Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-26 / 170. szám
1936 iulius 26 BÉKÉS 3 tiróf Pongrác/ Jenő országgyűlési képviselő beszámol a RlkPs olvasóinak németországi tanulmányutjárél VII. Németország erősen ipari jellegű volt már a múltban is, ma még fokozottabb .mértékben az. Mint általában minden ipari országnak, nyersanyag és mezőgazdasági termékek dolgában nagy bevitele volt és van ma is. A mai nemzetközi pénzgazdálkodási viszonyok mellett, a nyersanyag-biztosítás, megfelelő mennyiségű deviza-hiányban, nagyon nagy nehézségekkel jár. Pedig véleményem szerint ennek a kérdésnek a sikeres megoldása egyenesen létkérdés a fiatal Hitler-birodalom számára. Érthető tehát, ha a kormány mindenféle behozatalt a legminimálisabbra akar leszorítani, azonban ezt nem az igények leszállításával akarja elérni. Miinek legkézenfekvőbb módja a hazai termelés fokozása, sőt a lehető legnagyobb mértékben való fokozása. A termelésnek azonban vannak klimatikus és talajtani adottságai, melyek bizonyos mértéken túl határt szabnak. A német kitartás, leleményesség és tudás eredménye, hogy ezeket a határokat ma már meglehetős mértékben tágították. Hosszas kísérletek után sikerült olyan buzafajtát kitermelni, mely a? eddigi buza-magassági határt 500 méterrel meghaladja. Tehát 500 in-rel ma gasabb vidéken is termeszthető, mint az eddigiek. Ez az egyetlen tény is azt eredményezte már, hogy jó néhány ezer hektárral több Németországban az olyan szántóföld, ahol búza terem és sok-sok ezer q. búzával kevesebbet kell importálni. Igyekeznek minden termelési ág részére a lehető legjobb vetőmagot biztosítani. Epsdorfban hatalmas magtenyésztési és nemesitési állomás működik. Hatáskörébe 141 gazdaság tartozik, a központi telep a termelésen és nemesítésen kívül a nemes vetőmagvak értékesítésével is foglalkozik. Az egész termelő ;és értékesítő szövetkezet mintájára működik. Az ■ innen kikerült vetőmagvakat 25 -75 százalékos felárral vásárolják. Jellemzésül felemlítem, hogy ezidőszerint 10.000 fajta burgonyával kísérleteznek, melyeket magról termelnek. Küzdenek természetesen a kártevők ellen is, köztük a legnagyobb, a fitoítora ellen. Burgonyából 240 métermázsás átlagtermést érnek el. Heroikus küzdelem folyik mezőgazda- sági téren. Erőfeszítésüket a németek ezzel a. fogalommal jelölik: Erzeugungsschlacht (termelési ütközet). Minthogy a földrajzi adottságokon nem tágíthatnak, iparkodnak egyrészt az eddigi terméketlen területeket a termelés számára meghódítani, amint ezt a munkatáborokkal és munkáskolóniákkal kapcsolatban már jeleztük, másrészt minden lehetőt megtesznek, hogy a termő talaj termékenysége megmaradjon, illetve fokozódjék. Ezt természetesen kellő trágyázással érik el. Nagy alapossággal és lelkiismeretességgel alkalmazzák úgy az állati, mint a műtrágyát. A természetes trágya megfelelő kezelésére állami támogatással mozdítják elő a sziló- épitést. Általában 50 holdon 30 marhát tartanak, ennek megfelelő számú szilót' építenek 4 m3-t számítva egy marhára. Legjobban beváltak a 20 m3 es szilók. Ezeket földbe sülyesztve 30 cm-es falvastagsággal tiszta cementből építik, belől saválló ragokkal. Alább majd ismertetni fogom a földműves lakosság szervezeteit, itt csak utalok arra, hogy e szervezettség révén szakszerű tanácsokat, irányítást kap a földműves a trágyázás és a termelés mikéntjére. Ezek a tanácsok szükség esetén utasítás jellegével bírnak. Az országban mindenfelé megfelelő számú talaj-vizsgálati központ' van. Eszeknek a munkásságát a földművesek rendszeresen igénybe veszik. Ez az igénybevétel nem jelent nagy megterhelést a gazdákra, mert pl. egy talajanalizis 4 márka 50 pfennig, mész- analizis 10 pfennig. Minden műtrágyázás előtt talajmész vizsgalatot végeztet még a kisgazda is. Gazdálkodó emberek tudják ennek rendkívüli fontosságát. Hogy