Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-17 / 137. szám

2 BEK E S 1936 június 17 113 vádlott a békési kaszáskeresztesek pőrében A szegedi törvényszék Apczy-tanftcsa tárgyalja az ügyet Békésen (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A szegedi törvényszék Apczy-tanácsa hétfőn reggel félkilenc órakor megérkezett Békésre, hogy megkezdje a békési kaszáskeresztesek bűnügyének főtárgyaiésát. A békési magya­rok nagy érdeklődéssel várták a főtárgyalást annál is inkább, mert vasárnap az országos vásár ideje alatt hozta le négy szuronyos fegv- házőr a szegedi ügyészség fogházából Be- reezki Zoltán asztalosmestert, Lovas G-ábor kisgazdát, ifj. Vas Ferenc joghallgatót és Hégely Mihály kosárfonót, a monstre-pör négy fővádlottját. Böszörményi Zoltán, a kaszáskeresztes vezér egyenes utasítására indult meg a nagy felkészülés az államcsínyre, amelynek az volt a célja, hogy ha kell véráldozat árán is, a kaszáskeresztes nemzetiszocialista párt országosan kezébe vegye a hatalmat. Az államellenes merénylet kitudódott. Böször­ményi vezér a Markóban ül és a békési csendőrség Kozma belügyminiszter egyenes utasítására 113 vádlottat adott át az ügyész­ségnek. Az államcsínyt április 26-án kellett volna végrehajtani, amikor a békési Tesz tiltakozó naggyülést akart rendezni a tria­noni békeszerződés ellen s ezen a gyűlésen akarták elfogni a főszolgabírót, a papokat, tisztviselőket, nyugdíjasokat és szükség ese­tén ezeket túszként tartották volna ma­guknál. Hétfőn reggel 9 órakor kezdődött a fő­tárgyalás a békési községháza tanácstermé­ben. A bíróság száztizenhárom vádlott naci- onáléját vette föl. amelyből kitűnt, hogy a vádlottaknak mintegy harminc százaléka büntetett előéletű, majdnem kilencven száza­léka vagyontalan, sok köztük a fiatalember. 18—26 évesek, a legtöbb közülük rongyos ruháju szegény ember, sokan mezítláb jönnek a biró elé és monoton hangon mondják be személyi adataikat, Elmúlik 12 óra, amikor sor kerül a vádirat felolvasására. Az ügyészség a tár­sadalmi rend felforgatására irányuló vétség buzgóságomban valamennyit összeírva. Rajtam kí­vül egy lélek sem volt még a két szobában, csak egy takarító asszony sepregetett bennük. Úgy hat óra tájban belépett a miniszter kíséretével, akik között a még akkor kisállásu, de már országos nevű Matlekovics Sándor is volt. Engem nem lát­tak, mert a bunda eltakart A takarítónő pedig látva,'hogy nagy urak jöttek, beszaladt a földszinti irodába, ha ott van, erről Mokryt értesíteni. A szoba egyik falán ki volt állítva Mokrynak a tetőtől csaknem padozatig érő nagy buzaszára nemesitett búzájából, egy asztalon levő üvegben pedig a kitermelt nemesitett búza is. Ez ötlött elő­ször Simonyi szemébe, aki abban a tudatban, hogy maguk vannak, így szólt kíséretéhez: „hát ez az az erősen reklamirozott nemesitett búza. Kép­zeljétek, vadászi ispánom (a miniszternek Arad vár­megye Vadász községe volt urodalmi birtoka) szinte bedőlt a nagy reklámnak és egy köblöt vett be­lőle negyven forintért. Elvetette a nemesitettnek hirdetett és bőtermést ígérő búzát és az alig ter­metté meg a magját. — Alig mondta ezt, lát­hatólag izgatottan, rohanva jött be Mokry, mentegetőzve, hogy fogalma se volt a korai láto­gatásról, amellyel nagyon megtisztelve érzi magát és az Egyletet. Egyben bemutatkozott, úgy is mint titkár, úgy