Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-17 / 137. szám

LXVlll. évfolyam 137. szám Szórd» Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 5í> fillér Egy hóra : . I P 50 fillér Vidékre : . í P 80 fillér iirdetégi díj Hőre lireteiulfí. Gyula, 1936 junius 17 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP v/erkeszlnség, kiadóhivatal Gyiilán, Városház-utca 7. sz. fiobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- aendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelő« szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Minden községben nagy lelkesedéssel fogadták Pongrácz Jenő gróf képviselőt (ü „Békésmunkatárs át ól.) Pongrácz Jené -grot országgyűlési képviselő Űrnapján megkezdett beszámoló körútját vasárnap folytatta választókerülete községeiben. Délelőtt 11 órakor Gyulaváriban tar­tott igen nagy érdeklődéssel kisért beszámo­lót, amelyen nemcsak párthívei, hanem az ellenzék hívei is nagy számban megjelentek. A lelkes hangulatú beszámoló gyűlés előtt Vangyel Endre dr. íőszolgabiió bejelentette, hogy vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán­nal együtt a napokban kijönnek a községbe, mert a főispán kinn a helyszínen akarja látni a község lakosságának szükségletét és tőlük maguktól akarja hallani panaszaikat és kívánságaikat. Utána Tarján Béla dr. beszélt, •majd Pongrácz Jenő gróí emelkedett szó­lásra s mondott közel háromnegyedórás beszédet. Meggyőző szavakban ismertette a kor­mány munkásságának eredményeit s rámu­tatott arra, hogy a kormány igen helyesen cselekszik akkor, amikor a foglalkozási ka­tegóriák közül elsősorban a mezőgazdaságot akarja talpraállítani. Felsorolta azokat az •intézkedéseket, amelyeket a kormány már eddig is tett és amely intézkedések kétség­telen javulást eredményeztek. Mindez arra mutat, mondta, hogy a kormány helyes utón jár s további intézkedései további javulást fognak hozni nemcsak a gazdasági életben, hanem szociális vonatkozásban is. A tiszta meggyőződés és igazság erejével ható, őszinte szavak nagy hatást keltettek s még azok a heves és türelmetlen közbekiálltások is elmaradtak, amelyek pedig a Gyulavári­ban tartott politikai gyűléseket mindenkor jellemezték. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Korda Imre központi vármegyei titkár beszélt, rámutatva, hogy a németek a faj­védelmi szervezkedést Magyarországon ta­nulmányozták s a magyarországi tanulmá­nyok után fogtak hozzá a hatalmas német fajvédelmi szervezet kiépítéséhez.- A szervez­kedés a magyarságnak, is létkérdése, miért is kérte a hallgatóságot, hogy tömörüljön egy táborba Gömbös Gyula kormánya mö­gött. Vitéz Molnár Mihály, a helyi szervezet elnöke zárószavaiban a munkáskérdésről be­szélt, megkérve Pongrácz Jenő grófot, hogy annak mielőbbi megoldására hívja fel illeté­kesek figyelmét és ismert személyi össze­köttetéseit is használja tel a kormánynál arra, hogy ez a nagy és súlyos kérdése a magyar életnek mielőbb és minél tökélete­sebben megoidassék. y Délután 3 órakor Dobozon, a község­háza előtti térségen tartott Pongrácz Jenő gróf beszámolót, yálasztóinak, valamint az ellenzéknek is igen nagy érdeklődése mel­lett. Meggyőző szavakban méltatta Gömbös Gyula kormányának eredményekben gazdag munkáját s felhívta hallgatósága figyelmét a nemzeti erők összefogásának történelmi jelentőségére. Utalt Olaszország és Német ország példájára, amelyek politikai sikereiket kizárólag annak a körülménynek köszönhetik, hogy vezéreik mögött az egész nemzet egyetlen emberként állt. Ismertette a kor­mány szociális munkáját és további célkitű­zéseit, példákkal bizonyítván, hogy a kor­mányt a legnagyobb jószándék vezeti a kis­emberek érdekében. Szavai végén összefo­gásra szólította íöl hallgatóságát. A helyesléssel gyakran félbeszakított és nagy tetszéssel fogadott beszéd után Surányi Károly ny. gimnáziumi igazgató,, a helyi szervezet elnöke a nyelvöltögető és gáncsoskodó ellenzéket ostorozta. A gyűlés után Pongrácz Jenő gróf választóit fogadta s meghallgatta ügyes-bajos dolgaikat és ki vánságaikat. üt órakor kíséretével. Tarján Béla dr. választókerületi elnökkel, Vangyel Endre dr. járási főszolgabíróval, Korda Imre központi; vármegyei és Blahó Dezső dr. választókerü­leti titkárral Mezőmegyerre autózott. Mező- megyeren is, mint a kerület minden községé­ben, igen nagy érdeklődés kisérte a beszá­molót. A beszéd és Marton István gazda, a. helyi szervezet elnökének záró szavai után Pongrácz Jenő gróf hosszasan elbeszélgetett választóival. Hétfőn reggel választói ügyes bajos dolgainak elintézése végett Budapestre utazott, honnan 20-án tér vissza kerületébe. fi Imp sziliéi (A „Békés“ munkatársától.) Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó folyó hó 18-án tölti be életének 68-ik évét. Eb­ből az alkalomból délelőtt 9 órai kezdettel minden felekezet templomában ünnepi isten- tisztelet lesz. 11 órakor pedig az állomás­parancsnok a helyőrség alakulatai telett disz szemlét tart a Gyulai Atlétikai Club sport­telepén. A disz-szemle iránt igen nagy az érdeklődés és igy előreláthatólag telt tribün fogja végigszemlélni a katonai parádét. Lapzártakor értesülünk, hogy a kato­nai díszszemle elmarad. T A K € A Első nagy riportom Irta : KÓHN DÁVID (Befejező közlemény.) Az ünnepélyek alkalmából a Tisza partján deszkabódéból álló óriási halászcsárdát építettek, amely ezrekre rugó közönséget tudott befogadni és étkezések alatt állandóan zsúfolva is volt. Egy délben a gyulai cigányok adták benne az asztal muzsikát. Az Alföld mondhatni valamennyi cigány- bandája összesereglett Szegeden. Odamentek a gyulai cigányok is. Még pedig — ami a gyulai két dalárdával nem sikerült — erre az alkalomra egye­sülve a két banda tagjai. Nehezen ment ugyan a Kóka Jóska s Rácz Jancsi primássága alatt álló két banda ad hoc fuzionáltatása, de erős diplomá­ciai erőkifejtés után sikerült az egymással versen­gőket mégis összehozni. Sikerült pedig főleg azért, hógy Szegedre menve, ott szégyent ne valljanak. Tudták, hogy ott lesz Erkel Ferenc is, akit minda- két banda imádott és akinek operái műsorukon voltak Persze Ellenbogen Adolf által cigányzenére átírva. A cigányok akár operát, akár operettet ugyanis csak az .6 átdolgozása után tudtak elját­szani. Gyakorolták is hónapokon át a Hunyadi Lászlót és Bánk bánt, és a lehetőséghez'képpst — persze cigányosra instrumentálva — kitünően meg is tanulták és játszották. A dalverseny napján délben Erkel Ferenc, a Szegedre jött zene- és dalköltők, emlékezetem sze­rint; id. Ábrányi Kornél, Zimay, Szentirmay, Them, Nyizsnyai stb. kíséretében szintén a halászcsárdába jöttek ebédelni. Mint notabilitásöknak, hosszú asztal volt részükre fenntartva, közelükben levő asztal mellett Mokryval ebédeltem én is Véletlenül akkor játszottak ott a gyulai cigányok, akik nem vették észre Erkel beléptét és én figyelmeztettem őket, hogy itt van Erkel, ami leirhatatlanul villanyozóan hatott rájuk. Halászlé volt a bevezető étel és a banda Hunyadi Lászlót intonálta. Erkel az első akkordra felfigyelt és kérdezte a körülötte ülőket, miféle banda ez, de nem ’tudták neki megmondani. Én, aki a szomszéd' asztalnál ülve, Erkel kérdését szintén meghallottam, felállva hozzáléptem és meg­mondottam neki, hogy gyűlni cigányok. Erkel-érre letette' evőeszközét és a banda felé fordulva végig­hallgatta az operát, amelyet a láthatóan meghatott* banda, minden tudásukat érvényesítve, áhitatos csendben játszott el. A nagy mester — aki mellett mindvégig állva maradtam a játék alattmeg­elégedését kifejezendő, tapssal honorálta az e fölötti örömükben csaknem sírva fakadt cigányokat és az Erkelre figyelő közönség is szűnni nem akafó taps­viharban tört ki. Amikor pedig a cigányok, tányé­rozni kezdtek, a tányérozó daliás külsejű Rácz Jancsit egy karmozdulattal magához intette és az odalépő Jancsi vonakodása ellenére első adakozó­nak öt forintot dobott tányérjára, ugyancsak papír­pénzt, tehát legalább egy-egy forintot asztaltársai is, úgy hogy a banda első tányérozása háromszáz forinton felüli pénzt juttatott nekik. De a dicsősé­gen kívül egyéb hasznuk is volt. Másnap este óriási bál volt az ujszegedi parkban és a halászcsárdában szerzett sikerük folytán is szerződtették a gyulai ban­dát, amely ott is nagy pénzt keresett. A nagy ke­reset és a dicsőség azonban fejükbe szállt és bohém gavallériába sodorta őket. Szórták mulatozásra a keresett pénzt és amit el nem, dőzsöltek, azt kár­tyán vesztették el, úgy hogy hazulról kellett pénzt utánuk küldeni és csak igy jöhettek, haza üres zsebbel ugyan, de dicsőségesen.. . . . Az ipari és mezőgazdasági kiállítást báró Simonyi Lajos nyitotta meg, aki a ma három tárcát képező, de akkor még együttlevő földmivelés, ipar és kereskedelemügy minisztere volt Nekem Szege­den fődolgom voltaképen a békésmegyei kollektiv kiállításról való riport készítése volt. Hogy ezt el­végezhessem, már kora reggel : öt órakor ott vol­tam a kiállításon. Az egyik szobában egy gyulai szücsmester földigérő szép nagy bundája volt ki­állítva,, a möggtt kis asztal és szék. Utóbbin ülve jegyeztem és méltattam a kiállított tárgyakat, túl-

Next

/
Thumbnails
Contents