Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-11 / 157. szám
2 BÉKÉS 1936 julius II Revolvere®, ólmosbolos bandát fogott el az orosházi csendőrség Yirasztó turáni táltos biztatására fegyverkeztek fel, mert „közeleg az idő, amikor szükség lesz rá“ (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Szerdán jelentették az orosházi csendőrségnek, hogy a tanyák között egy felfegyverkezett társaság garázdálkodik, amely tanyák kifosztására készül. A csendőrjárőrnek .sikerült a bandát elfogni az orosházi tanyák között és mindegyiküknél meg is találták az emberi élet kioltására is alkalmas, ökölnyi nagysága óloragombban végződő bikacsököket, botokat és bajonettet, meg a forgópisztolyt. A banda vezére Pesti József 30 éves orosházi napszámos volt. Pesti nem volt ismeretlen a csendőrség előtt, a bűnügyi nyilvántartó elmondja róla, hogy lopásért kétévi fegyházat és egyévi börtönt ült már. Imre nevű bátyja is megrögzött bűnöző, aki most is szigorított dologházban van. Pesti József három fiatalkorú napszámossal szövetkezett arra, hogy a környékbeli tanyákra kirándulnak, oda betörnek és mindenáron pénzt szereznek. Junius elején mind a négyen nekiindultak a Gabnay-féle tanyára. A tanya közelében azonban a kutyák ugatni kezdtek és mivel észre is vették őket, elmenekültek. Néhány nappal később özv. Kocsondi Mihályné házának udvarába másztak be a kerítésen keresztül. Az üvegezett veranda ajtaját próbálták tolvajkulcsai kinyitni, de nem boldogultak vele és azt határozták, hogy legközelebb ismét megpróbálnak ugyanitt betörni. Junius 28-án nyitva találták az éléskamrát, besurrantak, kolbászt, szalonnát vittek el, de előbb tejfellel és rétessel jóllaktak. Beismerték a csendőrök előtt azt is. hogy Jankó György gazdálkodó tanyájában is jártak négy-öt ízben. Innen búzát, árpát és több tengerit loptak el a nyitva felejtett magtárból. Horváth Sándor gazdálkodó tanyájából tengerit vittek el. Vallomásuk során elmondták Pestiék, hogy az ólmosvégü botokat azért készítették, mert Virasztó Mihály, a turáni egyistenhivők táltosa azt mondta nekik, hogy jó lesz készülődni, felfegyverkezni, mert nemsokára eljön az idő, amikor szükség lesz rájuk. Csak később jutott eszükbe, miután a fegyvereket összeszedték, hogy ezzel pénzt lehetne szerezni. El voltak arra is szánva, hogy ha rajtuk ütnek, védekezésül azt, aki eléjük kerül, leütik. A csendőrség összeállította a négy tolvaj bünlajstromát és pénteken beszállították őket a gyulai törvényszék fogházába Cambridgeben kell lennünk. Kár, mert itt nagyon jó és szép minden. A megélhetés is olcsóbb, mint Angliában. Az itteni 28 filléres kenyér Angliában 40 fillér. — És az ifjúság el tud helyezkedni ? — Sok az állásnélküli. Az egyetem évei után évekig praktizálnak, — ingyen. Azután is csak kevés a jövedelem évekig. A nagy angol birodalomban sem fenékig tejföl az élet ! A két angol magyar csizmájának sarkantyúja megpendül, amikor bucsuzáskor összeverik a bokájukat. — A viszontlátásra! — mondják és látszik az arcukon, hogy ez a két angol újra eljön Magyarországra. A berlini olimpiászra megy Beesy Károly a gyulai spriníer- és távolugró bajnok Harminc diák-atlétát visz Berlinbe a Kisok* (rí „Békés“ munkatárs ától.) Gyula sportéletét nagy kitüntetés érte. Becsy Károlyt, a kiváló diák-atlétát a Kisok fölvette ama harminc köze, akiket kivisz a berlini olimpiászra. A tizenhétéves fiatalember a gyulai gimnázium hetedik osztályos növendéke és már sok dicsőséget szerzett intézetének, legutóbb a Szegeden megtartott versenyekről mint a Délkerület 200-as futó és távolugró bajnoka jött haza. Becsy Károly pénteken kapta Tihanyi Béla, a Kisok miniszteri biztosának levelét, amelyben közli vele, hogy felvették az olimpiászra induló diák-csapatba és felhívja, hogy jelentkezzék julius 23-án Szentendrén, a Kisok-táborban. A Gyula városát ért kitüntetés érdemének oroszlánrésze a gyulai gimnáziumé és vele Christián Lászlóé, a testnevelési tanáré, aki a gimnáziumban folyó céltudatos és intenzív testnevelési munkának most méltó jutalmát kapta meg. A Becsy Károly nagy sikerének szívből örül Gyula egész társadalma. Magyarország első fehéniemiigyáráiiak gyártmányai, oroszlán-védjegyű férfi ingek puplin, tropikál, selyem divatkiilönlegességek kizárólag csak VERES-nél kaphatók. Törekvés bevásárlási helye 6 havi hitel. 