Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-14 / 186. szám
LX Vili. évfolyam 186. szám, Péntek Gynla, 1636 augusztus 14 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér "íirdetési dij előre fizetendő. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC GUSZTÁV | Megjelenik mindennap Gépfegyverrel irtják a polgárságot a spanyol vörösök (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A nemzeti csapatok a San Sebastiantól délre huszonöt kilométernyire fekvő Tolosa városát elfoglalták és tovább nyomultak. A várost a nemzeti csapatok szuronyrohammal vették be és megfutamították a védősereget. Tolosával egyidőben a nemzeti csapatok kezére került Badajoz és Las Arenas városa, amely negyven kilométernyire fekszik délre a tengerparttól. Franco tábornok csapatszállitásai rendszeresen folynak és szerdán délelőtt ezerfőnyi marokkói csapat szállott partra a Ge- dares-öbölben. Az azóta érkező jelentések megerősítik azt a keddi híradást, hogy Cordova mellett a kommunisták százkilencvenöt polgárt egy ciszternába dobtak és azután dinamittal felrobbantották a földbeépitett tartályt. A vörös milíciák most már orosz mintára és bizonyos rendszer szerint végzik a tömegmészárlásokat, amelyeknek az a céljuk, hogy a polgári osztályt kiirtsák. Amennyiben ezeknek a vörös hordáknak sikerül egy várost, vagy községet a kezükbe kaparintani, első dolguk, hogy válogatás nélkül összefogdossák a gazdag, vagy jómódú polgárokat. Teherautókba zsúfolják össze őket, kiviszik a környékre és (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A budapesti és vidéki, sajtó közel száz munkása gyűlt össze vasárnap Szegeden, hogy megvitassák az ujságirótársadalom égetően fontos problémáit. Az ujságirógyiilést a városházán tartották meg. Az elnöki széket Márkus Miksa udvari tanácsos a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke foglalta el, mellette dr. Pálfy József polgármester ült. Részt- vett a gyűlésen dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselő, dr. Pap Róbert, dr. Balog István alsóközponti plébános és még mások a szegedi társadalom vezetői közül. A megjelenteket Pásztor József szerkesztő köszöntötte. Hangoztatta, hogy olyan kuszáit társadalmi, gazdasági és jogi feltételek mellett egyetlen foglalkozási ág sem teljesiti hivatását, mint az újságírók. Ebből a kuszáit összevisszaságból akarja az értekezlet megmutatni a kivezető utat. Ehhez elsősorban szükséges az, hogy a lapvállalatokkal szemben mindenki teljesítse kötelességét, a kormány úgy, mint a törvényhatóságok, városok, intézmények és magánosok. Ennek következménye legyen viszont, hogy a megerősödött lapvállalatok teljesítsék kötelességeiket munkatársaikkal szemben. Ezután dr. Pálfy József polgármester szólalt fel és hangoztatta, hogy az újságírói kar szociális helyzete, szervezete, nívója és karaktere nem lehet közömbös az államra, ott aztán rendszerint gépfegyvertiizzel kivég- zik őket. A kivégzettek között sok asszony és gyermek is van. Az angol sajtó megállapítása szerint egy tízezer lakosú spanyol városnak közel ötszáz polgárát végezték ki a kommunisták. Természetesen a nemzeti csapatok is kénytelenek kivégzéseket foganatosítani, mert ha ezeknek a tömegmészárlásoknak a tettesei kezükbe kerülnek, a vésztörvényszék halálra ítéli őket. Különösen Badajozban végeztek kegyetlen munkát a szorongatott vörös milíciák ; itt negyvenhárom polgárt zártak egy raktárba, amelyben petróleumos hordók voltak. A raktárt felgyújtották és az áldozatok elevenen égtek el. A madridi kormány szerdára virradó éjszaka minisztertanácsra ült össze és öt óra hosszáig tanácskozott a főváros védelméről, valamint a halálra Ítélt Goded és Burriel tábornok ügyéről. A minisztertanács elhatározta, hogy a vésztörvónyszék által halálra ítélt tábornokok megkegyelmezését nem javasolja a köztársasági elnöknek. Barcelonából jelentik, hogy Goded és Burriel tábornokokat szerdán reggel (5 órakor a Mont Juich erőd árkában agyonlőtték. társadalomra