Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-17 / 137. szám
LXVlll. évfolyam 137. szám Szórd» Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 5í> fillér Egy hóra : . I P 50 fillér Vidékre : . í P 80 fillér iirdetégi díj Hőre lireteiulfí. Gyula, 1936 junius 17 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP v/erkeszlnség, kiadóhivatal Gyiilán, Városház-utca 7. sz. fiobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- aendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelő« szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Minden községben nagy lelkesedéssel fogadták Pongrácz Jenő gróf képviselőt (ü „Békésmunkatárs át ól.) Pongrácz Jené -grot országgyűlési képviselő Űrnapján megkezdett beszámoló körútját vasárnap folytatta választókerülete községeiben. Délelőtt 11 órakor Gyulaváriban tartott igen nagy érdeklődéssel kisért beszámolót, amelyen nemcsak párthívei, hanem az ellenzék hívei is nagy számban megjelentek. A lelkes hangulatú beszámoló gyűlés előtt Vangyel Endre dr. íőszolgabiió bejelentette, hogy vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánnal együtt a napokban kijönnek a községbe, mert a főispán kinn a helyszínen akarja látni a község lakosságának szükségletét és tőlük maguktól akarja hallani panaszaikat és kívánságaikat. Utána Tarján Béla dr. beszélt, •majd Pongrácz Jenő gróí emelkedett szólásra s mondott közel háromnegyedórás beszédet. Meggyőző szavakban ismertette a kormány munkásságának eredményeit s rámutatott arra, hogy a kormány igen helyesen cselekszik akkor, amikor a foglalkozási kategóriák közül elsősorban a mezőgazdaságot akarja talpraállítani. Felsorolta azokat az •intézkedéseket, amelyeket a kormány már eddig is tett és amely intézkedések kétségtelen javulást eredményeztek. Mindez arra mutat, mondta, hogy a kormány helyes utón jár s további intézkedései további javulást fognak hozni nemcsak a gazdasági életben, hanem szociális vonatkozásban is. A tiszta meggyőződés és igazság erejével ható, őszinte szavak nagy hatást keltettek s még azok a heves és türelmetlen közbekiálltások is elmaradtak, amelyek pedig a Gyulaváriban tartott politikai gyűléseket mindenkor jellemezték. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Korda Imre központi vármegyei titkár beszélt, rámutatva, hogy a németek a fajvédelmi szervezkedést Magyarországon tanulmányozták s a magyarországi tanulmányok után fogtak hozzá a hatalmas német fajvédelmi szervezet kiépítéséhez.- A szervezkedés a magyarságnak, is létkérdése, miért is kérte a hallgatóságot, hogy tömörüljön egy táborba Gömbös Gyula kormánya mögött. Vitéz Molnár Mihály, a helyi szervezet elnöke zárószavaiban a munkáskérdésről beszélt, megkérve Pongrácz Jenő grófot, hogy annak mielőbbi megoldására hívja fel illetékesek figyelmét és ismert személyi összeköttetéseit is használja tel a kormánynál arra, hogy ez a nagy és súlyos kérdése a magyar életnek mielőbb és minél tökéletesebben megoidassék. y Délután 3 órakor Dobozon, a községháza előtti térségen tartott Pongrácz Jenő gróf beszámolót, yálasztóinak, valamint az ellenzéknek is igen nagy érdeklődése mellett. Meggyőző szavakban méltatta Gömbös Gyula kormányának eredményekben gazdag munkáját s felhívta hallgatósága figyelmét a nemzeti erők összefogásának történelmi jelentőségére. Utalt Olaszország és Német ország példájára, amelyek politikai sikereiket kizárólag annak a körülménynek köszönhetik, hogy vezéreik mögött az egész nemzet egyetlen emberként állt. Ismertette a kormány szociális munkáját és további célkitűzéseit, példákkal bizonyítván, hogy a kormányt a legnagyobb jószándék vezeti a kisemberek érdekében. Szavai végén összefogásra szólította íöl hallgatóságát. A helyesléssel gyakran félbeszakított és nagy tetszéssel fogadott beszéd után Surányi Károly ny. gimnáziumi igazgató,, a helyi szervezet elnöke a nyelvöltögető és gáncsoskodó ellenzéket ostorozta. A gyűlés után Pongrácz Jenő gróf választóit fogadta s meghallgatta ügyes-bajos dolgaikat és ki vánságaikat. üt órakor kíséretével. Tarján Béla dr. választókerületi elnökkel, Vangyel Endre dr. járási főszolgabíróval, Korda Imre központi; vármegyei és Blahó Dezső dr. választókerületi titkárral Mezőmegyerre autózott. Mező- megyeren is, mint a kerület minden községében, igen nagy érdeklődés kisérte a beszámolót. A beszéd és Marton István gazda, a. helyi szervezet elnökének záró szavai után Pongrácz Jenő gróf hosszasan elbeszélgetett választóival. Hétfőn reggel választói ügyes bajos dolgainak elintézése végett Budapestre utazott, honnan 20-án tér vissza kerületébe. fi Imp sziliéi (A „Békés“ munkatársától.) Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó folyó hó 18-án tölti be életének 68-ik évét. Ebből az alkalomból délelőtt 9 órai kezdettel minden felekezet templomában ünnepi isten- tisztelet lesz. 11 órakor pedig az állomásparancsnok a helyőrség alakulatai telett disz szemlét tart a Gyulai Atlétikai Club sporttelepén. A disz-szemle iránt igen nagy az érdeklődés és igy előreláthatólag telt tribün fogja végigszemlélni a katonai parádét. Lapzártakor értesülünk, hogy a katonai díszszemle elmarad. T A K € A Első nagy riportom Irta : KÓHN DÁVID (Befejező közlemény.) Az ünnepélyek alkalmából a Tisza partján deszkabódéból álló óriási halászcsárdát építettek, amely ezrekre rugó közönséget tudott befogadni és étkezések alatt állandóan zsúfolva is volt. Egy délben a gyulai cigányok adták benne az asztal muzsikát. Az Alföld mondhatni valamennyi cigány- bandája összesereglett Szegeden. Odamentek a gyulai cigányok is. Még pedig — ami a gyulai két dalárdával nem sikerült — erre az alkalomra egyesülve a két banda tagjai. Nehezen ment ugyan a Kóka Jóska s Rácz Jancsi primássága alatt álló két banda ad hoc fuzionáltatása, de erős diplomáciai erőkifejtés után sikerült az egymással versengőket mégis összehozni. Sikerült pedig főleg azért, hógy Szegedre menve, ott szégyent ne valljanak. Tudták, hogy ott lesz Erkel Ferenc is, akit minda- két banda imádott és akinek operái műsorukon voltak Persze Ellenbogen Adolf által cigányzenére átírva. A cigányok akár operát, akár operettet ugyanis csak az .6 átdolgozása után tudtak eljátszani. Gyakorolták is hónapokon át a Hunyadi Lászlót és Bánk bánt, és a lehetőséghez'képpst — persze cigányosra instrumentálva — kitünően meg is tanulták és játszották. A dalverseny napján délben Erkel Ferenc, a Szegedre jött zene- és dalköltők, emlékezetem szerint; id. Ábrányi Kornél, Zimay, Szentirmay, Them, Nyizsnyai stb. kíséretében szintén a halászcsárdába jöttek ebédelni. Mint notabilitásöknak, hosszú asztal volt részükre fenntartva, közelükben levő asztal mellett Mokryval ebédeltem én is Véletlenül akkor játszottak ott a gyulai cigányok, akik nem vették észre Erkel beléptét és én figyelmeztettem őket, hogy itt van Erkel, ami leirhatatlanul villanyozóan hatott rájuk. Halászlé volt a bevezető étel és a banda Hunyadi Lászlót intonálta. Erkel az első akkordra felfigyelt és kérdezte a körülötte ülőket, miféle banda ez, de nem ’tudták neki megmondani. Én, aki a szomszéd' asztalnál ülve, Erkel kérdését szintén meghallottam, felállva hozzáléptem és megmondottam neki, hogy gyűlni cigányok. Erkel-érre letette' evőeszközét és a banda felé fordulva végighallgatta az operát, amelyet a láthatóan meghatott* banda, minden tudásukat érvényesítve, áhitatos csendben játszott el. A nagy mester — aki mellett mindvégig állva maradtam a játék alattmegelégedését kifejezendő, tapssal honorálta az e fölötti örömükben csaknem sírva fakadt cigányokat és az Erkelre figyelő közönség is szűnni nem akafó tapsviharban tört ki. Amikor pedig a cigányok, tányérozni kezdtek, a tányérozó daliás külsejű Rácz Jancsit egy karmozdulattal magához intette és az odalépő Jancsi vonakodása ellenére első adakozónak öt forintot dobott tányérjára, ugyancsak papírpénzt, tehát legalább egy-egy forintot asztaltársai is, úgy hogy a banda első tányérozása háromszáz forinton felüli pénzt juttatott nekik. De a dicsőségen kívül egyéb hasznuk is volt. Másnap este óriási bál volt az ujszegedi parkban és a halászcsárdában szerzett sikerük folytán is szerződtették a gyulai bandát, amely ott is nagy pénzt keresett. A nagy kereset és a dicsőség azonban fejükbe szállt és bohém gavallériába sodorta őket. Szórták mulatozásra a keresett pénzt és amit el nem, dőzsöltek, azt kártyán vesztették el, úgy hogy hazulról kellett pénzt utánuk küldeni és csak igy jöhettek, haza üres zsebbel ugyan, de dicsőségesen.. . . . Az ipari és mezőgazdasági kiállítást báró Simonyi Lajos nyitotta meg, aki a ma három tárcát képező, de akkor még együttlevő földmivelés, ipar és kereskedelemügy minisztere volt Nekem Szegeden fődolgom voltaképen a békésmegyei kollektiv kiállításról való riport készítése volt. Hogy ezt elvégezhessem, már kora reggel : öt órakor ott voltam a kiállításon. Az egyik szobában egy gyulai szücsmester földigérő szép nagy bundája volt kiállítva,, a möggtt kis asztal és szék. Utóbbin ülve jegyeztem és méltattam a kiállított tárgyakat, túl-