783 10—* TELEFON 182 KIRÁLY“ TELEFON 1« lAisos mm Gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. sz. 1936 julius 10., 1!.. 12., péntek, szombat, vasárnap. Ön felfrissül, — nem érzi a meleget — mert egész idő alatt a kacagás üditö hullámait élvezi. IOE E BROWN az amerikaiak nagyszájú és nagyszerű komikusa a SZÁJHÖS cimü komédiával nevető orkánt varázsol. A vidám magyar filmek gyöngye. Kabos, Ágai, Vaszary, Ráday, Góth, fióthné Kertész Ella brilliáns alakítása CÍMZETT ismeretlen Elragadó meséje, káprázatos sikere és sláger dala: Az én rózsám vasutas annál közismertebb. iiliak kezHete: 9 Lóháton járja az országot két angol diák (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Hétfőn késő délután két verejtékes lovas állott meg Miskolc egyik uccáján a posztoló rendőr előtt. A két fiatalember angolul beszélt, nagy munkájukba került, bogy a rendőrrel valahogy megérhessék magukat. A nagy erőlködés közben persze sokan gyűltek a különös lovasok köré s a nézők közt végre akadt egy ember, Fazekas József pékmester, aki németül szólott a két fiatalemberhez, igy aztán magyarok és angolok német segítséggel megértették egymást. így tudták meg a miskolci kiváncsi magyarok, hogy a lovasok cambridgei diákok, akik lóháton járják Magyarországot és most szállást keresnek. A pékmester már vitte is őket a házába és elszállásolta a két angliust, meg a két gyönyörű magyar lovat is. A két lovasvendégről hamar tudomást szerzett Halász József, az idegenforgalmi hivatal vezetője és nyomában egy újságíróval, fölkereste az angol diákokat. Ellátta őket prospektusokkal és tanáccsal és tolmácsolta az újságíró kérdéseit, aki a következőket tudta meg a két cambridgei vendégről : C. C. Giffard épitészmérnökhallgató és Trevor Roper orvostanhallgató a két lovas. Mindketten Cambridgeből. A barátjuk mesélte, hogy Magyarországot érdemes megnézni. Ezért jöttek ide. Budapesten nyolc- száz pengőért két remek magyar lovat vásároltak. zsebükbe csúsztatták egy buda- pssti ur ajánlólevelét és most járják a magyar földet, igy kerültek Miskolcra is. — Ebben" a lóvásárlásban azért volt egy kis üzleti számítás is. — mondja C. C. Giffard, mert — a lovakat hazavisszük Angliába, ott eladjuk s a pénzen, remélem, megkeressük magyarországi utunkat is. Baráti közvetlenséggel beszélnek utjuk- ról. — Meg akartuk ismerni Magyarországot. Ezért jöttünk ide. Lovon legjobban lehet egy országot megismerni. Igaz, több baj, gond, de megéri. Magyarország nagyon szép és a lakossága nagyon kedves. Tetszik a falvak élete. Na és a vendégfogadás ! ? Nagyszerű! Mindenhol, amerre csak jártunk a legszivélyesebben fogadtak. Megvendégeltek, szállást adtak. Amikor pénzt kínáltunk, el sem fogadták. Gavallér a magyar nép ! Közben kiderül, hogy C. C. 'Giffard anyai ágon skót. — Igaz-e, hogy skótok a skótok ? — Aber ! .. . A skót vicceket a skótok gyártják. — Mielőtt idejöttek, mit tudtak Magyarországról ? — Kényes kérdés. A mosoly azért nem hal el C. C. Giffard ajkán, csak egy kissé eröltetettebb lesz. — Mit tudunk ? László Ftilöp egyszer előadott a cambridgei egyetemen. Akkor hallottuk, hogy magyar ember . .. Halász József az Ember tragédiája angol fordítását mutatja. Ismeri? A fejét rázza. Soha nem is hallott róla. És Petőfiről ? Áh lirik ? Erről hallott! Na, nem sokat csak épen a fejét bólogatja. Dehát mit is csináljon egy angol egyetemista Magyarországon, ha arról kérdezik, hogy mit tud rólunk ?... (A magyar főiskolások jóval többet tudnak Angliáról.) — Hova lovagolnak Miskolcról ? — A Hortobágyra. — Program ? — Az nincs. Ahogy a kedvünk tartja, annyit időzünk mindenütt. A hónap végére
