Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-08-08 / 181. szám

1936 augusztus 8 BÉKÉS 3 Jelentékeny eredményt tudott elérni tűzrendészetünk a megelőző tűzrendészet terén is. Vármegyénk mezőgazdasági jelle­gére tekintettel igen fontos volt az, hogy a mezőgazdasági terményeknek a tűzvész pusztításától való megvédése intézményesen biztosittassék. Evekkel ezelőtt még állandó­an nagy volt a mezőgazdasági termények­ben a tűzkárunk. Ma már ez az összeg a réginek csak egytized részét teszi ki. A vármegye tűzoltósága szolgálati ágazatán kívül az elsősegély nyújtására is ki van ké­pezve. A megye területén levő 4 mentőállo­más szolgálati teendőit 3 helyen tűzoltóság látja el De résztvesznek a tűzoltó testü­letek az iskolánkivüli népművelési munká­ban is. A törvényhatóság a legteljesebb mérv­ben méltányolta a vármegyei tűzoltó szövet­ség eredményes, kézzelfogható, értékes mun­káját, ennek tudható be az, hogy Magyar- országon elsőnek szervezte meg és már egy évtizeddel ezelőtt betöltötte a hivatá­sos vármegyei tüzrendészeti felügyelői ál­lást, igy e téren úttörő volt A tűzrendészet terén elért eredmények hatóságaink, városaink, községeink és a lakosság legteljesebb mérvű megértő támo­gatásának és annak az értékes és eredmé­nyes munkának tudható be, amelyet dr. Vi­téz Márki Barna alispán irányítása mellett Dévényi Lajos vármegyei tüzrendészeti fel­(A „Békés'1 munkatársától.) Felesége menthetetlen betegsege fölött való kétség- beesés és súlyos anyagi gondok öngyilkos­ságba kergettek egy fiatal gyulai családapát, Kása István a Schneider József-cég alkalma­zottja csütörtökön hat óra tájban lakásán, a Necsov-féle házban felakasztotta magát. Körülbelül tizenegy és fél éve állt. a Schneider József-cég szolgálatában Kása István, és munkáját mindig pontosan, becsü­letesen teljesítette, soha semmi panasz nem merült fel ellene. Szorgalmas, életvidám em­bernek ismerték. Körülbelül két hete azon­ban társai búskomorság jeleit vették észre rajta, azóta, hogy feleségéről, aki már hosz- szabb idő óta betegeskedett, az orvosi vizs­gálat most megállapította, hogy menthe­tetlen tüdővészes. Kása sem betegségét, sem annak súlyos voltát nem közölte felesé­vel, gondosan titkolni igyekezett azt előtte. Felesége kérdezősködéseire kitérő válaszokat adott, s mikor nem akarta elhinni, azt felelte : „Ha nem hiszed,‘ne is kérdezd többet.“ Az utóbbi időben Kása amellett még nagyon ideges és türelmetlen is volt, úgyhogy fele­ségével nem zaklatta többet. Valószínű, hogy már akkor készült az öngyilkosságra, mert egy Ízben azt mondta feleségének: — Hagyd el, előbb leszel te még özvegy mint én. Szerdán reggel volt benn utoljára munka­helyén, de már hét órakor eltávozott, mert betegnek érezte magát, kisebb hőemelkedése volt s dr. Friedmann száraz influenzát álla­pított meg. Jóllehet csütörtökre a láz meg­szűnt, a szerencsétlen embernek az a gon­dolata lehetett, hogy feleségétől megkapta annak menthetetlen betegségét. Elkeseredé­ügyelő a járási tüzrendészeti felügyelői kar­ral és a tűzoltó parancsnokokkal másfél évtizeden át kifejtett. Kétségtelen, hogy a tűzrendészet fejlesztésére és a tűzrendészet kiépítésére igen jó hatással volt az, hogy a vármegyei tüzrendészeti felügyelő, mint köz­ponti szakközeg gyakori kiszállásaival, sze­mélyes érintkezéseivel, az intézménynek biz­tosítani tudta úgy a község, mint a társa dalom legteljesebb mérvű támogatását. Vármegyénk tűzrendészetének szükség­szerű további kiépítése terén vannak még feladatok és teendők, de az évtizedes el­maradottságot rövid idő alatt pótolni nem lehetett, mert a gazdasági és pénzügyi hely­zet ezt lehetetlenné tette. A szükséges be­ruházásokkal járó megterheléseknek pedig határt szabott az adófizető nehéz helyzete, különösen azokban az években amikor vár­megyénkben az aszály, fagy és jégkár nagy pusztítást végzett, s amikor a községek háztartási helyzete is súlyossá vált. A fej­lődés utján nincs és nem is szabad megál­lásnak lenni, ezért a lehetőséghez képest meg kell tenni mindent arra, hogy a tűz­rendészet további kiépitése befejezhető s mintaközigazgatásunknak egyik jól működő gépezete legyen a jövőben is. Remény van arra, hogy a jó utón haladó munkát tel­jes siker fogja koronázni, amelyet a tüz­rendészeti törvény is hathatósan előmozdít. sét még tetézte, hogy emellett még anyagi gondok is gyötörték. Hosszabb idő óta volt már lakbérhátraléka, ami lassankint 48 pen­gőre szaporodott fel. Csütörtökön délelőtt feltűnt Kásáimnak, hogy férje mosakodás után gondosan meg­borotválkozott. Meg is kérdezte, hogy igy betegen miért teszi ezt, Kása azonban azt felelte: „Mit tudod te? hátha szükségem lesz még rá?