Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-08 / 154. szám
LXV1KK« éifoiyam 154. szám Szerda Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vicékre : . 1 P 80 fillér-.ifáetési dij előre fiiét erdó, t*j illa, fiH36 julins 8 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP >y-rt'kr8»tSsés, kiadóhivatal íjyulán, Városház-utca 7. sz. Oobay lánns könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Piaci árus és vásárló közönség a piac mai helyén végleges rendezését kívánja a piac-kérdésnek Kedden uj beosztást kaptak a piaci árusok (A „Békés“ munkatársától.) Jó liz esztendeje annak, hogy érthető, de a város érdeke szempontjából teljesen jogosulatlan magánérdekek szívós és kitartó harcot folytatnak a piac áthelyezése érdekében. A város történelmi központjából, évszázados tradíciók helyéről a Kossuth térre akarják áttelepíteni a piacot. Ennek a szívós kitartásnak a következménye, hogy a gyulai hetipiac állandó vándorlásban van, a piaci árusokat úgy tologatják egyik helyről a másikra, mint a színpadi kulisszákat. Ennek az örökös átcsoportosításnak- az az inditóoka. hogy a piac állítólag kicsi, nem tud helyet adni az árusok tömegének. Aki ösmeri a gyulai piac történetét, az tisztán látja, hogy a társadalomba beledobott ez a jelszó merőben üres ürügy, amely bizonyítékot akar szerezni annak az illegális magánérdeknek az alátámasztására, amely a piacot — törik-szak ad — át akarja telepíteni a Kossuth-térre. Kicsi a piactér — harsogják szakadatlanul és hogy ennek az elgondolásnak megnyerjenek mindenkit, eladót és egész Gyula vásárló közönségét, bogy végre is mindenki megunva a folytonos ide- oda tologatással járó kellemetlenségeket, velük együtt követelje az áthelyezést. Ez ellen a törekvés ellen a város egész társadalmának tiltakoznia kell. A gyulai hetipiacot nem lehet mai helyéről elvinni, természetes helyén van az. — mint minden városának a világnak — a város közepén. A történelem folyamán alakult az ki ilyenné, amilyen, mert a piacot nem az az aszfalt- burkolat teszi azzá, amelyre az árus portékáját kirakja, hanem a piactér az ő egész környezetével, a házakkal, amelyek szegélyezik és a házakban elhelyezkedett kereskedők és iparosok boltjaival és műhelyeivel, ez teszi a piacot, amelyhez ilyenformán a jogok és érdekek — magán- és közérdek — ezer szála fűződik. Ezeket a szálakat elvágni nem lehet és nem szabad. Ha már most ilyen formán megállapítjuk, hogy a piacnak mai helyén kell maradnia, akkor azokat akik a piac szűk voltát hangoztatják, emlékeztetjük arra a boldogabb időre, amikor itt Gyulán lényegesen lüktetőbb volt a közgazdasági élet és vele sokkal nagyobb volt a piac forgalma is. Akkor a dolgok rendje és logikája szerint úgy segítettek a piac zsúfoltságán, hogy egyszerűen betolták annak egy részét a piactérbe torkoló utcákba. A Eázel-utca például az ő teljes kocsimentes csendjével és nyugalmával önként kínálja magát s ezelőtt pár évvel nagyszerűen meg is felelt ennek a célnak. Ugyanígy a Jókai-utca és — amit legelőször kellett volna emliteni — itt van a Városház-utca az ő drága pénzen kiszélesített gyalogjáróival, egyenesen arra hivatva, hogy szerves részévé váljék a piacnak. Akinek netán kételyei volnának amiatt, vájjon meg lehet-e ezt csinálni, az menjen át Csabára és nézze meg, hogyan kell egy szédületes forgalmú piacot berendezni árus és vásárló teljes megelégedésére. Ez az elgondolás az egyetlen természetes és logikus megoldása a piac-kérdésnek és erre tapintott rá az ő egyszerű, de józan paraszti eszével az a gyulavári asszony, aki ezt kérdezte a legújabb piaci átcsoportosítás után : — Miért kell nekünk itt ezen a puszta Erkel-téren félholtra főnünk ? A naccságák is azért nem jönnek ide. Ha már kiszélesítették