is mint a nemesitett búza feltalálója és kiiáltója. . Erre én is kiléptem a- bunda mellől és miatt emel vádat, amely szerint Böszörményi kaszáskerestes szociálista pártja rohamcsapa­tokat szervezett és Károlyfi Béla dévavá- nyai lakos utasítására Bereczki Zoltán. Lo­vas Gábor, ifj Vas Ferenc és Hégely Gábor békési rokamcsapatparancsnokok olyan eskü­szöveget vettek ki a „néptársak“-tól, hogy egy később meghatározott napon éjfélkor a csendőrséget lefegyverezik, a középületeket megszállják, az ellenszegülőket lemészárolják, majd kitűzik a kaszáskeresztes lobogót a békéscsabai kaszárnyára, azután Budapestre vonulnak és Böszörményit a nemzet vezéré­nek kiáltják ki. Megállapítja a vádirat, hogy március elején Bereczki olyan utasítást ka­pott Böszörményitől, hogy a legnagyobb erővel folytassák az Alföldön a rohamcsapa­tok szervezését, mert nagyon közeleg az idő, amikor a helyzet megváltozik. A szervezke­dést teljes titokban kellett tartani s úgy szólt a parancs, hogy ha a bevonulásra meg­adják a jelet, a rohamcsapat minden tagja egynapi élelemmel és ásóval kapával felvonul a hatóság ellen. Azért kellett ezeket a szer­számokat magukkal vinni, hogy a kérdezős- ködőknek azt felelhessék, hogy munkába mennek. A főkolomposok tudtak arról, hogy a rohamcsapatok tagjai az uj szocialista ál­lamban őrmesteri, a parancsnokok pedig tiszti rangot kapnak. Károlyfi azzal buzdí­totta őket. hogy mindenkinek lesz munkája, mert a zsidókkal és a kommunistákkal vég­kép leszámolnak. Ezután Bereczki Zoltán főcsoportvezetőt hallgatta ki a bíróság. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Előadja, hogy a nemzeti szocialista pártnak 1930 óta tagja, akkor Hajnal István volt a vezérük, de ez a 10-20 filléres tagdíjakat saját céljaira használta föl, az ö följelenté­sükre Böszörményi 2000 pengő elsikkasztó - sa miatt fel is jelentette Hajnalt. Böször­ményi Kondoroson elmondta neki. hogy a szocialista párt főcélja, hogy az országban levő kommunistákat megsemmisítsék és min­Matlekovics furcsán nézett rám, mint aki tanúja voltam a miniszternek a nemesitett búzára vonat­kozó éppen nem hízelgő megállapításának. De a miniszter alapos leckében részesített a magasabb diplomácia fortélyáról. „Ha személyesen nem is, de hírnevéből van már szerencsém titkár urat ős- merni, mint a nemesitett búza feltalálóját, amely­nek kiváló sikeréhez fogadja hazafias, hálás kö- szönetemet.“ Mokry a miniszter elismerő szavára egyszerre legalább két fontot hízott (akkor még nem kilogrammal mértek) és amikor a miniszter a rövidesen megejtett szemle után, teljes elismerését újból kifejezve, eltávozott, igy szólt hozzám:“ hal­lottad-e mit mondott a miniszter a nemesitett búzá­ról? Ezt szóról-szóra írd meg a Békésben. Hallottam, mondtam és meg is fogom írni; hátha azt is meg­írnám, amit előbb mondott? de nem vitt rá a lélek, hogy Mokrynak azt is elmondjam, annál kevésbé pedig, hogy azt megírjam. Meghagytam tehát abban a boldog illúzióban, hogy a miniszter el van ra­gadtatva az ő nemesitett búzájától. * * * Hatvan esztendeje, hogy. mint újságíró első „nagy riportomat“ megírtam. Az akkor húsz esz­tendős ifjúból nyolcvan esztendős aggastyán lett, aki azonban ma is meghatva, jólesően emlékszik vissza az éltének kedves élményét képező szegedi szép napokra. den munkát nemzetivé tegyenek, de