Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-04 / 151. szám
Még 1916-ban... „Gyulán találtak, Gyula lettem“ {A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Újság csütörtöki számában jelent meg az alábbi szomorúan érdekes cikk. Gyulai vonatkozásánál fogva és talán mert segítségére lehetünk vele a szüleit kereső Erdélyi Gyulának, mi is leközöljük: Hamisítatlan háborús regény ennek a fiatalembernek az élete, aki narancssárga szinü teniszingében és fehérvászon nadrágjában szerényen bekopogtatott szerkesztőségünkbe. A szerkesztőségi szoba fülledt hőségében elfeledkeztünk a kánikuláról, ennek a sovány, sok koplalást és nélkülözést átélt fiatalembernek a szavai olyan dermesztőén hangzanak: „Keressék meg a szüléimét!...“ — 191G-ban, szeptember hónapban az első román betöréskor a békésgyulai vasúti állomáson egy kocsiban találtak ... Egy orvos fedezett föl, ő adott át a hatóságnak s a gyermekmenhelyre kerültem. Néhány évvel később már mesterségre fogtak és a kocsikárpitos szakmát tanultam ki. A men- helyről több fiúval együtt vidéki gazdákhoz utaltak ki. nagyon sokat dolgoztunk s gyakran bizony embertelenül bántak velünk. — Fattyunak szólítottak és az istáló- ban aludtunk. A múlt év augusztusábán az átmeneti fiuotthonba küldtek el, azután egy napon az utcára jutottam . .. — Gyermekkori emlékeire nem tud visszaemlékezni ? — Az az orvos, aki a vasúti kocsiban megtalált és segédkezett a személyi adataim felvételénél, kétévesre becsült. Nem emlékszem semmire, hol laktam, kik voltak a szüleim, semmi kép nem maradt meg az emlékezetemben. JRövid hírek (A „Békés“ tudósítója jelenti) Vaj- dics Ferenc nyirpilisi gazda és felesége két szomszédot vacsorára hivott vendégül. A vacsora gombapaprikás volt, amitől mérgezést kaptak. Ketten meghaltak, ketten haldokolnak. — Baldwin miniszterelnök súlyos vérszegénységben szenved. Orvosai tanácsára alighanem le kell mondania a kormányzásról. — Ivády Béla ajánlási ivét eddig több mint ötezren Írták alá, — Franciaországban még mindig mintegy másfélszázezer munkás sztrájkol. — Ezév januárjában a kókai határcsárdában Fodor István mezőőr szóváltás közben agyonlőtte Józsa István utkapa- rót. A pestvidéki törvényszék nem fogadta el Fodor védekezését, hogy önvédelemből használta fegyverét s szándékos emberölés büntette címén 10 évi fegyházra Ítélte. — Egy Gerdenics Vilmos nevű textil-ügynök sorra járta a budapesti textileseket és bizományba árut vett át tőlük, minek fedezetéül postatakarékpénztári könyvecskéket adott át nekik. Gerdenics az áru átvétele után nem jelentkezett s mikor a kereskedők a betéti könyvecskékkel a postatakarékhoz mentek, kiderült, hogy a betétkönyvek meg vannak hamisítva. Mindegyiken csak egy pengő volt a betét s Gerdenics javította ki az eredeti számjegyeket nagyobb összegre. Rádió utján körözik. Stockinger Frigyes osztrák kereskedelemügyi miniszter csütörtökön Budapestre érkezett és Darányi Kálmán helyettes miniszterelnökkel gazdásági ügyekben hosszas megbeszélést folytatott. Hogy állították össze személyi adatait ? — Az kérem könnyen ment. Erdélyben találtak, tehát a vezeték nevem Erdélyi lett, Békésgyula városában fedeztek fel és igy keresztnévnek a Gyula nevet adták. — Hol él most és kik támogatják ? — A Gróf Haller-utca 44. sz. házban lakom. Marx Péterné dohánygyári munkásnő fogadott magához. Az asszonynak van egy fia, hát szívesen odafogadott másodiknak. Olyan jó hozzám, mintha az édesanyám volna. Mos rám, hogy mindig tisztában járjak és az utolsó falatját is megosztja velem. Heti két pengőt kellene fizetnem, de csak ritkán tudom alkalmi munkákból összehozni a pénzt. Nagyon el is adósodtam szegény „anyámnál“. — Mennyivel tartozik ? Elszomorodott arccal süti le szemét a földre, látszik a szégyenkezés rajta, hogy adósságba keveredett. — Már tartozom öt pengővel! —- Mivel segíthetünk a sorsán ? — kérdeztük tőle és előre vártuk, hogy több kérvényt vesz elő, ajánlólevelet kér s megkezdi a reménytelen kilincselést irodától műhelyig és a gyártól — a koldulási engedélyig. Csupa mosoly, önbizalom, amikor válaszol : — Már van állásom, Jaskovich László színművész ur a múlt héten elvitt a MFTR- hez és ott Szabó ur megígérte, hogy bejuttat valamelyik hajóra. Már megjött az értesítés, hogy Vasváry kapitány urnái jelentkezzem a vonalfőnökségen. Nagyon boldog vagyok, de félek is, hogy a nehéz munkát nem fogom bírni. Oly sokat nélkülöztem, legyengült erőtlen vagyok, pedig nem dohányzóm, nem is iszom ... Az uj ipartörvénynovella Julius 15-én lép