s az ujságiróproblémák nem lehetnek az érdekeltek körének izoláltan ma gániigyei. hanem az elsőrendű közügyek sorába kell azokat sorolni. — Hosszú közigazgatási pályámon állandóan tapasztaltam közérdekű munkámban a sajtó megértő és értékes támogatását, — mondotta a polgármester. Közigazgatási működésemben az országos és helyi sajtót mindig erős munkatársnak ismertem meg. Innen, van az, hogy felelősségteljes szolidaritást érzek a sajtó munkásaival. Márkus Miksa elnök általánosságban szólt az újságírók társadalmi és szociális problémáiról. — A sajtó kérdése nemzeti ügy — mondotta — és ezért szükséges, hogy az újságírókat megfelelő módon válasszák ki. mindenféle kétes elemek legszigorúbb kizárásával, Találunk erre a pályára elegendő hazafias érzésű, magyar, tisztességes, megfelelő újságírói tehetséggel megáldott embert. Végül hangoztatta, hogy a felmerült súlyos problémák megoldása érdekében a főváros és vidék ujságirótársadalmának egységesen kell fellépni. Gálffy Endre, a Magyar Újságírók Egyesülete szegedi osztályának titkára beszélt ezután az ujságirókedvezményekről és az ezzel kapcsolatos visszaélésekről. Határozati javaslatot nyújtott be, mondja ki a gyűlés: a Magyar Újságírók Egyesületének Országos Szövetsége belátható rövid időn belül Budapesten országos ujságirónagy- gyülést hívjon össze, amelyen az újságírók szociális helyzetét tárgyalják, továbbá foglalkozzanak az újságírói kedvezmények körül történő visszaélésekkel, a vasúti bérletjegyekkel űzött csalásokkal, stb. és sürgősen orvosolják a volontőrkérdést is. Ke történhessék meg, hogy egy lapnál egy hivatásos újságíró és 2—3 volontőr dolgozzék. Lung Mihály az Újságírók Szanatórium Egyesülete vidéki osztályainak megszervezéséről beszélt. Az Újságírók Szanatórium Egyesülete vidéki osztályainak megszervezésére nyújtott be javaslatot a megjelentek élénk helyeslése közben. Rámutatott arra, hogy az egyesületek és egyéb alakulatok részéről szinte elözönlik a lapokat közleményekkel. Egyöntetűen ki kellene mondani, hogy a lapvállalatok díjmentes közleményeket nem fogadhatnak el az egyesületektől s az értük járó összegeket a Szanatóriumegyesületnek adiák. u Iván Mihály a Szegedi Uj Nemzedék szerkesztője arról beszélt, hogy szomorúan kall tapasztalni, mennyire csökkentik fokozatosan a vidéki újságírók fizetését. Sürgette annak a lehetetlen helyzetnek a megszüntetését, amely a szerkesztőségi büdzsék állandó csökkentésében éli ki magát. Hivatkozott arra, hogy Szegeden is van lapvállalat, mely havi 300, sőt van olyan, amely 260 pengőt fizet ki az egész szerkesztőségnek, a szerkesztőt is beleértve. Kifejtette Iván Mihály, hogy egyes lapvállalatok a háztartási alkalmazottak színvonalára sü- lyesztik le az újságírók életét. Hivatkozott arra is felszólalásában, hogy a kormány szükségesnek látja az egyes ipari és kereskedelmi kategóriákban a bérek minimalizálását, fokozottabb mértékben szükség van tehát arra, hogy ezt az újságíróknál is bevezessék. Ez lényeges lenne — úgymond — a mai szégyenteljes állapot megszüntetése felé. A nagygyűlés a felszólalásokat mindvégig nagy figyelemmel kisérte és elhatározta, hogy az elfogadott határozati javaslatokat egységes állásfoglalás végett megküldi a Magyar Újságírók Egyesülete Központjának, majd a megfelelő előkészítés után az anyagot Budapesten összehívandó országos kongresszus elé terjesztik. Vásári árasok aiitókataszírófája (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Morvaország északkeleti részében borzalmas autószerencsétlenség történt. Egy vásáros teherautó, amely áruval meg volt rakva, 16 utasával a mélységbe zuhant. Az autó az egyik hegyoldalban a lejtős utón megcsúszott s a gépkocsivezető elvesztette uralmát a kormánykerék fölött, az árutehertől súlyos autó több embert maga alá temetett. Kilencen azonnal meghaltak, ketten pedig kórházba szállításuk közben' szenvedtek ki. Az újságírás kérdése elsőrendű nemzed ügy Az újságírók szegedi országos gyűlése.