Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-07-03 / 150. szám
LXV11I. évfolyam 150. szám. Péntek Gyula, 1056 julins 3 Előfizetési árak : negyedévre 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési dij előre iisetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP v.erk.esalőség, kiadóinvalal Gyulán. Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények Hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nerc adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megkezdte munkáját az Országos Közegészségügyi Intézet gyulai fiókja (A „Békés"1 munkatársától.) Az Országos Közegészségügyi Intézet a gyulai állami kórház keretében fiókot létesített. A fiók ünnepélyes megnyitása folyó hó 1-én délután fél 3 órakor történt meg a kórház könyvtártermében. A megnyitón résztvett vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán is, valamint Almásy Denise grófnő, Zöldy János dr. e. ü. főtanácsos, Varga Gyula dr. polgármester és L'grin László dr. vármegyei IP főjegyző. Mészáros Gábor dr. igazgató megnyitó szavaiban üdvözölte a vendégeket s a köszönet és hála szavaival emlékezett meg Kozma Miklós belügyminiszterről, Johann Béla államtitkárról és Tomcsik Béla professzorról, akik életre bivták a fiókintézetet. Bejelentette, hogy a fiók vezetősége a megnyitó alkalmából üdvözlő táviratot küld az OKI vezetőségének. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán megnyitó szavaiban a kormány egészségvédelmi munkájának jelentőségére mutatott rá, megállapítván, hogy erre a munkára az Alföldön. különösen Békésvármegyében, ahol a vérbaj és a fertőző betegségek oly nagy pusztítást végeznek, különösen nagy szükség van. Különösen szükségesnek és fontosnak látszik ez az egészségvédelmi munka a környező államok és a magyar szaporodási statisztika megvilágításában. Azon reményének adott kifejezést, hogy a fiókintézet működése jelentős lépéssel viszi előre a vármegye és közvetlenebb környéke egészségügyét s igy jelentős szerep jut neki a népszaporodási statisztika megjavításában. Köszönet és hála illeti a kormányt, mondotta, valamint Békésvármegye törvényhatóságát, hogy a fiók felállítását lehetővé tették. A megnyitó szavak után Karoliny Lajos dr. főorvos, egyetemi magántanár, a fiók vezetője ismertette a fiókintézet rendeltetését. Ennek az intézménynek, mondta, nagy szerep jut a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Küzdeni fog elsősorban a dif- téria, valamint a tífusz és vérhas ellen és pedig nemcsak a betegségek elfojtása, illetve diagnosztizálása terén, hanem a megelőzés korszerű eszközeivel is. A bacillus-gaz- dákat nyilvántartják és elkülönítik az egészségesektől, nehogy az elhanyagoltság következtében a fertőzések egész sora következzék be. Munkába-lépéskor megvizsgálják az élelmiszer árusító alkalmazottakat, (hentes-, cukrász-, kiszolgálókat stb.) mert egy- egy ilyen árusító bacilus-gazda egy egész várost megfertőzhet. Megvizsgálják továbbá a vasútállomások, iskolák és közkutak ivóvizét, mert a kutak fertőző vize forrása a vórhasnak és tífusznak. Küzdeni fog a fiókintézet a venereás betegségek ellen is, amelyek, sajnos Békésvármegyében mintegy 10 százalékát tartják fertőzés alatt a lakosságnak. A Stefánia védőintézetek a gondozásra jelentkező anyáktól vérvizsgálatot vesznek, hogy a születendő gyermek életvédelme érdekében a szükséges gyógykezelés megtörténhessék. De megvizsgálja a fiókintézet az iskolák tanulóit, valamint a leventéket is és az összegyűjtött adatokat beküldi az intézet központjának, hogy ott az országos statisz(A „Békés1' munkatársától.) Beszámoltunk annak idején arról, hogy az Al- löldi Zöldmező Szövetség több tagja a szövetség alelnökének vezetése mellett körutat tett a megyében, hogy itt a kertészeti és gazdasági öntözést tanulmányozza. A Zöldmező Szövetség hivatalos lapja erről a tanulmányutról a következőket irja : Kevesen tudnak arról, hogy Békés vármegye a mezőöntözések tekintetében legelső helyen áll. Aki zöldmezőgazdaszemmel járja Békés, Békéscsaba, Doboz, Gyula, Gyulavári és Szarvas határát, nemcsak kertészeti, de gazdasági öntözésekkel is találkozik, Sőt itt látja közvetlen impressziók alapján azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a békésvármegyei neves öntözögazdák világhírre tudtak emelni. