Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-22 / 191. szám
LX Vili.' évfolyam 191. szint. Szombat üyula, MKI6 augusztus 22 EJ5fis.etési árak : . AfogjMévre : 4 T 50 fillér ügy lóra: . i P 50 fillér Yiéékre : . 1 P 80 fillér iÍÍ3ileté«i díj flare fiíetmAő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. í»«bay János könyvkereskedése, liova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és Dyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eqy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Kormányzói kézirat Szent István halálának kilencszázéves évfordulóján 1938-ban Székesfehérvárra hívják össze az országgyűlést. — Helyreállítják a feltárás alatt levő esztergomi palotát- — Kivételes ünnepi keretek közt üli meg az ország 1938-ban Szent István napját (A .,Békés“ tudósítója jelenti.) A hivatalos lap augusztus 20-i száma a következő legfelsőbb kéziratot közli : — Kedves vitéz Gömbös ! Ezeréves történetünknek a honfoglalás mellett legkimagaslóbb mozzanata Szent István király államszervező munkássága. A keresztény magyar királyság, a magyar nemzetállam megalapítása, a nemzet alkotmányos önkormányzatának alapul szolgáló intézmények, a királyi tanács, a székesfehérvári törvénynap, a királyi vármegye életrehivása, az egyházi, világi, katonai közigazgatás és a törvénykezés megszervezése, a gazdasági és kulturális fejlődés megalapozása egytől egyig a honfoglaló Árpád fejedelem nemzetségéből sarjadt első nagy király müve. Hatalmas egyénisége és a nemzet történeti életében betöltött sorsdöntő szerepe kötelességünkké teszi halála kilencszázadik évfordulójának mélységes tiszteletünkhöz és el nem múló hálánkhoz mindenben méltó megünneplését. — Felhívom ezért a magyar királyi kormányt, hogy Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, Szent István király emlékének az ő kivételes egyéniségéhez s a nemzetnek nagy királya iránt érzett tiszteletéhe? méltó keretben leendő megünnepléséről gondoskodjék. Különösen felhívom, gondoskodjék, hogy Árpádházi királyaink III. Béla korában újjáépült s imént feltárt esztergomi palotájának helyreállítási munkálatai 1938. év augusztus hó 15-én, Szent István halála napján befejezéshez jussanak s a palota felavattassék. hogy 1938. évi augusztus hó 20-án a budapesti Szent István-napi ünnepségek kivételesen ünnepélyes keretben tartassanak meg s hogy az országgyűlés két házának 1938. évi augusztus hó 21 napján Székesfehérvárra, mint a Szent István alapította törvénynapok székhelyére Szent István király emlékének megörökítése céljából leendő összehívása iránt a törvényes előkészítő lépéseket megtegye. Kelt Budapesten, 1936. évi augusztus hó 20. napján. Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. Szent István király ünnepe Gyulán Templomban és templomon kívül áhilates lélekkel ünnepelt Gyula magyarsága (A „Békés“ munkatársától.) A történelmi dicsőség szűk határok közé szorított, de meg nem kopott ragyogásában ünnepeltük az apostoli nagy király emlékét A közelmúlt napok nagy erőpróbájának az egész világ ellen kivívott győzelmétől felemelt lélekkel küldtük könyörgésünket a szent király glóriás alakja felé. A trianoni foszlánnyá tépett ország ..lenni vagy nem lenni“ nagy problémájában könyörgésünk annak szólt, hogy jöjjön vissza Nagymagyarország történelmi dicsősége a királyi palást alatt, amely magyartestvéri megértésben, a nagy nemzeti célok szolgálatának közös akarásában egy táborba gyűjt minden magyart s a nemzeti öncéluság megértésének igazi demokráciájában együtt, váll váll mellett