Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-20 / 190. szám

BEK.ES 1936 augusztus 20 2 :' ' •. r * i A Damjanieh-uteában ledőléssel fenyeget egy ház tűzfala Újabb kilakoltatás (A „Békés“ munkatársától.) Mint már több alkalommal is megírtuk, Varga Gyula dr. polgármester intézkedésére a város mér­nöki hivatala épületrazziát tart, hogy meg­állapítsa, mely házak vannak olyan "állapot­ban, hogy a benne lakók testi épsége, vágy- élete veszélyben forog? A razzia során már eddig is több olyan házat találtak, amelyből a lakókat sürgősen ki kellett költöztetni s elrendelni lebontásukat, vagy sürgős reno­válásukat. Miklósvároson, Ujgyulán es a Dam- janich-utcában vanuak ezek' a lebontandó házak, Érdekes. hogy bár a mérnöki, illetve polgármesteri hivatal végzése még ki sem ment, az illető háztulajdonosok máris hozzá­fogtak az épület lebontásához. Strandiét a Novák-utcában (A „Békés“ munkatársától.) Panaszos levelet kaptunk, amelyben egy Novak-utcai lakos az utóbbi időben ott tűrhetetlenné vált viszonyokról panaszkodik. A Novák-utca és Zsinór-utca sarkán egy csapat gyerek sziu- indián életet honosított meg. Tiz—tizenkét fiú rövid úszónadrágban, hangos üvöltéssel járja be az utcákat és nemcsak a járókelő­ket molesztálják, de a kisebb gyerekeket meg is verik Az ottlakók figyelmeztetése nem használ, nem sokat tőrödnek velük s mivel hatósági közeg ritkán jár arra, az el­keseredett Novák-utcaiak hozzánk fordultak, hogy ezúton hívjuk fel erre a tűrhetetlen ál­lapotra az illetékesek figyelmét. A levél egyébként egy másik panaszt is tartalmaz, azt tudniillik, hogy a seprési viszonyok tűrhetetlenek a Novák-utcában. Az utca eleje ugyanis kopár, fa nincs rajta egyáltalában s ezért már a tűző nap is el­viselhetetlen. De mikor azután megjelenik az utcaseprő, félelmetes szerszámával számum- szerű porfelhőket kavarva, a közlekedés meg­szűnik, mert a szerencsétlen járókelők vagy futva menekülnek más vidékre, vagy pedig messzire elkerülik ezt a veszedelmes tájékot. Az elkeseredett Novák-utcai lakó pana­szait az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Kudarcot üllőit Dorian i francia diplomácia (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A fran­cia vezérkar főnöke, Gamelin tábornok hir szerint azért járt Varsóban, hogy a lengye­leket rábírja, kössenek ők is szerződést a szovjettel a francia szerződés mintájára. Varsó nem mutatkozott hajlandónak s igy Gamelin eredménytelenül távozott a lengyel fővárosból. Újkígyóson 30 év óta fennálló fiiSZEB- és «mmEDÉS kismértékben! ital- és trafikengedéllyel házzal együtt öregség miatt jutányosán eladd............................ m vkc3-s Bővebbet: Brüll Dávidnál, Újkígyóson. A razzia alkalmával a Damjanich-utcá- ban, szemben özv. Balázs Istvánná lebontásra Ítélt házával, ismét találtak egy épületet, amelynél sürgős intézkedést kellett tenni. Bakó Györgyé ez a ház s a tűzfala van megdőlve annyira, hogy tartani kell a bár­mely pillanatban bekövetkezhető leomlástól. A mérnöki hivatal előterjesztése alapján Varga Gyula dr. polgármester elrendelte, hogy azt a szobát, amely a tűzfal alatt van s amelyben az esetleg leomló fal kárt tehet, haladéktalanul ürítsék ki. Jellemző az elszegényedésre, hogy ez már a negyedik olyan ház, amely életve­szélyesen elhanyagolt állapotban van. A gyulai Széni hlván-nap kétnapos ünnepsége Az Egyesült Katolikus és Polgári Kör az évente szokásos Szent István-napi ünnep­ségeket az idén is megtartja. Az ünnepség sorrendje a következő: Szerdán, 19-én este a belvárosi templom tornyának kivilágítása. Tárogatón játszik dr. Márav György. Szent István napján, 20-án délelőtt a nagy mise után az Egyesült Katolikus és Polgári Kör nagytermében ünnepély, a kö­vetkező programmal: 1. Régi templomi ének, Szent István királyról.’ 2. Dr. Kovalszky Róbert zongorázik. 3. Reviczky Gyula: Pán halála. Szavalja Farkashalmi István. 4. Ün­nepi beszéd. Mondja Biró Béla. 5. Szent István ünnepének hivatalos éneke: Ah, hol vagy magyarok... 