Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-09 / 182. szám

1936 augusztus 9 BÉKÉS 3 Gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő beszámol a Békés olvasóinak németországi tanulmányotjárol X. A Németországban tapasztaltaknak eddigi vázlatos ismertetése során még nem emlékeztem meg a zsidóság németországi helyzetéről. Nem aka­rok semmilyen irányban egyoldalúnak felróhatóan nyilatkozni, a kérdésnek lehetőleg tárgyilagos is­mertetője szeretnék lenni és alábbiakban elsősor­ban a német felfogást óhajtom elmondani. A hitlerizraus és a zsidóság konfliktusa a németség és a zsidóság lelkiségében gyökerezik. Mielőtt ezt a megállapítást részletezném, legyen szabad röviden egy közismert és a zsidó pszihét erősen karakterizáló — hogy úgy mondjam — tör téneti tényre: a Rotschild-család vagyonának és hatalmának keletkezésére rámutatnom. A napóleoni háborúk vége felé 1813 óta Londonban élt Rothschild Náthán, a később oly nagy jelentőségre emelkedett Rothschiíd-dinasz-. tia angol ágának megalapítója. Pénzügyi és tőzs-. dei üzletek terén már akkor szaktekintély volt. A legfontosabb tőzsdei értékpapírok akkoriban a hajó­zási vállalatok részvényei voltak. Ezek között ki­emelkedtek az akkori viszonyokból természetsze­rűen következőleg, az angol és a francia hajózási papírok. Ugyancsak az akkori viszonyokban nyeri magyarázatát, hogy a két vállalat egyidejűleg nem prosperálhatott. (Blokád stb.) Minden azon múlt: sikerül-e Napóleonnak felülkerekednie — s ez esetben a francia részvények értéke szökik fel, vagy alól marad s akkor az angol részvények árfolyama emelkedik, mig a rivális vállalat mind­két esetben tönkre megy. — Rothschild Náthán angol hajózási részvényekben volt főleg érdekelve. Ez idő szerint sem táviró, sem telefon nem volt még, viszont tudjuk, hogy egy sikeres tőzsdei manőver végrehajtása sok esetben függ az idejé­ben való jólértesültségtöl. Rothschild nem várta be, mig a francia háború legújabb hírei közismer­tek lesznek, neki fontos volt, hogy a londoni tőzs­dén ö legyen az első jólértesült. Személyesen utazott át a csatornán, ami nem volt a fennállott angol-francia viszonyt figyelembe véve veszély­telen vállalkozás. De még tovább is ment, eljutott a francia hadsereg felvonulási területére, Waterloo környékére, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Akkor azonban már megvolt a biztos értesülése Napóleonnak 1815 junius 18-án a Wellington fővezérlete alatt állott, szövetkezett seregek által történt teljes levezetéséről. Már most az volt a fontos, hogy minél hamarább vissza­jusson Angliába, illetve a londoni tőzsdére. Este ért a tengerpartra. Szerencsétlenségére. — vagy éppen szerencséjére — a csatornán olyan hatal­mas vihar dühöngött, hogy nem akadt hajó, amelyik az átkelésre vállalkozni mert volna. (Az időben még nem Queen Miry-k járták a tengere­ket.) Végre mégis sikerült egy hajóra lelnie, amely­nek tulajdonosa — akkor nagyon nagy összegért — ezer frankért megkísérelte a lehetetlent és ször­nyű nehézségek között, miközben állandóan az a veszély fenyegette ókét, hogy hajóstól a tengerbe vesznek, egy egész éjszakán át tartó borzalmas hajózás után, 1815 junius 19-én reggel az angol partra tette a halálosan kimerült Rothschildot. Egy bérkocsin a tőzsdére hajtatott, éppen nyitásra érkezett. Emberei támogatásával bevánszorgott a terembe. Ügynökeinek még tudott utasítást adni arra, hogy feltűnés nélkül' minden megvehető an­gol hajózási részvényt vásároljanak össze. Ő maga teljesen kimerülve, vihartól tépett, ázott ruhában, sápadtan, a kiállott borzalmak hatásától minden izében remegve, egy oszlopnak dóive, állt és maga elé bámult. Ha szóltak hozzá nem felelt. A tőzsde­tagok látva Rothschildot, ebben a rettenetes álla­potban. arra gondoltak, hogy francia földön járva, bizonyára az angolokra kellemetlen híreket hallott és tönkre ment. Erre mindenki pánikszerűen me­nekülni igyekezett angol hajózási részvényeitől. Mire délután — a vihar Elmúltával — más utasok is érkeztek a csatornán túlról és meghozták Na poleon bukásának hírét, az angol hajózási papírok már túlnyomó részt Rothschild kezén voltak és ugrásszerű értékemelkedésükkel pénzfejedelemmé tették öt. Szent Ilona elég biztosíték volt az iránt, hogy a szerzett óriási vagyon stabilitása meg ne rendülhessen Ebben az egyébként közismert történetben a németek szerint nagyon sok igen jellemző vo­nása ismerhető fel a zsidó pszihének. Rothschild semmi olyat nem csinált, ami miatt — mondjuk — bünvádilag felelősségre lehetett volna vonni. Hogy a helyzetet helyesen ismerte fel, az csak nagy rutinját és generációkon keresztül kifejlő­dött tehetségét és érzékét bizonyítja. Híreit nagy fájdalmak, veszélyek vállalásával szerzi. Visszaér­kezve nem terjeszt valótlan híreket, hanem hall­gatásával és külsejének a legnagyobb erőfeszíté­sek árán való közszemlén