viszi őket a megváltás felé, összetörve a trianoni szennybéke bilincsét és visszaadva elorzott jogait és pépeit az ezeréves megcsonkított országnak. Az ünnepség Gyulán szerdán este kezdődött. : Az anyatemplom tornyán lágyultak a reflektorok és a magasban megvilágított magyar címer közelben és távolban ragyogó fénnyel hirdette az ezeréves ország nagy ünnepét. A templom terén és a környező utcákban nagy ünneplő közönség gyönyörködött a szép látványban és élvezettel hallgatta az ünnepi fénybe öltözött toronyból messze- szálló zenét, dr. álárai György tárogatóhangversenyét. Szent István napján délelőtt tiz órakor ünnepi nagymise volt az anyatemplomban, melyet báró Apor Vilmos apát-plébános celebrált. Szentmise után az Egyesült Katolikus és Polgári Kör nagytermében gyűlt össze díszes közönség, hogy meghallgassa az ünnepély műsorát. Régi templomi ének után dr. Kovalszky Róbert, Gyula kiváló zongoraművésze a Himnusz egy átiratát játszotta. A bravúrosan előadott zongoraszám és Farkashalmi István jólsikerült szavalata után Biró Béla gimn. tanár magasszárnya- lásu beszédben méltatta a nap jelentőségét. A szép ünnepélyt az Ah, hol vagy magyarok ..,. áhitatos hangjai fejezték be. Este nyolc órakor a határőrkerületi parancsnok-helyettes menetzenekara térzenét játszott a templom előtt. Az ünnepség hivatalos műsora ugyan toronyzenét hirdetett, de ettől el kellett térni, inert a torony nem adott megfelelő helyet a zenészeknek. A szé térzenét nagy közönség élvezte. Az idei Szent István-nap ünnepsége áhitatos hangulatban, minden zavaró incidens nélkül, a nagy naphoz mindenben méltóan folyt le s ennek a sikernek oroszlánrésze Tanczik Lajos ny. rendőrfőtanácsost illeti, aki a legapróbb részletre kiterjedő figyelemmel intézte a rendezés munkáját. Mi MÜS if Itlip hziirolii utazott (A „Békés“ tudósítója jelenti) Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó néhány napra Ausztriába utazott. A kormányzó az osztrák kormány meghívására Eszaktirol- ban zergevadászaton vesz részt. Külföldi magyarok Szent Mván-napja A lengyel sajtó ez alkalomból megemlékezik az ezeréves baráiságról. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Szent István napján a külföldi magyarok együtt ünnepeltek itthoni testvéreikkel. Ünnepélyes istentiszteleten vettek részt, utána pedig ünnepséget rendeztek a nagy király emlékére. A lengyel sajtó ez alkalomból feltűnő helyen foglalkozik az ezeréves magyar- lengyel barátsággal. Megemlíti, hogy Magyar- ország és Lengyelország ezer éve baráti szomszédságban élnek egymással és soha semmi I meg nem zavarta a két állam barátságos jóviszonyát. Hálás hangon emlékszik meg arról, hogy az 1920 iki vörös támadáskor csak az egyetlen Magyarország sietett a lengyelek segítségére. A lapok Magyarország éltetésével fejezik be a* cikket. AZ üli niiiit Ilii® ü miiüiróü A rendbázban talált régi térképek miatt indult ellenük eljárás (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az elmúlt év júliusában házkutatás volt az aradi minoritáknál s ennek folyamán találtak egy a bihari hegyekről felvett turistatérképet s több régi, háborús időkből származó katonai térképet. Ez alapon az állam rendje ellen elkövetett bűntett miatt vádat emeltek az aradi minoriták ellen. A temesvári hadbíróság most tárgyalta az ügyet s a tárgyaláson a minoriták részéről dr. Wild Endre, volt házfőnök jelent meg. A hadbíróság elsősorban a turista térképről megállapította, hogy azt a bihari Touring Cfob adta ki. s azt bárki 70 leiért megvásárolhatja. A régi katonai térképekről
