Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-08-11 / 183. szám
1936 augusztus 11 BÉKÉS 3 Közlekedés, tűz és árvédelem. Az állami és törvényhatósági utak állapota ellen figyelemreméltó panasz nem érkezett. A földutak ezidőszerint általában járható állapotban vannak. Julius hóban a vármegye területén előforduló tüzesetekről 18. tüzkárjelentés érkezett be. A károsultak száma: 21. A tűzkár épületekben 2890 pengő, ingóságokban 4782 pengő, az összes tűzkár 7672-pengő. Ebből biztosítás folytán megtérül 4550 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 3122 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Említésre méltóbb nagyobb tűzkár július •hó 10-én gróf Wenckheim József ókigyósi nagybirtokosnál fordult elő, ahol villámcsapás következtében 28.000 kéve cirokszár semmisült meg 2.800 pengő értékben, amely azon(A „Békés“ munkatársától.) Özv. Toldi Sándorné Novák-utca 27 szám alatti házából a lakó néhány hónappal ezelőtt elköltözött s a 74 éves módos öregasszony egyedül maradt a portán. Egy május eleji napon aztán egy tollas cigányasszony állított. be hozzá azzal a kérdéssel, hogy van-e eladó tolla? Kutató szemekkel nézett körül s hosszabb beszélgetésbe kezdett Toldinéval. Mindenről kifaggatta, megkérdezte, hogy mindig egyedül van-e, hol vannak a gyermekei, van-e vagyona és van-e pénze ? Az öregasszony gyanútlanul mindent elmesélt a kiváncsi házalónak. Néhány nap múlva az asszony ismét beállított a Toldiné portájára. Beszélgetni kezdett vele, majd hirtelen közelhajolva hozzá titokzatos hangon megkérdezte tőle, hogy akar-e kincsekhez jutni ? Toldiné rábólintott, mire Sztojkáné, a dobozi cigányasszony beszélni kezdett: — Tudja meg, Toldiné, hogy énnekem nagy hatalmam van. Én olyan dolgokat is tudok és látok, amiről más azt sem tudja, hogy létezik. Nekem delejem van, amit Jan csinak hívnak s ez a Jancsi azt tesz, amit én neki megparancsolok. — Tudom és látom, mondta szemeit rejtélyesen hunyorítva, hogy a maga udvarán, ott a góré háta megett, egy aranykincsekkel teli hajó van a földben. Ezt a hajót két ember őrzi s ezeket előbb ártalmatlanná kell tenni, hogy hozzá lehessen férni a hajó mesés kincseihez. Nem kellx azonban elpusztitni őket, elég lesz, ha egy fekete kutyának a vérét vesszük s azt éjfél kor a hajó felett rakott tűzre ráöntözzük. Az idős asszony egészen hatása alá került a ravasz cigányasszonynak s elhitte a kincses hajó meséjét. Sztojkáné aztán, hogy Toldiné még inkább higyjen neki, mindenféle hókusz-pókuszt csinált. Egy alkalommal azzal jött be Dobozról, hogy megparancsolta Jancsinak, a delejnek, hogy szerezze meg a fekete kutya vérét és vigye el a Toldiné házába. S addig sürgött-forgott a szobában és az udvaron, mig egyszercsak a kis zománcos lavórt vérvörös folyadékkal telten húzta ki az egyik ágy alól. Toldiné elhitte, hogy az a fekete kutya vére. Sztojkáné állandó vendége lett a Novák- utcai háznak. Hetenkint bejött Dobozról s minden alkalommal elvitt valamit a lépre- csalt Toldinétól. Elhordta a párnákból és a dunnákból a tollat s kifosztotta éléskamráját ban biztosítva volt. Gabonanenaüekben a tűzkár mindössze 750 pengőt tett ki. Vegyesek A közigazgatás ügymenete az elmúlt hónapban is zavartalan volt, a tisztviselőknek megfelelő beosztás melletti nyári szabadsága ezt nem befolyásolta. A foldmivelésügyi miniszter ur a békési járási gazdasági felügyelőség külön ellátását Békés székhellyel biztosította. A vármegye főispánja — dr. Kovács Béla, dr. Szatmáry László és dr. Liszonyi Vincze várni, díjtalan közig, gyakornokokat, díjas közig, gyakornokokká. — dr. Szlovák Elemér szarvasi. — dr. Domby Lajos kecskeméti és dr. Kardos Tibor balassagyarmati lakosokat pedig várfal egyei díjtalan közigazgatási gyakornokokká nevezte ki. is, mert az öregasszony mindent oda adott neki amit csak kért. Zsirt, lisztet és szappant vitt el nagy mennyiségben, azonkívül készpénzt is, úgyhogy Toldiné a végén már a szomszédoktól volt kénytelen kölcsönkérni. A ravasz csalás nem mindennapi szenzációját is a kölcsön ügye robbantotta ki. A szomszédos Styr pék ugyanis csak váltó ellenében volt hajlandó kölcsönt adni Toldi- nénak. Toldiné a váltót a fiával akarta aláíratni, ez azonban vonakodott s faggatni kezdte édesanyját, hogy mire kell neki a pénz, amikor mindene megvan? Toldiné csak hosszas faggatás után és rettegve vallotta be, hogy a delejes asszonynak kell fizetnie a góré mögött levő kincseshajó titkáért. Közölte, hogy Sztojkáné szombaton délben ismét bejön Dobozról s ez alkalommal 45 pengőt kell