Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-20 / 140. szám

Gyula, 1936 juntas 20 UlVI1L évfolyam 140. szám. Szombat Eiflflíetésri árak ; Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy bóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ttirdetési díj elírt* ftieteadö. POLITIK AI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI LAP ^zei készt őség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Iltihay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap vannak — bár szerencsére kevesen — ön­Egy bünper tanulságai Néha halkabban, néha ismét nekihangos­kodva, de állandóan röpködnek a diktatórikus vádak az ellenzék részéről a kormány felé. Hiába hangzottak el határozott kijelentések a legilletékesebb tényezők részéről, hogy diktatúrát senki sem akar és ilyenre semmi szükség sincs, mert az ezeréves magyar al­kotmány tökéletesen funkcionál — egyesek szinte mániákusan emlegetik, nyilván a poli­tikai zavarkeltés tendenciájával. Szerencse, hogy a közvélemény már tisztában van ezeknek a célzatos vádaknak komolytalanságával s tudja, hogy a diktató­rikus törekvéseket nem az alkotmányosan dolgozó kormány köreiben, hanem fantaszták, megkótyagosodott agyvelők és mindenáron vezérségre törő politikai kalandorok körében kell keresni. Olyanoknál, akikről most rán­totta le a leplet a Békésen folyó törvény- széki tárgyalás. Gömbös Gyula miniszterelnök és a kor­mány minden tagjának határozott kijelenté­sei, nemkülönben a kormány minden egyes ténykedése mindig a legszigorúbb alkotmá­nyosság jegyében történik. Éppen ennek az alkotmányos érzületnek következménye az is, hogy kemény kézzel sújtott le a politikai kalandorokra és fantasztákra s a független bíróság elé állította őket. Az állami és tár­sadalmi rend fel forgatására törő kaszáske­resztes párt vezetőinek ott kell felelniök azokért a tervekért, amelyekkel a mindnyá­junk nyugalmát biztositó közrend felforgatá­sára törekedtek. Mert politizálni, véleményt alkotni és nyilvánítani, programmot készíteni s annak megvalósításáért alkotmányosan har­colni Magyarországon mindenkinek szabad, de a kormány és az egész magyar társa­dalom szembenáll azokkal, akik a társadalmi rendet erőszakosan akarják felforgatni. A legnagyobb alkotmányos érzékről tett tanú­ságot a kormány, amikor a megkótyagoso­dott agitációnak véget vetett, de a mozgal mat nem közigazgatási és rendőri hatalmi eszközökkel nyomta el, hanem az egyetlen hivatott fórumra, a bíróságra bízta az Ítél­kezést. Le kell vonni ebből a bünper’oöl a ta­nulságokat, amelyek két irányban is jelent­keznek. Egyik irányban az ellenzék felé, s részükre a tanulság az, hogy több felelős­ségérzettel kell végezni feladatukat. A dik­tatúra vádjának örökös és szükségtelen em­legetése egyes gyöngeelméjüekben azt a hitet kelti, hogy van talaja és lehetősége a diktatúrának s nyomban jelentkeznek a ka­landorok — akik az ellenzéki szólamokból táplált balga reményt a maguk előnyére akarják gyümölcsöztetni, Annál inkább, mert a féktelen ellenzéki agitáció, amely kormány­bukásról és hatalomátvételről beszél, a hib­bant agyvelőkkel elhitette, hogy itt nincs stabil kormány, hogy egyik napról a má­sikra egyszerűen át lehet venni a hatalmat, tehát elkövetkezhet az ő órájuk is. Hitünk szerint az ellenzéki agitációnak sem volt célja ilyen agyrémeket kelteni, de meggyő­ződésünk, hogy komolyabb és felelősségtel­jesebb ellenzéki politika mellett kevesebb talaja lett volna a képtelen törekvéseknek. Másik tanulság a közvélemény felé szól. A magyar nép megőrizte józanságát s máso­dik évtizede hősies önfeláldozással, nélkülö­zéssel, kitartással tűri azt a nehéz helyze­tet. amit Trianon, a gazdasági válság s a nemzetközi politika bonyodalmai rámértek. A nemzet túlnyomó többsége teljes erővel veszi ki részét az építő munkából, amit a kormány végez, bízva a jobb idők eljövetelében. De (A ..Békés" tudósitója jelenti.) Csütör­tökön délután izgalmas légkörben ült össze az angol alsóház, hogy meghallgassa Edén külügyminiszter nagyfontosságu politikai be­számolóját. Szavait