Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-15 / 160. szám
1936 Julius 15 BÉKÉS 3 „Felebbezéssel élek!“ Mit kell tudni a közelgő adófelszólamlási bizottsági tárgyalásokról ? Irta: NÁDOR JENŐ, az OMKE titkára. Távolról sem akarunk beleesni az általánosítás hibájába és le kell szögeznünk, hogy több felszólamlási bizottság elnöke és tagjai kitünően ismerik jogaikat és kötelességeiket, feladatuk magaslatán állanak és tárgyilagos működésűkkel betöltik hivatásukat. Konkrét adatok tömegével tudjuk azonban igazolni azt is, hogy igen sok adófelszólamlási bizottság elnöke és tagjai még csak megközelítőleg sem járatosak az adóparagrafusok labirintusaiban, nem beszélve a bizottsághoz forduló tagokról, akik sokszor éppen saját védekezésük rossz módszerével •okoznak maguknak helyrehozhatatlan károkat. Értesülésünk szerint ebben az évben igen nagy számmal vaunak azok, akik az elsőfokú kereseti-, jövedelem- és vagyonadó kivetéssel nincsenek megelégedve és felebbe- zéssel éltek a felszólamlási bizottságokhoz. Tehát a bizottságoknak néhány hét múlva megkezdődő tárgyalásai sok munkát fognak adni a bizottság tagjainak, ügy a tagok, mint a felebbező adózók érdekében szükségesnek tartottuk, hogy az adófelszólamlási bizottsággal kapcsolatban néhány fontosabb tudnivalót csoportosítsunk. A bizottság tagjainak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak ! Mindenek előtt rá kell mutatnunk arra, hogy ha az adófelszólamlási bizottság tagjai nem élnek törvényadta jogukkal és hatalmukkal, épp olyan vétkes mulasztást követnek el, mintha e hatalmukkal visszaélnének. A bizottság tagjainak tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is az igazságot védeni. A kincstár érdekeit a bizottságban a kincstári előadó, rendszerint valamelyik péuz- iigyigazgatósági titkár képviseli. Rajta kívül joga van megjelenni a tárgyaláson a pénzügyminiszter kiküldöttjének, vagy a pénzügyigazgatóság más kiküldötteinek is, de szavazati joga a kiküldöttek egyikének sincsen. Az adófelszólamlási bizottság tárgyalásai nem nyilvánosak, a bizottság tagjai s a pénzügy- miniszter és pénzügyigazgatóság kiküldöttein kívül csakis az adózó, vagy törvényes képviselője lehetnek jelen. Sőt a bizottság bármely tagjának — nem az előadónak ! — kívánságára a határozat meghozatalának idejére még az érdekelt adózót is ki lehet zárni. Ilyen esetben azonban az előadó újabb, a tárgyaláson jelen volt adóköteles előtt addig meg" nem említett érveket nem hozhat fel. Mikor lehet jelen a póttag behívás nélkül is ? A bizottság határozatképességéhez az elnökön és előadón kívül legalább 4 tag jelenléte szükséges. Ha ennyi tag nem jelenne meg, az elnök a szükséghez képest póttagot hiv be. Ha valamely kamara jelölése alapján választott rendes tag a megjelenésben akadályozva van, az illető kamara jelölése alapján választott póttag az ülésen akkor is résztvehet, ha a többi rendes tagok egyma- gukban is határozatképes számban jelentek meg. Ennek alapján, ha a bizottság kereskedő rendes tagja a bizottság székhelyéről, póttagja pedig valamelyik környékbeli, de ugyancsak e bizottság területéhez tartozó más községből való, akkor a rendes tag és póttag megállapodhatnak egymás közt, hogy amig a környékbeli község adózóinak tételeit tárgyalják, a rendes tag szándékosan távol marad az ülésről, hogy a környékbeli községből való póttag e tételek tárgyalásánál minden körülmények között jelen lehessen. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni és kimerítő indokolás kíséretében kell a határozatot Írásba foglalni. írásban kell kézbesíteni a határozatot akkor is, ha a fél annak meghozatalánál jelen volt. Kiket kell és kiket lohet beidézni ? Azokat az adózókat, akiknek adóalapja az 5000 pengőt túlhaladja, illetőleg, akiknek földbirtoka a 100 holdat, avagy vagyonadójának alapja a 100.000 pengőt meghaladja, ha adókivetésüket megfelebbezték, a bizottság tárgyalására lehetőleg be kell idézni. Meg nem jelenésük azonban a felebbezés le- tárgyalását nem gátolja meg. Ha az adózó önként kérte a tárgyalásra való személyes beidéztetését, a bizottság nem köteles mindenkit beidézni, de joga van minden felebbezőt meghívni a tárgyalásra és a személyes beidéztetés iránti kérelem felett a felszólamlási bizottság saját hatáskörében dönt s döntése teljesen független lehet a kincstári előadó véleményétől, akinek e kérdésben is csak javaslattételi és nem szavazati joga van A bizonyitékok Ha az adózó jövedelmének kimutatásánál bizonyítékokra hivatkozik, ezek mellőzését az adóhatóság indokolni köteles. Ha a bizottsági tárgyaláson az előadó az elsőfokon megállapított adó felemelését javasolja és a fél a felemelésre vonatkozólag bizonyítékainak beszerzése és előterjesztése céljából a tárgyalás elhalasztását kéri, a halasztást meg kell neki adni. A panasz határideje A felszólamlási bizottság határozata ellen, annak kikézbesítésétől számított 10 napon