neki átadnia. E közlés után Toldiné fia nem ment ki vissza a tanyára, hanem odahaza maradt és a szobába behúzódva várta a furfangos cigányasszonyt. Két óra tájban aztán egy asszony, a Sztojkáné kémje meg is jelent a háznál és lakás iránt érdeklődött. Azt mondta, egy szoba kellene neki, mert bejön szolgálni Gyulára, ahol a komaasszonya is szolgál. Megkérdezte van-e férfi a háznál, amivel aztán gyanússá tette magát. Toldiné fia előlépett a szobából és erélyes hangon rákiáltott, hogy azonnal hozzák vissza az elvitt pénzt és holmikat, mert különben csendőrkézre kerülnek. Az asszony* elsápadt az ijedtségtől, hebegni kezdett, majd beismerte, hogy társa Sztojkánénak. Elmondta, hogy Sztojkáné őt előre küldte, kémleljen körül, nincs-e valaki idegen, vagy férfi a háznál s jelentse neki A választ az Erkel- malomnál várja. Toldiék erre rendőrért küldtek, aki aztán az asszonnyal együtt elindult a malomhoz. Ott várt a ravasz cigányasszony s nagy volt az ijedelme, amikor meglátta, hogy kelepcébe jutott. A rendőr bekísérte őket a rendőrkapitányságra, ahol zárkában helyezték el őket s vasárnap délelőtt megkezdték kihallgatásukat. A Toldiék kára többszáz pengő. Sztojkáné a Diósi-céguél ruhaneműt is vásároltatott magának s mintegy ötven pengős számlát csinált. Az öreg .Toldiné, mint mondja, jót akart. Azért adta a sok élelmiszert és készpénzt, valamint a tollat Sztojkánénak, hogy Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „Ferenc József“ kesertiviznek már mérsékelt adagokban való használata által is könnyű és híg ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélmiiködést érnek el. A modern nőgyógyászat főképviselői a FereHC József vizet igen sok esetben kipróbálták és azt kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. 910 42—* a kincs titkát el ne árulja másnak. Annyira hatása alá került a ravasz csalónak, hogy még a 12 járandó földet is vissza akarta venni a gyerekeitől és neki akarta adni. Azt tervezte, hogy a talált kincs felét a gyerekeinek, a másik felét pedig a kincstárnak adja. Sztojkáné Toldinéval hir szerint egy cédulát is íratott, amelyben az állt, hogy amikor a kincset megtalálják, haljon szörnyet a járásbiró. Az eset részleteit, a Novák-utcai kincseshajó históriáját, nagy érdeklődéssel tárgyalja az egész város, de különösen az újvárosi lakosság. Lába kelt a lakodalmi boriuaak A hűtlen állat megkerült ugyan, de már nem díszítette az ünnepi asztalt. (A „Békés“ munkatársától.) Mülek József borjukereskedőnek szombation volt a lakodalma. A Yad-ucca 5 számú házban már napok óta nagy volt a sürgés-forgás, készülődtek a lakzira. Pénteken levágták a borjut is, ez volt ünnepi pecsenyének szánva s ott hagyták a konyhában, hogy reggel mindjárt kéznél legyen. A házbeliek pénteken este korán aludni tértek s amikor már mindenki az igazak álmát aludta, éjfélkor a hátsó kisajtón belo- pózott a tolvaj és elvitte a lakodalmi borjut. Korán reggel, hogy elkövetkezett a serény munka ideje, a konyhába lépő házbelieknek elállt a szavuk a nagy ijedtségtől: lába kelt a lakodalmi borjúnak. Elébb tűvé tették az egész házat, de szomorú lemondással kellett megállapítaniuk, hogy a hűtlen állat messzibbre került a háztól. A boldog vőlegény nem sokat gondolkozott, az ünnepi pecsenye megmentéséhez a rendőrség segítsége kell s már fenn is volt a rendőrkapitány előtt. Följelentéséhez odafiizte gyanúját is, a borjut Burda Béla hentessegéd segítette el az ünnepi hangulatba öltözött házból. A rendőrség gyorsan a végére szokott járni az ilyen ügyeknek, a följelentés után nemsokára már ott is voltak a detektívek a gyanúsított fiatalember lakásán, aki akkor már vígan mérte a friss borjúhúst, persze pénzért. A detektívek természetesen azonnal lefoglalták a bűnjellé előlépett lakodalmi pecsenyét, de tudomást szerzett róla a városi fogyasztási adóhivatal is és mert pénzen kimért, adóköteles húsról volt szó, kivitette azt a vágóhidra. Hogy a hűtlen állat igy mindig mesz- szebb és messzebb került a lakodalmi ünnep asztalától, az idő is kérlelhetetlenül múlott, bele kellett nyugodni a változhatatlanba. Mülek József megtartotta az esküvőjét s a lakodalmi jókedv bizonyára hamar elfelejtette a násznéppel, hogy a hűtlen borju ürmöt csöppentett a lagzi örömének poharába. Burda Béla foglalkozás nélküli hentessegéd ellen lopás miatt megindult az eljárás. C'ipS és szandalett különlegességek szezonvégi árlmu lesznek 14 napig árusítva VERES-cégnél. 907 9—* A ravasz cigányasszony a kincshajó meséjével kifosztott egy újvárosi öregasszonyt
