Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-24 / 143. szám
B á KE S 1936 junius 24 Schneider Mátyás, a gyulai Nemzeti Egység szervezetének elnöke és dr. Blahó Dezső a Nép vármegyei központi titkára is. Elküldték képviselőiket az ünnepségre a vitézek, frontharcosok és hadirokkantak is. Az ünnepséget a templomi énekkar nyitotta meg a Hiszekeggyel. Azután dr. Adler Ignác főrabbi lépett a szószékre, hogy méltassa az ünnepség jelentőségét. 1914 előtt — mondotta beszéde folyamán — áldott ország volt a miénk. Virágzó falvak, boldog családok, megelégedett emberek éltek itt egy békés király jogara alatt, de a mi békegalambjaink előtt a szivek kapuja zárva maradt. Kiszabadultak a gyűlölet fúriái, hogy elpusztítsák ezt a kis nemzetet, élethalálharcra szólították a haza népét. A nemzet egy emberként kelt fel, mindenki fegyvert fogott, mert minden oldalról özönlött ránk az ellenség, hogy elsöpörjön bennünket. Megvalósult a próféta látomása. És a négyévi szörnyű harc végén szétdarabolták gyönyörű kis országunkat. A sok vérontás mégsem volt hiába. A vérpatakból, amelybe a magyar hősök vérével együtt ömlött a zsidó honvédek vére, áldásnak kell fakadnia. Fogjunk kezet mindnyájan, akiket rang, származás, vallás elválaszt, hogy felvirágoztassuk a hazát. Állítsuk fel a haza- szeretet oltárát, mint amilyen ez is, ahol hódolattal kell áldoznunk azokért, akik életüket áldozták a hazáért. Nézzünk egymás szemébe őszintén és fogjunk kezet, hogy együtt dolgozhassunk szeretett hazánkért. Azután imát mondott: add, hogy hazánk felemelkedjék a porból, ahová sújtottad, áldd meg nemzetünket, kormányzónkat, államfér- tiainkat, megyénk, városunk vezetőit és áldd meg a népet, hogy áldás fakadjon munkáján. A főrabbi szónoki beszédének megille- tődött, mély hatása volt. Weisz Ignácz kántor gyönyörű hangjával a halottak héber imáját énekelte el, majd dr. Keppich Frigyes ügyvéd volt front-' harcos százados mondott nivós beszédet s átadta az emléktáblát a hitközségnek, melynek nevében Reisner Ede hitközségi elnök vette azt át. A megható szép ünnepség az énekkar Szózatával ért véget. TELEFON 182 KIRÁLY“ TELEFON 182 HANGOS FILMSZÍNHÁZ Gyula, Báró Wenckheim Béia-utca 6. sz. 1936 junius 23, 24 Két grandattrakció! A rejtelmek és izgalmak filmje. Budapesten meggyilkolják Jack Mortimert. Jack Mortimer mégis megérkezik a hotelbe 1 Ki volt Jack Mortimer Az évad legérdekesebb bűnügyi és társadalmi filmregénye, nagyszabású filmalkotás. Főszereplő: ADOLF WOHLBRuBK, S1BILLY SCHMITZ. Ifjúságunk legszebb emlékei. Boldog diákévek, diákromantika, diókszerelem Hangulat, dal. muzsika. Heidelberg! diákélet (Hercegnő házasodik) Aranyos, romantikus, fiatalos operett. Főszereplő: GRETE NATZLER. GYERGYAI ISTYÁN fimsit Mi® . hétköznap l/aT, 9 ára Kerékpár, gumi és alkatrész legolcsóbb Schilling érnél. '»S4 18 -* Véget ért a békési kaszáskeresztes per A törvényszék bélién délben hirdette ki ítéletét (A Békés“ munkatársától.) Hétfőn délelőtt tizenegy órakor hirdette ki a szegedi törvényszék Apczy-tanácsa a békési kaszáskeresztesek ellen lefolytatott bünperben ítéletét. A békési községháza közgyűlési terme zsúfolásig megtelt és Apczy tanácselnök tizenegy óra öt perckor kezdte meg az ítélethirdetést, amely egy óra hosz- szat tartott. A törvényszék az 1921-évi törvénycikk értelmében a társadalmi rend felforgatására irányuló bűncselekményért Bereczki Zoltánt, bűncselekményét bűntettként minősítve egyévi börtönre, a többi három fővádlottal Uöros 100010 ieoü a francia Héí naioo (A Békés'" tudósítója jelenti.) Franciaországban még mindig súlyos a sztrájkhelyzet. Már a kereskedelmi tengerészek is sztrájkolnak s a kikötőkben veszteglő hajókon vörös zászlót lenget a szél. A sztrájkoló matrózok száma mintegy 5 ezerre tehető. Csak negyedrészét igényelték ki a 100 ezer pengős öntözési kölcsönnek Az ármentesitő társulat közgyűlése (A „Békés“ munkatársától.) Az Alsó- fehérkörösi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat közgyűléséről helyszűke miatt csak mai szákiunkban tudunk beszámolni. A közgyűlés Jantsovits Emil dr. elnöklete alatt, mérsékelt érdeklődés mellett folyt, le. A különféle miniszteri rendeletek tudomásul vétele után az öntözési államkölcsönnel foglalkoztak. Kienitz Vilmos igazgató-főmérnök jelentése szeiint a 100 