hang­súlyozta, hogy parlament utján kívánja megoldani a kérdést. Bereczky a tanyákon ismertette a programot, amiért azonban pénzt . nem kapott. Böszörményit nem akarták megtenni a nemzet vezérévé, hanem csak pártvezérré, mert pillanatig sem gondoltak annak eltávolítására, aki szent és sérthetet­len. Horthy Miklós kormányzó urra. A továbbiakban elmondja Bereczki, hogy a párthelyiségben Hajnal idejében a taímu- dot olvasták, amikor ő lett a vezető, a nemzeti szocialista párt 20 pontját ismer­tette, a rohamcsapatokat, amelyből 180 volt Békésen, sorba állították. Az elnök ezután megállapította, hogy márciusban Böszörményi Hatvani Lajos or­szágos szervezési vezető által azt üzente Békésre, hogy Bereczki szervezzen bátor rohamcsapatokat és rendezzen a sajtóalapra csöndes gyűjtést, mert az idő már nagyon közeledik a győzelem felé. Vádlott tagadta, hogy mészárolni akar­tak és állandóan hangsúlyozta, hogy parla­mentáris utón akarták megszerezni a hatal­mat. Majd Lovas helyettes csoportvezető ki­hallgatására került sor. akinek az volt a feladata, hogy az esküt kivegye a roham­csapatoktól. Lovas minden egyes vádponttal szemben tagad, nem akar tudni semmiről Apczy tanácselnök délután 3 órakor félbeszakította a főtárgyalást és folytatását kedd reggel 9 órára tűzte ki. Kedden 9 órakor folytatódott a tárgya­lás. ‘Az elnök megkérdezte Bereczki vádlot­tat. hogy a revíziós nagygyűlésekkel kapcso­latban milyen utasítást kaptak Budapestről ? Bereczki szerint a nemzeti szociálista párt azt az utasítást adta. hogy nem kell ezen résztvenni. mert ők nem revíziót, hanem egész Nagymagyarországot akarnak. Ezután Lovasnak adta fel ugyanezen kérdéseket. Ezután Vas Ferenc kihallgatása követ­kezett. Elmondja, hogy Hajnal Istvánt azért bocsátották el, mert áruló volt. Az ország­gyűlési képviselőválasztásnál a helybeli szo­ciálista párt szavazóit a Nemzeti Egység Pártjához vitte szavazni Azt mondja Vass: Ugyanazok a kommunisták vezették a Nem­zeti Szociálista Pártot, akik annakidején a forradalomba a tömeget. Ezt jelentette akkor Böszörményinek, mire Hajnalt el is bocsáj- tották. Közben az elnök egyre figyelmezteti, hogy ne kiabáljon, ue szónokoljon, mert nem a dobogón áll. Az esküvel kapcsolatban be­ismeri. hogy azt lemásolta az eredeti szöveg­ről. Az esküben foglalt „rettenetes halált“ ■ úgy érti. hogy ha megtagadjuk a nemzeti szociálizmust. eljönnek azok. akik megnyo­morították idáig is a magyar népet. Hogy értette vezérének Böszörményit? kérdi az el­nök. ügy mint Mussolinit az olaszok és Hitlert a németek, tehát csak a politika leg­főbb vezérének. A rohamcsapatokat azért nem nevezték propagaudaosztagoknak, mert német minta nyomán dolgoztak. Azután tagadja azt, hogy a csendőröket le akarták volna fegyverezni. Utána Hégely Gábor földmives, 24 éves főcsoportvezető kihallgatására került a sor és mielőtt az elnök az eskü szövegét fel­mutatta volna, már azt mondta, hogy ő azt ismeri, tudja, mi van benne. Elnök hang­súlyozottan jegyzőkönyvbe véteti azt, fel­teszi a kérdést: milyen harcban akarták meg­szerezni a hatalmat? Vádlott: Böszörményi azt mondta, hogy a nemzeti szocializmus csodákat tud művelni és erre a csodára várt ő. (Egyre hadonász, az elnök őt is rendro- utasitja.) A továbbiakban elmondja, hogy .Debrecenben résztvett a választáson és. vett

Next

/
Thumbnails
Contents