drága pénzen a Városház-utca járdáját, mért nem tesznek oda bennünket? A gyulavári asszony tisztán látja a piac-kérdés megoldását. Kedden reggel Erdős Gyula jegyző intézkedésére uj elhelyezést kaptak az árusok. A viszonteladókat, akik eddig az őstermelők között árultak, a szabályrendelet értelmében elkülönítették s a V inckler-patika előtti részen csoportosították őket. Ennek a sornak a Tarkó-üzlettől a plébánia sarkáig terjedő részén árulnak az őstermelők, mig a zöldségtermelők, az úgynevezett bolgár ker(A rBékésu tudósítója jelenti) Páris- ban a hazafias front tagjai ismét heves tüntetést rendeztek a kormány ellen. A tüntetés során a kaloldaliakkal többször is összeverekedtek s a verekedés az utcáról a kávéházakba is átterjedt Székekkel, poharakkal és szódásüvegekkel dobálták egymást a tüntetők, úgy hogy többszázan megsebesültek. A tüntetők az utcákat »Ébredj Franciaor(A ..Békés* tudósítója jelenti.) Alsó- Borsodban, mint jelentettük, borzalmas jégverés pusztított. A jég ötven ezer kataszt- rális holdon tette tönkre a vetést. A teljesen tönkrement gabonát, amelyből a jégverés valósággal töreket csinált, fel fogják gyújtani, mert learatni sem nem érdemes, sem nem lehet. Az elégetés után a földeket újból fölszántják és bevetik, mégpedig kölessel, tarlórépával, muharral és tatárkával, hogy a kárt némileg csökkentsék. Alsó-Borsodban mintegy 25 ezer embernek nincsen kenyere. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán a kertészek. a templom háta mögött.* valamint azon a részen kaptak elhelyezést, ahol eddig a hentesek és kenyérárusok bódéi álltak. A henteseket és kenyérárusokat fölhozták a templom főbejárata előtti virágágyak mellé s ezek uj helyükkel a legteljesebb mértékben meg vannak elégedve. Bódéik szem előtt vannak s a levegő szabad járását nem akadályozza meg előttük semmi, mint régi helyükön a templom hatalmas fala. Az asszony-árusítók egyenesen hálásak az újításért, mert nemcsak hogy több levegőjük van, hanem a kilátás is „remek“, amennyiben uj standjukról az egész piaci életet végigszemlélhetik. A tejárusitókat szintén máshová helyezték és pedig a katolikus bérház templom felőli útvonalára. Ez a hely annyiban tényleg alkalmas tejárusitásra. hogy a reggeli órákban nem éri a nap azt, közlekedési és tisztasági szempontból azután nem igen mondható túlságosan ideálisnak. Igaz ugyan, hogy vasárnap, kedden és pénteken a járműforgalmat ezen az útvonalon egyirányúvá teszik és a behajtást az Erkel tér, illetve az Árpád- és VármegyGiáz-utca felöl csak a termelők kocsijaival < ngedik meg, kalami- tások előre láthatólag azonban mégis lesznek. Az ötlet életrevalóságát mindenesetre majd a gyakorlat fogja megmutatni. A templom háta mögötti részen volt néhány rövidárus sátor is. Ezeket részben a Draskovits-trafik, részben pedig a központi katolikus iskola mellett helyezték el. i szag! Vesszen Blum U felkiáltással járták I végig. A Julius 14-i nemzeti ünnep eseményeitől erősen tartanak kormánypárti körökben, mert arra számítanak, hogy a nacionalisták ebből az alkalomból koncentrikus támadást indítanak ellenük. A zavargások egyébként már a vidéken is felütötték fejüket. many na k személyesen tett jelentést a borzalmas pusztításról és segítséget kért az Ínséges helyzetbe jutott gazdák és munkások számára. A kormány még most elvethető magokat és az őszi vetéshez búzát juttat a gazdáknak. Csongrád határában szintén nagy jégverés pusztított, amely mintegy 17 ezer holdon verte el a termést. A kár több, mint egymillió pengő. Várható időjárás a következő huszonnégy- Órára : a meleg fokozódása, gyenge légáramlás. Az ország nyugati felében felhösödés. „Ébredj Franciaország! Vesszen Blum!“ Felgyújtják az elpusztult vetéseket Borsodban