életbe Végrehajtási utasításának végleges szövegét mielőbb kibocsájtják II. Mértékvétel és rendelésvétel A leghevesebb ellentéteket a törvény 1G. §-a váltotta ki a kereskedelem körében. E szakasz eltiltja a cipő-, ruha- és szőrme- árukereskedőket az áru elkészítésének és javításának vállalásától, valamint a mérték- vételtől. A kereskedők joga csupán arra terjed ki, hogy a vevő által kívánt árunak az áruraktárból való kiválasztása, valamint a kiválasztott árunak a vevő igényét kielégítő átalakítása céljából vegyen mértéket és a kiválasztott áru átalakítását vállalja, de az átalakítási munkát csak az annak végzésére jogosított iparossal végeztetheti. Ez utóbbi korlátozás nem terjed ki a kisebb igazításokra, amelyeknek elvégzése szakismeretet nem igényel. E szakasznál a kereskedők ötévi átmeneti idő statuálását kérték, hogy ez alatt az idő alatt az ipari képesítést megszerezhessék. A végrehajtási rendelet tervezete szerint azok a kereskedők, akik már az uj ipari novella hatálybalépése előtt foglalkoztak mértékvétellel, ezt a tevékenységüket még két évig. tehát 1938 julius 14-ig végezhetik. Ipari és kereskedelmi munka egy helyiségben nem folytatható A törvény felhatalmazza a minisztert arra. hogy ipari munkának és kereskedelmi szakmának egy helyiségben folytatását eltilthassa. A végrehajtási rendelet ki is mondja, hogy a cipész cipészkereskedővel, szabó ruhakereskedővel, szűcs szőrmeárukereskedővel egy helyiségben ipari munkát, illetőleg kereskedést nem folytathat. Áz iparűzési jog elvonása A törvény 19. szakasza szól a szakmai megbízhatóságról. A végrehajtási rendelet szerint szakmailag megbízható az az iparos, aki ipari gyakorlásában gondosan megtartva a fennálló szabályokat a köznek, ipari társainak és a fogyasztó közönségnek jogos érdekét figyelembe véve'jár el. A megbízhatóságot tehát itt is, mint az iparengedély kiadása esetében, a gyakorolt ipar szempontjából kell elbírálni. Kétségessé válik a szakmai megbízhatósága annak az iparosnak, aki oly tiltott cselekményt követ el, amely a köznek, iparos társainak, vagy a fogyasztó közönségnek jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti, ha a cselekmény elkövetésének körülményei olyanok, hogy az ismétlődéstől, illetőleg attól lehet tartani, hogy az iparos ipara gyakorlásában hasonló cselekményt követ el. Kétségessé teheti a szakmai megbízhatóságot az élelmi- szerhamisitás. mérleghamisítás, súly és minőségi csalás, közegészség és közrend elleni bűncselekmény, az állami ellenőrző jeggyel való visszaélés, állategészségügyi és növény- védelmi rendelkezések megszegése, a tisztességtelen versenyről szóló törvényben meg"- határozott bűncselekmények stb. Azt azonban, hogy valamely cselekmény a szakmai megbízhatóságot kétségessé teszi-e, nem lehet egyedül a cselekmény minősítése alapján, tehát azon az alapon eldönteni, hogy a cselekmény melyik büntető rendelkezés alá esik, hanem minden egyes esetben alaposan kell vizsgálni a cselekmény elkövetésének körülményeit is. így pl. gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt történt elítélés esetében — amilyen a kihágás miatt történt elítélések nagy része — szigorúan kell vizsgálni. vájjon a gondatlanság olyan foku-e, hogy az a szakmai megbízhatóságot kétségessé teszi. Nem teszi a megbízhatóságot kétségessé a cselekmény, ha abban az iparost (nyomdászt) pusztán a tárgyi felelősség alapján mondották ki bűnösnek. Nem teszi rendszerint a szakmai megbízhatóságot kétségessé pl. a záróra túllépés, a jogosulatlan járdafoglalás, a vitás munkaköri határok túllépése. * Rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási rendelet a tanonciskolái előképzettség, a tanidő tartama, a tanonc szabadsága, a munkakönyv kiállítása tekintetében. A rendelettervezet második fejezete a meglevő ipartestületek megszüntetését, beolvasztását és működésük területének megválasztását szabályozza. Szól az ipartestületek feladatairól, az ipartestületi felvételi díjról, a tanoncok és segédek foglalkoztatásának ellenőrzéséről, ami az ipartestületek, illetve az ipartestületi székek feladata lesz. Szabályozza a rendelet az ipartestületi munkaügyi bizottságok működését, a munkaszabályszerződések megkötését, tartalmát, hatályát, a felügyelő hatóság jogait. A harmadik fejezet az Országos Ipar- iigyi Tanácsról szól. E véleményező és tanácsadó szerv az eddigi Országos Ipartanács, az Energiagazdasági Tanács, a Munkaközvetítő Tanács, valamint az Országos Küzépitési Tanács ipari ügykörébe utalt feladatokat fogja ellátni.
