Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-12 / 158. szám
LXVIII. évfolyam 158. szám Vasárnap üyula, 1»S6 julius 12 Előfizetési árak : ifcgyedévre : 4 P 50 fillér Így ltjára: . 1 P 50 fillér Yidékre : . 1 P 80 fillér r BÉKÉS politikai, társadalmi és közgazdászat! lap ' m k eszi őség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. t.'ohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap A gyermeknyaraltatási ügye, a jelekből ítélve, zátonyra futott. Hiába terjeng az ózon a városerdőn, hiába locsognak a frissítő habok a Körös homokos partján, mindez a természeti kincs, mindez az égi ajándék nem kell nekünk. Minek is kellene, hiszen mindenünk bőven van. Bőven van élelmünk, dúskálunk a kenyérben, tejben és húsban, minden gyermek olyan egészséges, mint a makk s a felnőttek is mind atléták, akik csak éppen azért nem hajlitgatnak vasrudakat, mert sajnálják az Erdélyi Sándor ut villakeritéseit. Mi szüksége is van ennek a varosnak a városerdő kincseire, jó levegőjére, csendjére, homokpartos vizére, amikor itt benn a városban azt sem tudjuk mi a por, csak a múzeumban van belőle egy fiolával, azt sem tudjuk, mi a penészes fal, csak naiv, érzelgős regényekben olvasunk róla, mint a halál pitvaráról. Mit is kezdenénk azokkal az összeeszkábált erdei házakkal, amikor idebenn, ebben a portalan városban, úgy élünk, mint a hal a vízben s ha jól akarják magukat érezni a városerdei őzikék, bejönnek ide a városba s egy-két mély szippantás után visszaszökdel- nek a fák közé. Mi szüksége ven a városnak és mi szüksége van a magyarságnak arra, hogy ilyen kis jelentéktelen dolgokkal törődjék ? Értenénk, ha az Alföldön tuberkulózis volna, ha Gyulán nedvesek volnának a lakások, vagy ha a születések arányszáma nem volna oly módfelett kedvező az utódállamokéval egybevetve. Akkor esetleg lehetne a városerdő kihasználásának szükségéről beszélni, vagy ha a gyermekeink sápadtak volnának s ha mi magunk is el lennénk csigázva a gondoktól. Ha nem volnánk tul- tápláltak. túl nyugodtéletüek s nem élne mindegyikünk lelkileg, szellemileg és testileg úgy, mint egy kiskirály, vagy legalább is mint Marci Hevesen. Általában véve, különös és szinte zaklatásnak számit, hogy valaki ezt a kérdést piszkálja, rekla- niáígat, vagy tanácsolgat. Meg aztán ha már valakinek elmegy a jó dolga s itthagyja ezt a csodálatosan ideális életterepet, csak nem megy a városerdőbe, ahonnan még anzichtszkáríyát sem lehet küldeni, sem pedig színes vinnyettákat hozni a bőröndök oldalán. Mit városerdő ? Legokosabb volna az egész erdőt kivágni s azt a jó pihent földet bevetni krumplival, vagy uborkával, ámbár egy-két fát kedves volna meghagyni az uborkák számára, mert az utóbbi időkben igen kedvelt a fára mászott uborka. Semmi szükség arra a vacak városerdőre Vannak persze városok, amelyek, szegények, két kézzel kapnának rajta s úgy agyontelepednék, hogy rövid idő alatt akár választókerületté is lehetne. Csodálatos, hogy voltak komoly emberek, akik az erdőkihasználás rögeszméjének bediiltek s képesek voltak beülni a városháza tanácstermébe és ott órákig vitatkozni azon, hogy miképpen is lehetne megcsinálni azt, amire semmi szükség sincs. Éppen ideje, hogy elmúlt ez a tömegszuggesztió s a gyermeknyaraltatás hajója a jól megérdemelt zátonyra futott. Hála az Egek Urának, hogy legyőztük a j mételyt, hogy nem ugrottunk be megtévedt emberek gondolatának s a tömegőrület hatása alatt most nem kell sem gyermekeinknek, sem magunknak kinn szenvednünk a városerdőben, távol egészségügyi mintajárásba beillő lakóhelyeinktől, pormentes, megejtő utainktól s mindattól a sok-sok örömtől, amit az uj évtől szilveszterig való benntila- kás jelent minden épérzékii embernek. Fácánoknak, meg nyálaknak való az az erdő, nem kulturembernek. Gyenge meg fáradt embernek való az erdei üdülés, nem vas- gyuróknak. Milyen képtelen gondolatok is tudnak megszületni némely ember agyában! Kettős nagy-aszalót épít a tijiimölcslermelók Értékesítő Szövetkezete (A „Békés“ munkatársától.) A gyümölcstermelők nemrégiben alakult értékesítő szövetkezete addig, amig a szövetkezet jobban ki nem épül és meg nem erősödik, főként aszalással kíván foglalkozni, illetve aszalvány formájában kívánja értékesíteni a város és a vármegye szilváját. