn délután állapota végzetesre fordult. Orvosai már csak injekciókkal tudták szivét működésben tartani, majd délután öt órakor vérátömlesztést aikal- meztak. lőttől a püspök váratlanul jobban lett, eszméletre tért s alig hallhatóan suttogta :

— Reám még nagy feladatok várnak.

Éjszaka télháromkor a haldokló püspök újra felnyitotta a szemét és két leányától, akik mellette virrasztottak, a bibliát kérte. Szeretettel simogatta kezével a kapcsos szentkönyvet, ajkai alig hallhatóan mozogtak, de pár perc múlva keze lehanyatlott, eszméletét teljesen elvesztette és agóniába esett. Haláltusája délután negyedhatig tartott, a»i- kor a szenvedés minden külső jele nélkül meghalt.

Kedden a déli órákban Horthy Miklós kormányzó kabinetirodája, Gömbös Gyula miniszterelnök, Hómann Bálint kultuszminiszter, Darányi Kálmán földmivelésíigyi miniszter és József királyi herceg részben telefonon. részben pedig távirat utján kértek a sebészeti klinikától felvilágosítást a püspök állapotáról. Az orvosok ekkor már nem is titkolták, hogy Baltazár Dezső dr. menthetetlen.

Halottas ágyánál ott álltak fiai és leányai, de nagybeteg felesége, akinek állapota szintén rendkívül aggasztó, az orvosok gondosságából semmit sem tudott meg férje haláláról.

Baltazár Dezső holttestét a Kollégium dísztermében ravatalozzák fel és innen temetik szombaton a magyar református egyház és az egész ország nagy részvéte mellett.

Baltazár püspök élete.

Baltazár Dezső püspök 1871-ben Hajdúböszörményben született, francia eredetű, régi református családból. Középiskolai és teológiai tanulmányait Debrecenben végezte, majd Heidelbergben folytatta, mig jogot Budapesten és Berlinben tanult. Alaposan tanulmányozta az egyházi-jogot, a héber, latin és görög nyelvet. Járt Európa minden államában és Amerikában. Kápláni vizsgája után 1894-ben Tisza Kálmán hívta meg nevelőnek Lajos fia mellé. Ezután Pesten volt hitoktató, majd a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumban dolgozott, mint fogalmazó. A hajduszoboszlói református gyülekezet 1900-ban lelkésszé választotta. Már ekkor hatalmas irodalmi működést fejtett ki és kiváló szónoki képessége is hamarosan ismertté tette a nevét. 1904 ben hajdúböszörményi esperes lett, 1911-ben pedig Debrecen lelkészévé és a tiszántúli egyházkerület püspökévé választották meg. Püspök- müködése idején rengeteget fáradozott a debreceni egyetem felállítása érdekében.

A politikai életben a liberális irány hívének vallotta magát, szoros kapcsolatot tartott fenn egyidőben gróf Tisza Istvánnal. A forradalom után a politikai élettől egy időre visszavonult, majd 1929-ben kidolgozta tizenkét pontból álló programmját,

amelyet azonban Bethlen István gróf nem tett magáévá. Emiatt nézeteltérés támadt közöttük, mely csak egy év múlva simult el. Püspöki működésének húszéves jubileumán a kormányzó érdemeinek elismeréseid az elsőosztályu magyar érdemkeresztet adományozta számára.

Néhány hónappal ezelőtt az egész magyar protestáns világ melegen és lelkesen ünnepelte a huszonötéves jubileumát ülő Baltazár Dezsőt, aki azonban ekkor már súlyosan beteg volt.

Nem sokkal betegségének súlyosra fordulása előtt kapta meg a titkos tanácsosi méltóságot, mely szintén elismerése voit hatalmas munkásságának.

A gyulai ref. egyház gyásza

Baltazár püspök halálának hire a gyulai ref. egyház híveit is mély gyászba döntötte. Harsányi Pál esperes a békésbánáti ref. egyházmegye minden presbitériumához körlevelet intézett, amelyben költői szárnyalásu szavakkal ad kifejezést annak a megrendítő gyásznak, amely az emberi és krisztusi erényekben fénylő nagy püspök halálával nemcsak a református any ászén tegyház milliós tömegeit, d.e ennek 7keretein kívül .minden nemesenérző.. magyar- ..szivet .ért. A körlevél