ezer pengős kontingensből mindössze 24.250 pengőt igényeltek, ami csak negyedrésze az igénybevehető összegnek. A fenti összegből 272 katasztrális holdat rendeztek be öntözésre, aminek nemcsak gazdasági, hanem a munkanélküliség enyhítése szempontjából is megvolt a haszna és jelentősége. Az öntözési kölcsön folyósításáért a földmivelésügyi- és pénzügyminiszternek köszönetét szavaztak. Vandlik László szerint hoszabb lejáratúvá kellene tenni a kölcsönt, s nem 5, hanem 20 évre kellene kiadni. A vizhasználati dijat is magasnak találta s kérte, hogy szállítsák le holdankint 5 pengőre. Morvay Mihály azt indítványozta, hogy az öntözési kölcsön megmaradó részét a társulat a maga -céljaira igényelje. Molnár Albert szerint a kölcsön részleteit az öntözéses gazdálkodás többjövedelméből meg lehet fizetni s elegendő volna, ha a kölcsön lejárati idejét 10 évben állapítanák meg. Jantsovits Emil dr. indítványára végül is abban állapodtak meg, hogy a minisztériumtól 15 évben kérik megállapítani a lejárati időt. A közgyűlés további folyamán a viz- dijak leszállításának kérdésével foglalkoztak s az érdekeltek által benyújtott indítványt nagy többséggel elutasították, azzal az indokolással, hogy a vízszolgáltatás pénzbe kerül s nem volna méltányos, ha annak terheit azok is viselnék, akik nem öntöznek. A közgyűlés fél 1-kor ért véget. szemben vétséget állapítva meg Lovas Gábort nyolchavi, ifj. Vas Ferencet -tizhavi és Hégely Mihályt háromhavi börtönre ítélte. A rohamcsapatvezetők közül Kecskés Mihály, Polgár László és Fodr^ András 21 napi. Hódos János, Papp Mihály, Bimbó Sámuel. Szabó Mihály és Gregor Ferenc egyhavi, Romvári Lajos, Tóth László és Rianás kéthavi fogházbüntetést, a többiek tiltott toborzásért nyolcnapi fogházbüntetést kaptak. Hat vádlottat felmentett a bíróság. Az ügyészség a felmentő Ítéletbe belenyugodott. a többiben súlyosbításért, a védő enyhítésért felebbezett. Élvezotesdélyfái volt az Erkel-zeisisHola (A „Békés“ munkatársától) Nagyon kedves zenei élvezetben volt része anuak a nagyszámú, előkelő közönségnek, amely az elmúlt szombaton megtöltötte a gimnázium tornacsarnokát, hogy a múlt év szeptemberében felállított Erkel Ferenc zeneiskola évzáró hangversenyében gyönyörködjék. Gyula város életében már régóta súlyosan érzett hiány volt a zeneiskola, amelynek az a hivatása, hogy Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera megteremtőjének szülővárosában a zenekultúrát megalapozza és azt a nagy mester nevének megfelelő színvonalra emelje. Egy év óta megvan a zeneiskolánk s most már a város közönségére vár a feladat, hogy ezt az iskolát felkarolja és további működését biztosítsa. A hangverseny legnagyobb tanulsága számunkra az volt, hogy az elhanyagolt előképzettségű növendékek megfelelő pedagógiai szaktudással végzett vezetés mellett aránylag rövid idő alatt is milyen óriási mértékben fejlődhetnek. Többé-kevésbé ismertük a hangversenyen szereplő növendékek tudását, éppen ezért meglepő volt az a nagy felkészültség, amellyel a hangverseny- dobogón játszottak. A zeneiskola kiváló tanárai újra bebizonyították azt az igazságot, hogy helyes és céltudatos vezetés mellett a tanuló tudása szinte megkétszereződik. Pfeiffer Ede hegedűművész, a zenede igazgatója nehéz körülmények között, szinte leküzdhetetlennek látszó akadályokkal szemben kezdte meg működését a zeneiskola élén. Az ő fáradhatatlan, odaadó, céltudatos munkájának és áldozatos kitartásának köszönhető, hogy Gyula zeneiskolája megtarthatta első vizsgahangversenyét. Tanítványai egy- től-egyig kitünően szerepeltek. Mindnyájukon meglátszott az alapos kiképzés és az az igyekezet, hogy tanáruk mesterien köny- nyed vonóvezetését és hangvételét elsajátítsák. Dr. Erdélyi Győrgyné zongoratanárnő ugyancsak tanúságot tett lelkes ügyszeretetéről és kiváló pedagógiai tudásáról. A város zenekultúrája igazán hálás lehet neki, hogy az aránylag kevésszámú zongoratanit- vány oktatását vállalva, szivvel-lélekkel azon volt, hogy növendékei tudását a legfelsőbb határig emelje. Tanítványai színes, csillogó játéka általános feltűnést keltett, A vizsgaliangversenyt Varga Gyula dr. polgármester nyitotta meg, magasszáruya- lásu beszédben méltatva a hangverseny jelentőségét. Erkel Ferenc szülővárosában — mondta — 1935 év őszéig nem volt zeae-