“ Az asszony előtt furcsának tűnt fel a válasz, de nem mert szólni, mert férje arcán türelmetlenséget és izgatottságot látott. Mikor csütörtökön három óra felé özv. Necsov Józsefné, a háztulajdonos bement hozzájuk, az egymás mellett levő két ágyon feküdt a súlyos beteg asszony és az öngyil­kosságra készülődő férfi. Necsovné nem is akaita zavarni őket, de Kása megígérte, hogy mihelyt felesége megkapja a neki járó búzát, rögtön fizetnek. Necsovné kiment dolgára, Kásáné pedig negyednégy tájban orvosi rendeletre kiment a népkertbe sétálni. Ettől kezdve Necsovné nem látta őket, nem is tudott semmiről, csak arra lett figyelmes, hogy hat óra tájban a Schneider cég embe­rei rohannak be s kiabálni kezdenek : Pista, Pista! Necsovne nem tudta ezt mire vélni s még oda is szólt nekik : „Ne lármázzanak, hagyják aludni a beteget ‘ Az emberek, mert az ajtót bezárva találták, az ablakon ugráltak be s ott látták Kása Istvánt felakasztva. Azonnal levágták, de a teste akkor már hideg volt. Meghalt. Kása Istvánné elmondta a Békés mun­katársának, hogy férjével békés, nyugodt Erőteljes, kövér egyéneknek, köményesek- nek és aranyérben szenvedőknek reggelenként l—1 pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. 909 40-* házaséletet éltek, férjét életvidám embernek ismerte. „Csak az utóbbi időben láttam ko­mornak — folytatja — de az is lehet, hogy ezt csak igy utólag képzelem. Mindig ter­vezett, légvárakat épített s éppen ezért két­szeresen érezte a szegénységet.“ Csütörtö­kön is házvételről beszélgettek, amig az asszony félnégykor el nem távozott otthon­ról. Kint sétált a népkertben félötig. Ekkor azonban hazajött, mert rossz előérzete volt. Hazajőve az ajtót belülről bezárva találta. Rögtön rosszat sejtett s az ablakon beugorva ott látta férjét felakasztva. Hogy ezután mi történt, arra nem emlékszik. Kis fia, aki ott fekszik mellette, ekkor megszólal: „Anyuka, miért nem vágtad le te ? Vagy miért nem szóltál a házinéninek ?“ Szegény asszony most újra zokogásban tör ki: „Csak azt tudnám, hogy miért ? Miért ? De erre már nem fog o felelni!“ A vigasztaló szó nem használ. Csak tovább zokog és ezt hajtogatja : „Hogy lehetett ilyet tenni egy családos embernek ? Itthagyni minket. A kis fiát!“ Szegény kisfiú nem is tudja még a szerencsétlenség jelentőségét felfogni. Ott fekszik az édesanyja mellett és simogatja: „Ne sírj anyuka Ne sirj !“ Kása István halála villámgyorsan terjedt el a városban s mindenfelé nagy megdöbbe­nést és részvétet váltott ki. Temetése nyol- cadikán lesz a Szentháromság temetőben. Ismét embert ölt a magas feszültségű áram (A „Békésu tudósítója jelenti.) A bán- hidai áramelosztó telep egyik kapcsoló táb­láján dolgozott Dehiny László 25 éves szerelőmunkás. Már közel egy órahosszat vé­gezte a tisztítási munkát, amikor az állomá­son tartózkodók nagy detonációra lettek figyelmesek. Azonnal a hang irányába fu­tottak s megdöbbenve látták, hogy a szeren­csétlen szerelő meggyulladt ruhájában, eltor­zult arccal, élő fáklyaként futkos. Vizes ruhát terítettek rá s eloltották rajta a tüzet, közben azonban olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a kórházban csakhamar kiszenvedett. oH a c \ c - m u $ o t . Augusztus 8, szombat. BUDAPEST I. 6.45. Torna, Hanglemezek. 7.20. Étrend. 10. Hírek. 11.10. Nemzetközi vizjeHöszolgálat- 12. Déli harangszí. Idöjárásjelentés. 12.30. Hírek. 13.20. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés. 14.40, Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek, 16 45. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés, hírek. 00.05. Hírek. 10.20. Pakots József elbeszéléseiből. 10.45. Mit nézzünk meg'? Az Erzsébet kilátót és a Nor­mafát ismerteti Mesterházy Jenő. 12.05. Vidner Lili zongorázik. 13. A rádió szalonzenekara. 16.15. Harsányi Gizi mesél. 16.55. „A nürnbergi mester- d dnokok“ előadásait ismerteti Farkass Jenő. 17 05. Közvetítés Salzburgból. „A nürnbergi raesterdal- nokok“ ([. felvonás.) 18.30. Mit üzen a rádió. 19. Pusztay Sándor énekel, Náday Károly tároga­tózik kiséri Kurina Simi és cigányzenekara. 19 45. A táblabiró ur. 2010. „A nürnbergi mesterdal­nokok III. felvonásának közvetítése Salzburgból. 20.25. Hírek, idöjárásjelentés. 20.45. Olimpiai híradás. Beszélő: Pluhár István. 21.15. A Buítola ja7z-zeuekar műsora. Elkeseredésében felakasztotta magát Kása István a Schneider-ecetgyár alkalmazottja Mire a gyárból segítségére siettek, már nem volt benne élet

Next

/
Thumbnails
Contents