20-án este toronykivilágitás. Torony- zenét ad a határőrkerület parancsnok-helyet­tesének menetzenekara. A toronyzene este 8 órakor kezdődik. Az énekszámokat tercetre alkalmazta és betanította Huszár László karnagy. ügy a toronyzenére, mint a 20-án tartandó ünnepségre, melyre a belépés díj­talan, a város közönségét ezúton is meg­hívja az ünnepség rendezősége. Panaszos utóhang a szegedi szabadtéri Játékokhoz Egy elragadtatott Ssegedjáró levele a szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Lr ! A szabadtéri játékok alkalmából vasár­nap filléres-gyors ment Szegedre s én, mint a művészi szépet értékelni tudó és érzékelni kívánó gyulai adófizető polgár kaptam az alkalmon, hogy az örökszép János vitéz előadásában gyönyörködhessem. Délután fél­négytől hatig utaztunk, este nyolctól tizen­kettőig élveztük az előadást és reggel fél­négykor voltunk ismét Gyulán. Mindenki el­ismerheti, hogy ez hatalmas teljesítmény, nagy fáradság, de az előadás olyan elsőrendű művészi élmény volt, hogy mindenért kár­pótolt minket, igazán élveztük a színdara­bot s gyönyörködtünk az előadásban. Azonban ... A vasúti jegyért fizettünk két pengő hatvan fillért, ez eddig rendben van, ingyen nem kíván senki sem utazni. A jegyváltás­nál azonban vásároltattak velünk egy sárga- szinti jegyet is egv pengő ötven fillérért. Ez belépőjegy volt az előadásra, de volt rajta három szelvény is: egy a szegedi strand­fürdőbe, egy a múzeumba, egy pedig a mező­gazdasági kiállításra szólt. Miután engem Szegeden előre megváltott jegy várt, a játé­kok rendezőségéllek pénztára ötven fillért visszafizetett, ilyenformán tenát a három szelvényért egy pengőt fizettem. Na már most, mi megérkeztünk Sze­gedre hat órakor s nyolc órakor kezdődött az előadás. Ki sem pihenve a filléresgyors szédületes tempóját és ruganyos kényelmét, rohanjunk a strandra, utána a múzeumba s a mezőgazdasági kiállításra, ha nem akarjuk azt, hogy egy pengőbe került jegyeink po­tyába elvesszenek ? A mezőgazdasági kiállí­tásról azonnal étlen-szomjan a Dóm-térre, mert lekéssiik az előadást. Szerencse, hogy nem volt ráérő időnk, mert, ha lett volna, akkor azt is megtudtuk volna, hogy a muzeurn és a mezőgazdasági kiállítás már zárva volt. Kérdem, miért vétetik meg az ember­rel a jegyet, ha már eleve nincs lehetőség arra. hogy azoknak hasznát vegye, egyrészt, mert nincs ideje hozzá, másrészt^ mert az ajtót zárva találja ? Aláírás. Gyulai úszók njabb sikere — a Csak színeiben f (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk­ban már több alkalommal s legutóbb vezér­helyen foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy miért nincs Gyulán vizisport-élet, jóllehet arra a város határát átszelő Körösökön és az Elővizcsatornán megvolna a lehetőség. Sajnálattal állapítottuk meg. hogy a vizisport gyulai barátai, ha versenyeken akarnak részt- venni. idegen városok színeiben kénytelenek indulni. Orosházán legutóbb két uszóverse- nyen is a Csabai Atlétikai Klub színeiben indultak s arattak úgy első, mint második szereplésük alkalmával figyelemre méltó si­kereket. A vasárnapi versenyen Hajdú János a hátuszás L, Kelemen István az 50 méteres gyorsuszásnak ugyancsak I. Fáry István az 50 méteres gyorsuszás Il-ik. mig Hevesi Tibor a 100 méteres ifjúsági mellúszás III. diját szerezte meg. Ez újabb siker is arra mutat, hogy a vizisporttal foglalkoznunk kell s a fiatalság számára meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy képességeit fejlessze s ebben a sport­ágban is gyarapítsa testi erejét és egész­ségét. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetéin mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem elhalálozásával mélységes gyászomban velem éreztek. Külön köszönet a borbély és fodrászszakosztálynak. Gyula. 1936 augusztus hó 19-én. ioof> 1-1 őzt. DEBHENCS1N IÁNOSNÉ. TROPICAL férfi öltönyök 28.— pengőért Tisch 1 Rpnfí-oéi VÁSZON .. 18.- „ “ Ul 11 v-—

Next

/
Thumbnails
Contents