tartásával, egy hamis közhiedelem kifejlődését idézi elő és tartja fenn mindaddig, amíg céljai elérésére — erre szüksége van. Ami Rothschild, aki kivételes egyéniség volt, nagyban, az az átlag-zsidó kicsinyben. Mindenek fölött való ideálja a vagyongyűjtés. Célja érdeké­ben, mondják Hitlerék, nem riad vissza semmi veszélytől, semmi fáradságtól, nem, még élete koc­káztatásától s.m. Van ebben tagadhatatlanul bizo­nyos hereizmus. Nagy nemzeti, sőt nemzetközi bonyodalmak idején (háborúk, forradalmak) van elemében, amikor a rendkívüli lehetőségek kiakná­zására nyílik mód. Igaz, hogy nagy a kockázat, de rendkívüliek a nyereségi esélyek is. A közpol­gári moral kisebb nagyobb gátlásain könnyebben túl teszi magát. Számol azzal, hogy minden oda vész, vagy dúsgazdaggá lesz. Sokszor a büntető paragrafusok határán mozog, belekalkulálva üzleti rezsijébe a börtönbejutás lehetőségét is. (Valutasi- berek.) A nyugodt, szabályozott állami élet kere­tébe nem szívesen illeszkedik be, nehezen tűr korlátokat, fegyelmet tartani egyáltalán nem szeret bár minderre ideiglenesen kapható, ha vagyonszer­zési érdeke úgy kívánja. A zsidó nép történelmé­ben minderre bőséges példát találunk. Elég ha előjegyzéseket elfogad telefonon is DOBAY JÁNOS könyvkereskedő Telefon 32 szám. A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpangás alhasi vérbőség, nagyfokú erjedés, rossz emésztés' fehér nyelvlepedék, kábultság, fülzugás, halvány arcszin, migrén, kedvetlenség a természetes „Ferenc József“ keseriiviz használata által igen sok eset­ben hamarosan elmúlik. Az orvosi világ azért nyilatkozik a legnagyobb elismeréssel a magyar Ferenc József vízről, mert hatása izgékony bél- rendszerü egyéneknél is megbízható és rendkívül enyhe. 910 41—* arra gondolunk, hogy az eröskezü Salamon ural kodása után a régi zsidó ország kettészakad, állan­dóan belvillongások dúlják és nem is tud rendbe­jönni végpusztulásáig. Ezzel szemben áll a nagy német nemzet, amely nemzetnek fogalmával a szervezettség, a a fegyelemtartás, a rend, a stabilitás képzete asz- szociálódik. A német gyártmányú árut a megbíz­hatóság, alaposság jellemzi, kereskedelme apái tradícióit követve, szolid. A német gazdasági élet nem blöfföl, nem hazárdiroz. Ebbe a gazdasági életbe, amint röviden láttuk volt, az állam irányi- tólag erősen belenyúl. A zsidó gazdasági tempera­mentum az ilyen belenyúlást nem állja. Ezért lát­juk és halljuk ma is, hogy az u. n. liberális gaz­dasági rendszer leghangosabb hívei éppen zsidó körökből kerülnek ki. Jellemző a zsidóság szerepe a művészetek terén és az irodalomban. Itt is a korlátlan szabad­ság, illetve szabadosság apostolai. Ez a szabadság szívesen keres témát szexuális téren és itt aztán erotikummá, sokszor obscenitássá, nem ritkán per­verzitássá fajul. Ilyen lelkűiét sehogy sem tud beleilleszkedui a hitleri németség morális kereteibe. Csak termé­szetes, hogy a fajiságát annyira érző és mindenek felett becsülő német lelkiség és az ugyancsak erősen faji jellegű zsidó pszihé összeütközésbe ke­rült. Két ennyire má-s hangnemben játszó dudás egy csárdában nehezen fér meg. Ez az összeütkö­zés annál vehemensebb, minél nagyobbak a szembe­állító sajátságok. Lehet, hogy a németek túlzásba mentek, amikor minden zsidó eredetű irodalmi, még tudományos munkát is indexre, sőt máglyára tettek, túlzásba mehettek, amikor a gazdasági és közélet minden vonatkozásában az árja faj kizáró­lagosságát igyekeztek biztosítani, de ők mindezt az actio reactio számlájára könyvelik el. Nem ment ez minden megrázkódtatás nélkül még Németor­szágban sem. Nemzetközi vonatkozásban erős gaz­dasági próbatétel volt ez, amely próbatételnél nem volt egészen bizonyos, hogy a németség marad felül. Mert hiszen pl. nem könnyen elhanyagolható tényező, amit a túlnyomórészt zsidó kézben levő le- vantei és balkáni kereskedelem, mint fogyasztó, az exportőr Németországra jelent. A helyzet azonban ma az, kogy a német gazdasági élet ezt a meg­rázkódtatást kiállta és felülkerekedett. Tagadha. tatlan, hogy az országot veszteségek is érték a zsidó kérdés nemzeti szocialista elintézése során belülről is, hiszen egyetemi tanárok, művészek, nagy tudásu gazdasági tehetségek váltak ki a nemzet szellemi és tudományos életéből, de Hitle­rék ezen a ponton ridegek és következetesek. Ma a zsidó nem egyenrangú állampolgár, választójoga nincs. Nem teljesíthet katonai szolgálatot, állami alkalmazásban nem állhat. Csak a harmadik gene­ráció nyerhet állampolgárságot — de csak fenti megszorításokkal — párttag csak a negyedik generációban lehet. Minden lehető módon (társa­dalmi bojkott stb.) iparkodnak a zsidók és árják között kötni szándékolt házasságokat megaka­dályozni. A zsidókat nem űzték ki, de az országot sok zsidó elhagyta. Ezek egy része szélsőséges (a szovjettel paktáló) politikai tevékenysége miatt

Next

/
Thumbnails
Contents