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi aszalók nem elegendők arra, hogy a szilvatermés aszalásra alkalmas részét teljes egészében feldolgozzák, a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy egy kettős nagy-aszalót épit. Erre a célra Gyulán a Dürer-utcában szemeltek ki helyet, mégpedig az úgynevezett városi bikaakol telkét, melyet egyelőre csak bérbe kívánnak venni, később azonban szeretnék meg is vásárolni. A kiszemelt hely igen alkamas a kemencék megépítésére, mert úgy a gyümölcsösökhöz, mint a vasútállomáshoz közel fekszik és igy a nyers- és kész-áruk szállítása kevés költséggel, és minőség szempontjából is kedvező módon történhet. Az egyesület ebben az ügyben kérvénnyel fordult a város képviselőtestületéhez s hozzájárulását kéri a fentemlitett telek, illetve a telek 198 négyszögölének bérbeadásához. Ez a rövidesen megépülő kettős aszaló egy szezonban másfél vagon aszalványt tud produkálni, úgyhogy az' összes, ősszel üzemben álló kemencékből mintegy 4 vagon aszaltszilva fog piacra kerülni. Az értékesítő szövetkezet részjegy zése egyébként még mindig folyik. Ma, vasárnap a józsefvárosi olvasókörben ismét ki lesznek téve a jegyzési ivek és igy annak, aki még nem jegyzett, módjában áll még belépni a részvényesek sórába. Tettenéríek egy érettségizett kabintolvajt a partfürdőben. Á törv£npzék ei is ítélte már Jogerősen háromhavi fogházra (A „Békés • munkatársától) Szerdán a part- fürdő egyik kabinjában tetten értek egy tolvajt. Régóta gyanakodtak rá, most szerdán pedig már lesték minden lépését s amikor besurrant a kabinba s magára zárta az ajtót, hárman is rárohantak és ártalmatlanná, tették. Amikor kinyílt a kabin ajtaja és a három fürdő-alkalmazott meglátta a megrettent tolvajt, senki sem csodálkozott, hogy csakugyan ö áll előttük. Pár napja, amióta a partfürdőben egymásután két kabinlopás is történt, annyira ráterelődött a gyanú erre a szerencsétlen fiatalemberre, hogy szerdai tettenérése előre megbeszélt terv szerint végrehajtott iesállás eredménye volt. Pár nap előtt történt, hogy Müller Ágost Lajos őrnagy tett panaszt, mert a kabinban elhelyezett ruhájából tiz pengőt elloptak. Ä tiszt bejelentése érthetően kínos megdöbbenést okozott a fürdő alkalmazottai között, de al g ocsúdtak fel első megdöbbenésükből, amikor jelentkezett a második károsult is, Szily István cseudorföhadnagy, aki húsz pengőjének eltűnését panaszolta. Az ö pénzét is a kabinban elhelyezett ruhájából lopták el. Most már nyilvánvaló volt, hogy a fürdövendégek közé tolvaj farakodott, aki csak azért járt oda, hogy jól kiszemelt áldozatait fosztogassa. A fürdő alkalmazottai természetesen iázas igyekvéssel fogtak munkába, hogy ennek a garázdálkodásnak végét vessék. Tanácsért fordultak illeték-s szakemberhez is, aki hallván a fürdő állandó látogatóinak névsorában a fiatalember nevét, a meggyőződés bizonyosságává! mondta : — Ő a tolvaj! Aztán megbeszélték a tervet és lesbe álltak. Egyikük a fürdőépület emeletéről leste a fiút, másik kettő pedig résen állva várta a jelet, hogy megrohanja a kijelölt kabint. Nem is kellett sokáig várniok. A fiatalember a fürdőben kóválygott már, lesve az alkalmas áldozatra. Ez meg is jelent Heinrich Dezső vármegyei tb. főjegyző személyében. A főjegyző kijött kabinjából, ajtóját bezárta és felakasztotta az ajtófélfán levő szögre és ment fürdeni. A fiatalember pedig, amikor elérkezettnek látta a pillanatot, hogy Heinrich főjegyző hosszabb elmaradására számühaf, besurrant kabinjába és belülről elrcteszelte az ajtót Alig lépett azonban a kabinba, az emeleti őrszem már jött futva és vitte magával két társát. Hárman rohanták meg- a bezárt ajtót és bezörgettek. Pár percig nem jött válasz belülről, de végre mégis csak kinyílt az ajtó és ott állott a három perzekutor előtt halotthalványan, megrettenve a tettenért fiatalember. ■ Mindez olyan gyorsan ment végbe,-