belül panasszal lehet élni a Közigazgatási Bírósághoz. A panasz beadásának határideje akkor is a kézbesítéstől számított 15 nap, ha a fél a tárgyaláson jelen volt és az Ítéletet előtte hirdették ki. Sőt helye van a panasznak akkor is, ha az ítélet kihirdetésekor az adózó a határozatban szóbelileg megnyugodott. Természetes, hogy az adózó állításainak bizonyítására legalkalmasabb eszköz a pontos könyvvezetés. Az esetre, ha könyvek hiányában becslés alapján kell megállapítani az adóalapot, utalnunk kell egy fontos körülményre. A kiadás nem adóalap! A kereseti és jövedelemadó alapja a tényleges vagy ezt megközelítőleg felbecsült hivatásszerű kereset és egyéb jövedelmek. De sohasem lehet adóalap — a kiadás. Hogy valakinek sok a kiadása, hogy valaki sokat költ, az egymagában még nem bizonyíték arra, hogy sokat is keres.- Költhet valaki a régen megtakarított pénzéből, vagyonából, vagyontárgyainak eladogatásából, rokonai támogatásából, szívességi, baráti segélyekből stb. Ily esetben azonban hiteltérdemlőeu igazolni kell e rendkívüli pénzforrások valamelyikének fennforgását. Az OMKE szakvéleményei Olyan esetben, amikor könyvek vagy más számszerű bizonyitékok nem állanak rendelkezésre a tiszta jövedelem kiszámításához, de a bruttó forgalom összege megállapítható — akkor az illető szakmában elérhető nettó haszonkulcs alkalmazásával — a bruttó forgalomból lehet következtetni a tiszta jövedelemre. Ilyen haszonkulcsvélemény az OMKE-től is kérhető, A 60.000 — 1927. P. M. számú rendelet (12. §. Ut. 2. pont) névszerint is elismeri az OMKE-t szakvélemények kiállítására hivatott szervnek. Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuzamban, bélbaktérium- és gyomorsav- tultengés az enyhe természetes „Ferenc lÓZSef„ keserüviz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. 781 29—* Igaz ugyan, hogy a miniszteri utasítás szerint az adóhatóság a szakvéleményt „belátása szerint mérlegeli“, de sehol sincs olyan törvényes rendelkezés, mely szerint a szak- vélemény teljesen figyelmen kívül hagyható. Hagyjuk a panaszjogot a kincstári előadónak! Amennyiben a másodfokú határozattal (a felszólamlási bizottság döntésével) akár az adózó, akár a kincstári előadó nincs megelégedve, bármelyikük élhet panasszal a közigazgatási bírósághoz. Ha azonban az adózónak kell panasszal élnie, ezt csak birtokon kívül teheti, azaz a sérelmes adót közben fizetnie kell s legjobb esetben utólag téritik vissza számára a differenciát. De éppen ezért fel kell hivniok az adózóknak illetve fellebbezőknek a bizottság tagjait arra, hogy amenimyjben nincsenek teljesen meggyőződve a kincstári; előadó álláspontjának helyességéről, nyugodtan helyezkedhetnek eltérő álláspontra, akár az adózóéra is. mert a kincstár érdekeinek további védelmére még mindig van mód a kincstári előadó által benyújtható panasz alakjában. Általában helyes, ha mindazok az adózók, akiknek fellebbezése a felszólamlási bizottság elé kerül, már a tárgyalások megkezdése előtt tájékozódnak a bizottság kereskedőtagjánál, hogy személyes beidézteté- siik iránt történt-e intézkedés. Ha nem, még pótolható. Általában célszerű a bizottság kereskedőtagját, vagy tagjait tájékoztatni a. fellebbező kereskedők ügyeiről, aminthogy az adózóknak is tájékozódniok kell a helyes védekezési módokról. Csak az igazságot védjék, de azt gerincesen ! Hangsúlyozzuk, hogy a kereskedelem sohasem kívánja a felszólamlási bizottság tagjaitól, hogy minden esetben a kereskedők álláspontját tegyék magukévá. De ugyanígy el kell ítélnünk azokat a bizottsági tagokat is, akik szolgalelktien mindig megszavazzák a kincstári előadó javaslatát. Az adózó érdekeit ő maga vagy ügyvédje képviselik. A kincstár érdekeit az előadó védi. Az adófelszólamlási bizottság tagjainak mindkét fél önös érdekeitől függetlenül az igazságot kell védeniök, de azt aztán gerincesen. é\ ct c i o - in II $ o t. Julius 15, szerda. BUDAPEST I. 6.45. Torna, Hanglemezek. 7.20. Étrendek. 10. Hírek. 11.10. Nemzetközi vizjelzösz< lgálat. 12. Déli harangszá. Idöjárásjelentés. 12.30. Hirek. 13.20. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés. 14.40. Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek, 16 45. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés, hirek. 00.05. Hirek. 10.20. Emlékezés Dóczy Lajosra. 10.45. Orvosi tanácsok rossz tanulók szüleinek. 12.05. Szo- tyori Nagy Jolán zongorázik. 13.10. A Bohrandt— Weidinger szalonzenekar műsora. 16,15- Asszonyok a békéért. 17. Állást lan Zenészek Szimfónikus Zenekara. 18.20 Pályaválasztás és gazdasági' élet 18 50. Fenyves Lóránd hegedül, zongorán kiséri Pongrácz László. 19-30. Nyár az olasz fürdőhelyeken. 20. A rádió szalonzenekara. 20.40. A rádió külügyi negyedórája. 21.20 Hirek. 2140 Basilides Mária énekel, zongorán kiséri Kósa György. 22.10. Időjárásjelentés. 22.15. Lakatos Misi és Lakatos Tóni cigányzenekara muzsikál. 2315. Hanglemezek.