a kormányt támogató pártok lelkes éljenzése és az ellenzékiek gú­nyos és harcias kiáltozásai közben kezdte meg. Kijelentette, hogy a megtorlások nem értek célt. Olaszország/mondta, meghódította Abesszínia fővárosát és az ország nagy részét s ezt a helyzetet csak fegyveres beavatko­zással lehetne megváltoztatni. Ezzel a tény­nyel Angliának számolnia kell. Az angol kormány még nem tudja, milyen álláspontot foglalnak el a Genfben képviselt kormányok, de ö arra a megállapításra jutott, hogy nem lenne semmi értelme a megtorlások további fenntartásának. Erre a megállapításra elemi erővel tört ki a vihar s az ellenzék hangos tüntetéssel követelte a kormány lemondását. Vallja be a Népszövetség, mondta Eden, hogy a megtorlások megbuktak. A továbbiakban közölte, hogy a földközi tengeri megegyezés­nek, illetve biztosítékoknak bizonyos ideig még hatályban kell maradniuk a szankciók felfüggesztése után is. mihelyt azonban a helyzet kedvezően alakul, a készültséget visszavonják a Földközi tengerről. A megtorlás kudarca azt mutatja, mondta Eden, hogy a Népszövetséget meg kell re­formálni, hogy ezentúl több sikere lehessen az együttes eljárásnak. A következőkben a rajnai-kérdéssel foglalkozott s kijelentette, hogy Anglia, volt háborus ellenfeleivel, kö­zöttük Németországgal is, a jogegyenlőség alapján igyekszik helyreállítani a jóviszonyt. Annyival is inkább, mert Németország közre­működése nélkülözhetetlenül szükséges Európa békéjének megteremtéséhez. Anglia legfőbb célja Európa elrendezése és megnyugtatása, ezért Anglia méltán várja Németországtól, hogy lehetővé tegye az előrehaladást Anglia tárgyalásaiban. Beszéde befejező részében a kövétkezőket mondta : Nincs olyan eszményien tökéletes ut, amely ebből a helyzetből kive­zetne, de mindnyájunknak az a célja, hogy a békét fenntartsuk a zűr-zavarral és a vég­magukkal megnasunlott lelkek, akiket a fan­tazmagóriák felé von a mindennapi élet nyomorúsága. Ezeknek kell megérteni, hogy Magyarországon kalandorpolitikát csinálni nem lehet. A kormány féltékenyen őrzi az ország közrendjét, mert tudja, hogy csak ez biztosítja a nemzeti erők feltámadásának, a magyar nép boldogulásának s jobb jövendő­jének útját. romlással szemben. A béke ma az egyetlen fontos dolog a világon. És mintán meggyő­ződésem. hogy csak az általam ismertetett politika biztosíthatja a békét, felelősségem teljes tudatában terjesztem ezt a politikai állásfoglalást a Ház elé. Eden beszéde után Greenwood, az ellen­zéki munkáspárt helyettes vezére szólalt fel és az angol alsóházban egészen szokatlanul szenvedélyes hangon támadta a külügyminisz­tert. Greenwood szerint Edén meghajolt a diktátor előtt és az angol kormány Anglia történelmének legsúlyosabb árulását követte el. A kormány úgy látszik, vissza akar térni á körzeti egyezmények politikájához és ki akarja csikarni a Népszövetség kezéből annak egyetlen határozott fegyverét. Greenwood beszéde után Lloyd George tá­madta a ktilügyminiszert és kijelentette, hogy szerinte örökre vége van a Népszövetség tekintélyének Hiába mondja Eden, hogy újjá akarja építeni a Népszövetséget. Azt kérdezi Edentől. igaz-e, hogy Franciaország hajlandó Angliát mindenben támogatni, ha Anglia kész a népszövetségi alapokmányoknak ér­vényt szerezni ? A kérdésre Eden azonnal, válaszolt és kijelentette, hogy a francia kormány- nem hajlandó a megtorlások megszüntetését kez­deményezni. de a legteljessbb mértékben kész az angol kormánnyal együttműködni. Azon­ban semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra. hogy fenntartsa a mostani megtorláso­kat, vagy további megtorlások alkalmazását támogassa. Keli liléi a reiirai tűri Karinán (A .,Békés" munkatársától.) Németi József pápai kamarás, a róm. kát. reálgim­názium igazgatója az idén ünnepli igazgatói működésének 25 éves jubileumát. Ugyan­csak jubilál Biró Béla tanár is, aki szintén negyedszázados fordulójához érkezett tanári EDEN: Mindnyájunknak az a célja, hogy a békét fenntartsuk a zűrzavar­ral és vérontással szemben

Next

/
Thumbnails
Contents