mindenki előtt rávilágítsak a kérdés horderejére, egy szerény sorban a mi viszonyainkkal vonatkozásba hozva foglalkozom a kérdéssel. Állandóan azt halljuk, hogy ha a németek és egyéb nyugati, sőt keleti nációk olyan gyönyörű terméseredményeket érnek el, miért nem tanuljuk el módszereiket és itt, az áldott magyar televényen, miért nem produkálunk mi is hasonló mennyiségű és minőségű termést ? Vegyük pl. a bekésmegyei földeket. Amíg német földön évszázados talajkultura tartotta erőben a mindég szakszerűen, _ az aktuális tudományos és technikai eredmények felhasználásával müveit földeket, a vizszabá- lyozás, csatornázás egyrészt megkímélte az árvizektől a kultur területet, másrészt az öntözésnek sem volt akadálya, addig a mi földjeinket tulnyomórészben sokszor tengerfenékké tették az áradások, a talajból a meszet valósággal kilúgozták. Mész nélkül a legtöbb műtrágya siker nélkül volna alkalmazható. Tehát a meszet kellene pótolni elsősorban, ami holdankint többszáz pengő költséget jelentene. A kartelek jóvoltából u. i. mi majdnem megfizethetetlenül drágán kapjuk a meszet és általában a műtrágyát. Németországban egy q égetett mész : 1 márka 40 pfennig. Már most a mai viszonyok mellett melyik gazda engedheti meg magának nálunk az ilyen nagy összegű, bár több évre. szóló befektetést ? Van még egy másik szer- mentum is. A német gazda, mint már említettem, a talajvizsgáló intézet- k működését rendszeresen igénybe veszi, amit az is bizonyít, hogy abban az intézetben, melyet mi láttunk, naponta átlag 200 analízist végeznek. A vizsgálati eredményeket, gazdálkodása mikéntjét illetően, irányadónak tekinti. He irányadónak tekinti és mindenben követi is azoknak a szaktanácsát, akik gazdálkodására vonatkozóan ilyen tanácsok adására hivatottak. (Erről még alább részletesen lesz szó.) Megbízik abban, hogy az irányítással megbízott szakemberek értik a mesterségüket és kellő lelkiismeretességgel és alapossággal adják meg részletes tanácsaikat és utasításaikat. (Folytatjuk.) Mindent idejében A gazdálkodás egyik legfontosabb követelménye, hogy .minden műveletet idejében végezzünk. Most a legfontosabb, hogy a tarlóhántást végezzük el minél előbb, mert aki a tarlót megdolgozatlanul hagyja őszig, a további szántásokat sem tudja jól és idejében elvégezni. Ugyanez vonatkozik a vetésre is. Sokszor döntő fontosságú a terméseredményre, hogy idejében vetettük-e el az őszieket, idejeben viszont csak akkor tudunk vetni, ha minden egyéb, vetés előtt esedékes munkálatot idejekorán elvégeztünk. Különösen fontos a megfelelő talajmunkán kívül, hogy a műtrágyákat is idejében szórjuk el. Ősziek alá a szuperfoszfátot a vetés előtt szórjuk el és azzal együtt munkáljuk be a talajba. Minél kötöttebb, hidegebb, tevéketlenebb a talaj, annál fontosabb, hogy a szuperfoszfátot korán szórjuk el, hogy ideje legyen a szuperfoszfát foszforsavának a talajban egyenletesen eloszlania, mert csak igy találja meg minden egyes zsenge csiranövény a kezdeti fejlődéséhez annyira szükséges és nélkülözhetetlen foszforsavat. Nem vonatkozik ez a sorbavetett műtrágyára. Jó erőben lévő talajon sorbavetve a szuperfoszfátot, elérjük a kívánt eredményt, ha azonban az már régebben nem kapott műtrágyát, úgy a szórt vetésnek annál inkább is előnyt kell adnunk, mert csak a szórt vetés után számíthatunk utóhatásra is. A sorbavetésnek meg van még az a hátránya is, hogy külön sorbavetőgépre van szükség, ilyen gép pedig — eltekintve az árától — elég nehéz is, úgy, hogy meglassítja, legalábbis megnehezíti a vetést. Fehér cipö-különlegességek llixi és Licht- íiiami gyártmányok kizárólag csak VERES- c,égnél kaphatók. Törekvés bevásárlási helye 6 havi hitel. 782 23—* m * a f"Cl Íj ^7 531 T »hal AJ III W Iimletelt-------------------1 87 4 2-2 Barna S. 13®75 pengő m\im törölni ti!ara A. Kraus/ M.