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület zöldmezőszakosztályának elnöke, balatoni Farkas János, aki 1929 óta lelkes zöldmezőgazda, a íelsöbabádi birtokán lévő legelőgazdasági kísérleteket nagyarányú öntözőberendezésekkel kívánja kiegészíteni. Hogy ehhez megfelelő adatokat gyűjtsön, az Alföldi Zöldmező Szövetséghez fordult tanácsért, így kerültek le balatoni Farkas János és Ju- renak Ede pestmegyei Zöldmezőgazdák Szövetségünk ügyvezető alelnökének kíséretében Békéscsabára, onnan pedig Gyulára. A békéscsabai mürét eddigi jó hírnevét még jobban megcsillogtatta a tanulmányvégzők előtt, amikor vitéz dr. Jánossy Gyula polgármester és Zahorán Pál városi intéző vezetése mellett tekinthették meg a sziki öntözőberendezéseket. Utána a Gyula város által létesített öntözőmüveket, az- öntözésre berendezett kertészetet tekintették meg, ahol a város részéről Szentes Károly városi főjegyző adta meg a felvilágosításokat. A tanulmányi kirándulásnak úgy gyakorlati, mint tudományos szempontból döntő részét képezték azok a szemlék, melyek az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesitő, Belviz- szabályozó és Vizhasznositó Társulat irányítása alatt álló u. n. kísérleti öntözőberenMegjelenik mindennap tikát elkészíthessék s annak alapján a kormány munkaprogramjának keretében a szükséges intézkedéseket megtehessék. Remélhető, hogy az a munka, amely az OKI fiókintézetekben folyik, egy egészséges és tetterős nemzedék jövőjét hozza meg. Karoliny professzor érdekes fejtegetései után vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán indítványára elhatározták, hogy a megnyitó közönség nevében üdvözlő táviratot küldenek Kozma Miklós belügyminiszternek. Az ünnepség után a vendégek Karoliny Lajos dr. vezetésével megtekintették a fiókintézet laboratóriumát. dezést és a pusztalaki nagy öntözési müveket illeti. Kienitz Vilmos társulati igazgató főmérnök, aki a hazai öntözések terén igen előkelő helyet foglal el, nagy ügyszeretettel és lekötelező figyelmességgel tájékoztatta a pestmegyei bizottság tagjait az öntözéssel kapcsolatos valamennyi kérdés felől. A látottak is meggyőztek mindenkit arról, hogy a mező-öntözések terén Békés vármegye a kiváltságos első helyet foglalja el“. Az uj ipartöfvénynovella július 15-én lép éleibe Végrehajtási utasításának végleges szövegét mielőbb kibocsájtják- I. A ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936. évi VII. t.-c., az uj ipartörvénynovella május 16-án jelent meg az Országos Törvénytárban és a kihirdetés napját követő hatvanadik napon, tehát julius 15-én hatályba lép. A novella végrehajtási rendelete most készül s annak előadói tervezetét az iparügvi miniszter a napokban megküldötte az érdekképviseletekhez, hogy észrevételeiket megtegyék, s hogy ezek lehető figyelembevételével a végleges szöveg mielőbb "kibocsátható legyen. A tervezet főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük : Az uj társulások A törvény 1. §-a szakmákra való tekintet nélkül megszünteti azt a lehetőséget, hogy kereskedő és iparos társulhasson képesítéshez kötött ipar gyakorlására, A törvény itt a szerzett jogokat épségben hagyja, tehát nem vonatkozik azokra a közkereseti és betéti társaságokra, amelyek a törvény hatályba lépése előtt kapták az iparjogositványt. Kimondja azonban a törvény, hogyha az ilyen közkereseti társaságba uj beltag lép, a társaság az ipart csak ugv folytathatja, ha az uj tag személyében már a megfelelő képesítéssel rendelkezik. „Békésvitemegye a mezőönlözés tekintetében legelső helyen áll“
